A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségivel hivatalosan is kezdetét vette a vizsgaidőszak 2026. május 4-én, hétfőn. A vizsga két fő részből állt: egy szövegértési és irodalmi feladatsorból, valamint egy szövegalkotási feladatból. A magyarérettségiről a KEVI Petőfi Sándor Gimnázium és Technikum végzős diákjai adtak interjút hírportálunknak.
A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi első, szövegértési feladatában „Én folyton együtt haladtam a megújulókkal” címmel Jókai Mórral kapcsolatban kellett megválaszolniuk kérdéseket a diákoknak. A szövegben a Magyar Kultúra főszerkesztője, Bonczidai Éva készített interjút Szilágyi Márton irodalomtörténésszel. Az irodalmi feladatlapban Wass Albert és Herczeg Ferenc neve is szerepelt, illetve stílusirányzatokkal, szóképekkel kapcsolatos feladatot is kaptak az érettségizők. A középszintű érettségi első részében 40 pontot kaphatnak a diákok a szövegértési-nyelvi feladatsorra, és 20 pontot az irodalmi feladatlapra. Erre összesen 90 percük volt. A középszintű magyarérettségi második részében Arany János A tölgyek alatt című költeményét kapták a diákok műelemzésként. A témakifejtő esszé témája a létösszegző versek voltak három magyar példán keresztül. Itt a diákok motívumokat, képeket mutathattak be, és olyan számvetésre alkalmas élethelyzeteket, amikkel a létösszegzés kifejeződik. A két feladat közül csak egyet kellett választania a diákoknak, akik két és fél órát kaptak az esszé megírására. Az érettségi ezen része 40 pontot ér. A feladatsorral kapcsolatban a KEVI Petőfi Sándor Gimnázium és Technikum végzős diákjai adtak interjút hírportálunknak.
Az előző évek feladatsorai alapján mire számítottál, milyen előzetes elvárásaid voltak az idei magyarérettségivel kapcsolatban?
Városi Mirjam (12.D): „Az irodalmi tesztet nem tudtam hová tenni, mert csak kettő éve volt irodalmi teszt az eddigiekben. Attól kicsit tartottam, hogy most akkor menni fog-e, milyen verseket kapok, meg ilyesmik. Viszont szerintem egészen jól ment, mert tanárnővel felkészültünk nagyon erősen erre a tesztrészre. Egy picit talán nehezebb volt szerintem a szövegértés része. Az egy kicsit bonyolult volt, de lehet, hogy nekem nem megy olyan jól ez a rész. Úgyhogy így álltam hozzá.”
László Tímea Boglárka (12.A): „Szerintem azt kaptunk nehézségre, amire számíthattunk. Olyan volt szerintem, mint az előző években nagyjából. Az meglepő volt, hogy nem novellaelemzést adtak a választható feladatoknál, hanem verselemzést, mert legutóbb például novella volt, és arra számított nagyon mindenki. Egyébként olyanok voltak a feladatok, amire számítani lehetett szerintem.”
Kókai Viktor (12.A): „Több szempontból is mások voltak az elvárásaim, mint ami most megtörtént. Egyrészt a legnagyobb különbség az az volt, hogy én egy novellaelemzésre számítottam, ugyanis az elmúlt években ilyenek voltak. Azonban ugye ez most nem történt meg, hanem helyette egy verset kellett elemezni. Ezt leszámítva még például az irodalmi tesztben számítottam egy ilyen dominós feladatra, amikor össze kellett volna párosítani fogalmakat, és ez nem volt benne, hanem helyette egy ilyen másfajta táblázat, ami számomra jóval nehezebb volt. Illetve a szövegértés is egy kicsit nehezebbnek bizonyult nekem most, mint amit gyakoroltam. Tehát az előző évi szöveg szerintem sokkal könnyebben megoldható volt szerintem.”
Kelemen Hella (12.A): „Azt gondoltam, hogy az alapstruktúrája nem fog változni a feladatoknak, mert nyilván annak mindig ugyanaz a sorrendje, módja és formája, viszont amit már biztosan nagyon sokan mondtak előttem, az az volt, hogy ugye idén az előző évekhez képest volt először verselemzési feladat, szóval lényegében ez volt az egyetlen meglepetés, amire nem számítottam, különösebb elvárásom nem volt.”
Szerinted mi volt a legnehezebb feladat vagy ami gondot okozhatott?
Városi Mirjam (12.D): „Az esszé nekem annyira nem megy jól, mivel én inkább reál beállítottságú vagyok. Kicsit rossz volt, mert verseket kaptunk, és én alapból novellára készültem. Reméltem, hogy lesz ilyen hosszabb novella, és majd akkor azt szépen kielemzem. Viszont verset kaptunk, verselemzést, így inkább a másikat választottam, a témakifejtő esszét. Nem baj, mert az se volt nagyon nehéz, létösszegzés volt a téma. Pozitívan éltem meg azt is, csak kicsit nehezebb volt.”
László Tímea Boglárka (12.A): „Talán a nyelvtani részben voltak nehezebb kérdések, de nem tudnék mondani egy konkrét feladatot.”
Kókai Viktor (12.A): „Talán az irodalmi tesztben volt egy olyan rész, amiről az előbb is beszéltem, ez a nagy táblázat, ahol sok információ össze volt keverve, és meg kellett adni, hogy melyik íróhoz melyiket kellett párosítani, ugyanis ott voltak olyan információk, amikben eléggé bizonytalan voltam. Továbbá a verselemzés is feladta a leckét nekem egy kicsit.”
Kelemen Hella (12.A): „Egy komplex feladatsort nem biztos, hogy ki tudnék emelni, inkább úgy mondom, hogy egy-egy részkérdés vagy egy-egy nagyobb feladatban egy-egy kisebb részkérdés volt az, ami sokszor elgondolkodtatott, illetve, hogyha konkrétumot kellene mondanom, akkor azt mondanám, hogy a nyelvtani részek, amik annyira nem az erősségeim, de összességében szerintem meg tudtam őket oldani.”
Melyik feladat volt az, ami kifejezetten könnyű volt vagy jobban ment?
Városi Mirjam (12.D): „Az irodalmi teszt végül egész jól ment szerintem.”
László Tímea Boglárka (12.A): „Nekem a verselemzés volt a legkönnyebb, mert én szeretek fogalmazni, és ott nem konkrét fogalmakat kell tudni, és nemcsak egy válasz jó, hanem kifejthetjük hosszabban a gondolatainkat. Szóval nekem az volt.”
Kókai Viktor (12.A): „Az irodalmi tesztben volt olyan rész, ami azért könnyűnek bizonyult. Tehát például ott volt egy olyan feladat, ahol ki kellett választani művet, és hozzá szereplőket párosítani, ez azért viszonylag ment. Tehát összességében az irodalmi teszt eléggé vegyes volt számomra.”
Kelemen Hella (12.A): „Ez most egy picit lehet, hogy meglepő lesz itt az előttem nyilatkozók után, viszont én nagyon pozitívan csalódtam a verselemzés feladatban, mivel én speciel szeretek verset elemezni. Ez nyilván múlik az adott versen, és hogy mennyire elemezhető, mennyire áll közel az adott téma az én gondolataimhoz, értékrendemhez, de úgy gondolom, hogy ez az Arany János vers abszolút elemezhető volt, és tök jó gondolatokat ki lehetett belőle hozni.”
Az érettségi feladatok között volt olyan, amire nem számítottál vagy meglepetésként ért? Hogyan sikerült végül megoldanod?
Városi Mirjam (12.D): „Most nem tudnék felhozni olyat, ami tényleg meglepett volna. Maximum azt tudom mondani, amit kicsit sajnálok, hogy nem novellát kaptunk. Viszont olyat nem tudok mondani, ami tényleg meglepett volna és mondjuk nem tudtunk volna készülni rá a tanárnővel, vagy ilyesmi. Úgyhogy nem tudnék mondani most csak ezt, a novellát.”
László Tímea Boglárka (12.A): „Nekem az újságok. Többször is volt olyan feladat, amiben azt kellett tudni, hogy az adott költő melyik folyóiratot szerkesztette, és én ezeket mindig átugrottam, hogy ez lényegtelen, mert a művek a fontosak. Rákérdeztek például arra, hogy Herczeg Ferenc melyik folyóiratot hozta létre, illetve a párosítós feladatnál is kellett folyóiratot párosítani, ha jól emlékszem, szóval én erre nem számítottam, hogy ez ilyen fontos.”
Kókai Viktor (12.A): „A novellaelemzés hiánya volt ez a nagy meglepetés. Igazából megpróbáltam a korábbi tapasztalataimat elővenni, és úgy felülkerekedni ezen. Illetve megpróbáltam ugyanazt a stratégiát használni, mint amit például egy novellaelemzésnél, mert különbözőek, viszont van köztük hasonlóság, és ezt próbáltam alapul venni.”
Kelemen Hella (12.A): „Őszintén szólva, szintén egy részfeladatot tudnék itt is kiemelni. Az irodalmi tesztben az első feladatnál ott az volt a lényeg, hogy voltak leírt mondatok és hiba volt bennük, azokat kellett kijavítani, megkeresni. Ott az egyik mondattal nem igazán tudtam mit kezdeni a leírt művel, illetve a leírt leírással hozzá. Úgyhogy ott egy picit az ösztöneimre és megérzéseimre hallgattam, de ezt leszámítva egyébként a többi az abszolút kivitelezhető volt szerintem.”
Az érettségi feladatsor második részében lehetett választani Arany János egyik műve, illetve egy témakifejtő esszé közül. Melyiket választottad, és miért?
Városi Mirjam (12.D): „Én a témakifejtő esszét választottam, mivel szerintem a verselemzés egy picit nehezebb, mint mondjuk a témakifejtés. A témakifejtésben rengeteg vers közül választhatsz, amit te szeretnél és beleillik abba a toposzba, itt most a létöszegzésbe, azt tudod beleírni az esszédbe, úgyhogy szerintem az egyszerűbb. Az esszémben Berzsenyi Dániel „Osztályrészem” című művét, Petőfi Sándor „A XIX. század költői” című versét, valamint Babits Mihály „Cigány a siralomházban” című művét dolgoztam fel, ez a három volt.”
László Tímea Boglárka (12.A): „Én a verselemzést választottam. Azt gondoltam, hogy valószínűleg, ha novella, akkor novella, ha vers, akkor verselemzést fogok választani, mert szerintem azt könnyebb teljesíteni ilyen rövid idő alatt. Egy témakifejtőnél csak egy dolog, hogy bármiről lehet írni, de ahhoz, hogy az jó legyen, sok idő kell, sok utánanézés, több művet kell jól ismerni, nagyon át kell látni a dolgot. Szerintem egyszerűbb, hogyha elemzést írunk, mert ha tudjuk, milyen kritériumok szerint kell megvizsgálni, akkor bármiről tudunk írni igazából egy elemzést, hogy megfeleljen az elvárásoknak és jó pontot érjen el.”
Kókai Viktor (12.A): „Én végül a verselemzés mellett döntöttem, mivel elolvastam a témakifejtő esszé feladatát is, és őszintén, ha még meg is oldhatónak találtam volna, szerintem idő szűkében nem tudtam volna befejezni, hogy az jól értékelhető legyen, és emiatt döntöttem inkább a verselemzés mellett.”
Kelemen Hella (12.A): „Én a versenyelemzést választottam, mivel egyrészről tényleg nagyon jól elemezhető vers volt, szerintem jó gondolatokat ki lehetett belőle hozni, szépen be lehetett osztani, meg lehetett találni a központi motívumokat. A témakifejtőt azért nem választottam, ugyan nagyon-nagyon-nagyon izgalmas volt a téma – ugye ilyen létösszegző versekkel kapcsolatban kellett fogalmazni -, viszont ott egyrészről nagyon sokfelé lehetett volna húzni-vonni a történetet, tehát inkább a gondolatmenetnek a sokasága miatt nem döntöttem amellett.”
Összességében hogyan értékelnéd a teljesítményedet, milyen eredményre számítasz?
Városi Mirjam (12.D): „Szerintem a négyes meglesz, és reménykedem benne, hogy az ötös is, de majd kiderül.”
László Tímea Boglárka (12.A): „Jól sikerült, szerintem olyan 90 százalék körül lesz, de nem tudom, voltak benne kisebb hibák. Olyanok, amikről tudom, hogy egyébként volt róla szó, és hogy benne volt az anyagban is, lehetett volna rá számítani, csak nem emlékeztem. Szerintem nagyon nehéz megírni egy magyarérettségit ebben az új rendszerben, mert annyira sok lexikális tudást igényel. Minden költőnek minden folyóirata, műve, hogy mi milyen stílusú, ez mennyiségre nagyon sok és mindig fognak olyat találni, amit nem nézett át az ember még egyszer, vagy pont nem maradt meg annyira, szóval ez az új rendszer szerintem ebből a szempontból nagyon nehéz.”
Kókai Viktor (12.A): „Nem sikerült teljesen borzasztóan, a bukás nem fenyeget, viszont lényegesen rosszabbul teljesítettem szerintem, mint ahogy én ezt elvártam volna. Összességében, hogyha érdemjegyet kéne mondani, szerintem egy négyes-hármas között lesz.”
Kelemen Hella (12.A): „Én most főleg a vizsga utáni pozitív vizsgadrukkból adódóan még egyébként nyilván pörgök, és egy pozitív dolog van bennem, de aztán majd utána meglátjuk, ha ez leülepszik, de én egyébként összességében abszolút nem gondolom rossznak, úgyhogy szerintem jó lesz, pozitív lesz.”
