Kiskőrös képviselő-testülete a tegnapi ülésen döntött arról, hogy az önkormányzat értékesíti a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Vagyonkezelő és Közszolgáltató Zrt.-ben fennálló tulajdonrészét. Az előterjesztés szerint a város a társaság 4,545 százalékos részvénycsomagját adná el több mint 263,6 millió forintért.
A mostani értékesítés nem egyszerű pénzügyi ügylet, hanem egy hosszabb önkormányzati korszak lezárásának is tekinthető. Kiskőrös ugyanis hosszú éveken keresztül tulajdonosként vett részt a térségi hulladékgazdálkodási rendszer működtetésében, most azonban úgy tűnik, a város kiszáll ebből a tulajdonosi körből.
A Homokhátsági Regionális Zrt. a dél-alföldi térség egyik meghatározó hulladékgazdálkodási vagyonelemeit kezelő társasága. A rendszer kialakítása még a 2000-es évek közepére vezethető vissza, amikor a térség önkormányzatai összefogtak egy egységes regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozására. A Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást végül 82 önkormányzat részvételével hozták létre, amelynek célja modern hulladékkezelő infrastruktúra kiépítése és működtetése volt. A társuláshoz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye számos települése csatlakozott, többek között Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas, Kecel, Soltvadkert, Kiskunmajsa, Csongrád, Bácsalmás, Mélykút, Jánoshalma, Tompa, Zsana és számos kisebb község is
Kiskőrös ebben a rendszerben kezdettől fogva fontos szerepet töltött be. A város nemcsak tulajdonosként vett részt a társaság működésében, hanem a térségi hulladékgazdálkodási infrastruktúra egyik helyszíne is lett. A DTKH rendszeréhez kapcsolódóan ma is működik hulladékudvar Kiskőrösön az Izsáki út mellett, amely a környék lakossági hulladékkezelésének egyik fontos pontja, habár vegyes a lakosság véleménye az üzemeltetés hatékonyságáról.
Az önkormányzat jelenlegi részesedése 4,545 százalék, amelyet összesen 75 darab részvény testesít meg. A részvénycsomag különböző sorozatú törzs- és elsőbbségi részvényekből áll, köztük 20 millió forintos névértékű „C” sorozatú részvényekkel is.
Az elmúlt években azonban gyökeresen átalakult a magyar hulladékgazdálkodási rendszer. A 2023-ban elindult országos koncessziós modellben a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. lett a központi szereplő, regionális szinten pedig a DTKH Nonprofit Kft. koordinálja a szolgáltatásokat. Emiatt a korábbi önkormányzati tulajdonosi rendszer jelentősége fokozatosan csökkent.
Az előterjesztésből kiderül: a város már korábban kijelölte értékesítésre ezt a tulajdonrészt, és zártkörű versenytárgyalást írt ki. A zártkörűség oka, hogy a társaság alapszabálya jelentősen korlátozza, kik szerezhetnek részvényt a cégben. A részvények csak önkormányzatok, a DTKH Nonprofit Kft., illetve a hulladékszállításban részt vevő KKMO Regionális Létesítményüzemeltető Kft. számára értékesíthetők.
A pályázatra végül egyetlen érvényes ajánlat érkezett: a KKMO Regionális Létesítményüzemeltető Kft. 263.624.552 forintos ajánlatot tett a teljes részvénycsomagra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Kiskőrös mintegy negyedmilliárd forintért válhat meg a regionális hulladékgazdálkodási társaságban fennálló tulajdonrészétől.
Az adásvételi szerződés tervezete szerint a vevő a vételár 20 százalékát önerőből, 80 százalékát pedig banki finanszírozással fizetné ki. A dokumentumból az is látható, hogy a részvénycsomag értékét egy 2026 januárjában készült független szakértői jelentés alapján állapították meg.
A Homokhátsági Regionális Zrt. az elmúlt években jelentős vagyont és infrastruktúrát kezelt a térségben. A hozzá kapcsolódó rendszer részei hulladéklerakók, átrakóállomások, komposztálók és hulladékudvarok is. A működtetés ma már szorosan kapcsolódik a DTKH és a MOHU országos hulladékgazdálkodási rendszeréhez.
A társaság működése során keletkezett ugyan nyereség, de a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az önkormányzati tulajdonosok – így Kiskőrös sem – jellemzően nem kaptak osztalékot.
A nyilvánosan elérhető közgyűlési dokumentumok szerint például a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Zrt. 2019-ben 28,8 millió forintos adózott eredménnyel zárt, azonban a közgyűlés akkor úgy döntött, hogy az eredmény teljes egészében az eredménytartalékba kerül, vagyis nem fizetnek osztalékot a tulajdonos önkormányzatoknak.
Ez azért fontos, mert sok település eredetileg abban a reményben vett részt a regionális rendszerben, hogy a közös hulladékgazdálkodási infrastruktúra hosszú távon stabil vagyont és esetleges bevételi forrást jelenthet az önkormányzatok számára. A gyakorlatban azonban a társaság működése inkább vagyonkezelési és közszolgáltatási logika mentén zajlott, a nyereséget pedig jellemzően visszaforgatták a rendszer működtetésébe és fenntartásába.
Kiskőrös így az elmúlt években elsősorban nem közvetlen pénzügyi hozamot kapott a részesedéséből, hanem tulajdonosi pozíciót és beleszólást a regionális hulladékgazdálkodási rendszer működésébe. A mostani értékesítés ebből a szempontból azért is jelentős, mert a város most egyszerre realizálhat jelentős összeget a korábbi önkormányzati tulajdonból: a 4,545 százalékos részesedésért több mint 263 millió forintot fizetne a vevő.
A háttérben ugyanakkor az is látható, hogy az országos hulladékgazdálkodási rendszer centralizációja után az önkormányzati tulajdonosi szerep súlya jelentősen csökkent. Emiatt több településnél felmerült: érdemesebb lehet a részvénycsomag értékesítése és az egyszeri bevétel realizálása, mint egy olyan társaságban tulajdonosnak maradni, ahol a klasszikus osztalékfizetés eddig sem volt jellemző.
