Október 22-én este, a nemzeti ünnephez kapcsolódó városi megemlékezést követően, a hagyományokhoz híven átadták a Soltvadkert Városért díjakat. Az elismerés azoknak jár, akik munkájukkal, hivatásukkal, példamutató életükkel sokat tettek a város közösségéért. Idén is olyan személyek részesültek kitüntetésben, akik emberi és szakmai életútjukkal méltán vívták ki a soltvadkertiek megbecsülését és szeretetét.
Két összeillő ember, akik több mint három évtizede teszik asztalunkra a mindennapi kenyeret. A tősgyökeres soltvadkerti Baranyai Ágnes és egy vasutas családból származó, ezért az ország több településén is állomásozó Király István házassága sikertörténet. Mindketten péknek tanultak, Ági Nagykőrösön, István pedig Budapesten, akit az élet egészen Pirtóig sodort családjával. A soltvadkerti Áfész kötelékében kezdett dolgozni a pékség műszakvezetőjeként és amikor Ági is csatlakozott a kollektívához, hamar feltűnt a szemrevaló, szorgalmas lány, akit aztán 1977-ben feleségül is vett.
1979-ben Annamária, majd 1984-ben István érkezésével lett teljes a család. Ebben az időben már a soltvadkerti takarmánykeverő üzletében dolgoztak, majd a kiskőrösi Áfész vetőmagboltját vezették Kiskőrösön. Ez a kis kitérő 1992-ig tartott, mert akkor úgy döntöttek sokak biztatása mellett, hogy pékséget nyitnak és Pirtón, István szüleinek családi házát alakították át műhellyé, ahol szinte megállás nélkül, 24 órában dagasztottak, sütöttek. A helyet azonban gyorsan kinőtték, így 1996-ban Soltvadkertre települt a pékség az Arany János utcába, ahol ma is többféle kenyér, péksütemény készül.
Szorgalmuk, kitartásuk sok lemondással, áldozattal járt. A külterületen élő család még vezetékes víz nélkül, petróleumlámpa mellett élt, a gyerekeket is gyakran hagyták magukra éjszaka, hiszen dolgozni kellett, hogy reggelre piacra indulhasson a friss, ropogós kenyér. Előfordult az is, hogy a gyereket a lisztes zsákokon érte az álom a pékségben, annyira feszített volt a tempó. Királyék sikerének egyik titka, hogy találkozott Ági kreativitása, István gyakorlatiasságával, kiváló üzleti érzékével, így mindig egy lépéssel előbb jártak másoknál, követendő példák lettek.
Üzletet nyitottak Kiskőrösön, megnyílt a soltvadkerti Non-Stop ABC, de üzemeltetnek Akasztón, Kecelen is üzletet, az Arany János utcai mintabolt pedig a pékség exkluzív kirakatának számít ma is. Munkájuk során a hagyomány és az újítás ritka harmóniáját teremtették meg: a ropogós héjú cipók és illatos kalácsok mögött ott rejlik a szakma iránti alázat, a becsületes munka tisztelete és az emberek iránti szeretet. Számukra a pékmunka nem csupán mesterség, hanem hivatás: minden vekni, minden zsemle egy-egy apró üzenet arról, hogy az igazi érték a kézműves gondosságban és az emberi kapcsolatokban, egymás tiszteletében, megbecsülésében rejlik.
Erre bizonyíték, hogy a Király Csemegék minden településen igen népszerűek, hiszen Ági és István kovászként tartják össze a kollektívákat, közösséget is építenek a boltokban. A pékségben dolgozik olyan munkatárs is, aki már az első perctől kezdve segíti munkájukat.
A családi vállalkozás ma már mintegy nyolcvan családnak jelent biztonságot, biztos megélhetést. Ági és István méltán büszkék gyermekeikre, akiknek természetes közeggé vált a sütőüzem, akik gyakran álltak be szüleik mellé, időnként négyen vitték az éjszakai műszakot, vagy csomagolták a városi mikulás több száz ajándékát. A gyerekek ma már átvették a stafétát, Annamária és férje Róbert vezetik a pékséget és a boltok felét, István és felesége Krisztina az üzletek másik felét, illetve István a technikai háttér biztonságát is segíti a vállalkozásokban.
Édesapjuk, Király István 2020-ban Életműdíjat vehetett át a Pékszövetségtől, 2021-ben pedig miniszteri kitüntetésben részesült. Városunk húsz legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozójaként is köszönthetjük őket minden évben. Soltvadkert ismert és köztiszteletben álló vállalkozói, akik a közelmúltban visszavonultak. Két unokájuk Péter és Annabella, valamint gyermekeik szerető környezetében igyekeznek tölteni az idejüket.
Soltvadkert város hálás több évtizedes munkájukért, kitartásukért, szorgalmukért és a mindennapi kenyérért!
Szöveg: Soltvadkert Város Önkormányzata
Kép: Beniczki Dávid
