A kárenyhítési előleg 2026-ban új lehetőséget jelent a súlyos fagykárt vagy jégkárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára Bács-Kiskun vármegyében.
Fontos változás jelent meg a Magyar Közlönyben a tavaszi fagykár és a jégeső miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági termelők számára. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a súlyos károkat szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők még a végleges kárenyhítő juttatás előtt előleghez jussanak. Az intézkedés Bács-Kiskun vármegyében is különösen fontos lehet, ahol jelentős területen foglalkoznak szőlő- és gyümölcstermesztéssel.
A Magyar Közlöny 2026. augusztus 11-én megjelent 110. számában hirdették ki a kárenyhítési hozzájárulás és a kárenyhítő juttatás szabályait tartalmazó korábbi, 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosítását. Vagyis nem egy teljesen új kárenyhítési rendszer jött létre: a már működő rendszer egészült ki egy új lehetőséggel, a kárenyhítési előleggel.
Miért változtattak a szabályokon?
A rendelet indokolása szerint az elmúlt évek szélsőséges időjárása egyre nagyobb károkat okoz a mezőgazdaságban, és 2026-ban tovább romlott a helyzet. A tavaszi fagykárral érintett területek nagysága júniusig már meghaladta az előző évit, miközben a június 15-éig bekövetkezett jégesők is jelentős károkat okoztak a szőlő- és gyümölcsültetvényekben.
A változtatás célja ezért az, hogy a súlyosan érintett gazdáknak ne kelljen feltétlenül a teljes kárenyhítési eljárás végéig várniuk a pénzügyi segítségre.
Ez Bács-Kiskun vármegyében különösen fontos lehet. A vármegye jelentős szőlő- és gyümölcstermelő térség, így többek között a Kiskőrös, Soltvadkert és Kecel környékén gazdálkodók számára is érdemes megvizsgálni, megfelelnek-e az új előleg feltételeinek.
Mi változott a korábbi szabályozáshoz képest?
A legfontosabb újdonság az, hogy a kárenyhítési rendszerbe bekerült egy külön előlegfizetési lehetőség.
A módosítás tehát nem azt jelenti, hogy minden faggyal vagy jégesővel érintett gazda automatikusan hektáronként 100 ezer forint támogatást kap. Az előleghez több feltételnek egyszerre kell megfelelni, és azt külön kérelmezni kell.
A lehetőség a 2026. évi tavaszi fagykár, illetve a 2026. június 15-éig bekövetkezett jégeső miatt károsodott szőlő- és gyümölcstermelőket érinti.
Kik kérhetik a kárenyhítési előleget?
Az egyik alapfeltétel, hogy a mezőgazdasági termelő a 2026. kárenyhítési évre vonatkozó kárenyhítési hozzájárulását határidőben és maradéktalanul megfizesse.
Emellett a károsodás mértékére is szigorú feltételek vonatkoznak.
Az agrárkár-megállapító szerv döntése alapján a károsodott szőlő- vagy gyümölcsterületnek el kell érnie legalább az adott, termőre fordult növénykultúra egységes kérelemben bejelentett területének 50 százalékát.
További feltétel, hogy a fagykár vagy a jégeső miatt várható átlagos hozamcsökkenés elérje az 50 százalékot. Ha egy gazdaságot mindkét káresemény érintette, a nagyobb károsodást okozó eseményt kell figyelembe venni.
Vagyis önmagában az nem elegendő, hogy egy ültetvényben fagykár vagy jégkár keletkezett: az előleghez a rendeletben meghatározott mértékű, hatóságilag megállapított károsodás szükséges.
Mennyi pénzt kaphatnak a gazdák?
A kárenyhítési előleg összege főszabály szerint hektáronként 100 ezer forint a feltételeknek megfelelő károsodott terület után.
Így például 5 hektár jogosult károsodott terület esetén az előleg elméleti összege 500 ezer forint, 10 hektár esetén pedig 1 millió forint lehet.
Fontos azonban, hogy a hektáronkénti 100 ezer forint nem minden körülmények között garantált. Ha az előlegfizetésre rendelkezésre álló forrás nem elegendő valamennyi jogos igény kielégítésére, az agrárkár-enyhítési szerv a hektáronként járó összeget arányosan csökkentheti.
Mikor lehet benyújtani a kérelmet?
Erre különösen érdemes figyelniük a Bács-Kiskun vármegyei termelőknek, mert a rendelet egy viszonylag rövid igénylési időszakot határoz meg.
A kárenyhítési előleg iránti kérelmet 2026. augusztus 24. és szeptember 6. között lehet benyújtani.
A rendelet szerint a kérelmet elektronikus úton, elektronikus azonosítást követően, az erre kialakított elektronikus felületen keresztül kell eljuttatni az agrárkár-enyhítési szervhez.
A benyújtás pontos technikai részleteit az agrárkár-enyhítési szerv a saját honlapján közzétett közleményben határozza meg. A most kihirdetett rendelet ennél részletesebb – például konkrét internetes elérhetőségre lebontott – ügyintézési útmutatót még nem tartalmaz.
Ezért az érintett gazdáknak célszerű az igénylési időszak kezdete előtt figyelniük a hivatalos agrárkár-enyhítési tájékoztatásokat.
Mikor érkezhet meg az előleg?
A szabályozás szerint az agrárkár-enyhítési szervnek az előlegfizetési kérelemről legkésőbb 2026. október 15-éig döntést kell hoznia.
Ha a gazda jogosult az előlegre, az összeget a döntés közlését követő öt napon belül folyósítják.
Ez az egyik lényegi különbség a hagyományos kárenyhítéshez képest: az új konstrukció célja éppen az, hogy a súlyosan károsodott termelők korábban pénzhez juthassanak.
Az előleg nem plusztámogatás
Fontos azt is tisztázni, hogy a hektáronkénti összeg nem a később megállapított kárenyhítő juttatáson felül járó támogatás.
A most felvett előleget a végleges kárenyhítő juttatás összegének megállapításakor figyelembe veszik, vagyis lényegében a később járó összeg egy részének korábbi kifizetéséről van szó.
Mit tegyen most egy érintett Bács-Kiskun vármegyei gazda?
Annak a szőlő- vagy gyümölcstermelőnek, akinek az ültetvényét a 2026-os tavaszi fagy vagy a június 15-éig bekövetkezett jégeső súlyosan károsította, elsőként azt érdemes ellenőriznie, hogy megfelel-e a jogosultsági feltételeknek.
Különösen fontos, hogy a kárenyhítési hozzájárulást határidőben és teljes egészében megfizette-e, valamint rendelkezésre áll-e az agrárkár-megállapító szerv olyan döntése, amely alapján a területi és hozamcsökkenési feltételek teljesülnek.
Ezt követően érdemes figyelni az agrárkár-enyhítési szerv hivatalos tájékoztatását az elektronikus igénylőfelület megnyitásáról.
A kérelmet augusztus 24. és szeptember 6. között kell elektronikusan benyújtani, ezért az érintetteknek nem érdemes az ügyintézést az utolsó napokra hagyni.
A Magyar Közlönyben megjelent változtatás tehát elsősorban nem új kártérítési jogcímet teremt, hanem azt teszi lehetővé, hogy a 2026-ban különösen súlyos faggyal vagy jégesővel érintett szőlő- és gyümölcstermelők a végleges kárenyhítő juttatás egy részéhez már korábban hozzájuthassanak.
