Az átlagsebesség-mérés Magyarországon új korszakot nyithat az autópályák sebességellenőrzésében. A hagyományos traffipaxokkal szemben az új módszer nem egyetlen ponton méri a járművek sebességét, hanem azt vizsgálja, milyen gyorsan tesznek meg egy hosszabb útszakaszt. A Magyar Közút az M6-os autópályán már tesztelte a rendszert, és egészen kirívó gyorshajtásokat is rögzített. A bevezetésről azonban még nem született végleges döntés.
Már tesztelték a rendszert az M6-os autópályán
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter október 26-án számolt be arról, hogy a Magyar Közút október 13-án egész napos sebességvizsgálatot végzett az M6-os autópályán, Érd és Himesháza között.
A vizsgálat során 8269 jármű közlekedését elemezték a már meglévő rendszámfelismerő kamerarendszerek segítségével.
Az átlagsebességet három hosszabb szakaszon vizsgálták:
- Érd és Adony között 36,3 kilométeren.
- Adony és Szedres között 75,1 kilométeren.
- Szedres és Himesháza között 48,6 kilométeren.
A mérés eredményei szerint a személyautók több mint 17 százaléka legalább az egyik szakaszon 145 km/óránál nagyobb átlagsebességgel közlekedett. Közel 6 százalékuk 156 km/órát meghaladó átlagot ért el.
A legmagasabb mért átlagsebesség 213,55 km/óra volt. Ez azt jelenti, hogy az érintett autós nem csupán néhány másodpercre gyorsított fel, hanem egy hosszabb útszakaszt teljesített rendkívül nagy átlagsebességgel.
A vizsgálat során olyan utánfutós járművet is azonosítottak, amely 134 km/órás átlagsebességgel közlekedett. A legtöbb szabályszegést éjszaka, hajnali 1 és 4 óra között észlelték.
Hogyan működik az átlagsebesség-mérés?
A hagyományos sebességmérő berendezések egy adott helyen rögzítik az elhaladó jármű sebességét. A szakaszos mérés ezzel szemben két ellenőrzési pont között számítja ki az átlagsebességet.
A rendszer működése egyszerű:
- Az első kamera rögzíti a jármű rendszámát és az áthaladás pontos időpontját.
- A második kamera ugyanígy azonosítja a járművet az ellenőrzött útszakasz végén.
- A számítógép a két kamera közötti ismert távolságból és az eltelt időből kiszámítja a jármű átlagsebességét.
- Az eredményt össze lehet vetni az adott útszakaszon és járműkategóriára érvényes sebességkorlátozással.
Nézzünk egy egyszerű példát!
Tegyük fel, hogy két kamera egymástól 20 kilométerre található egy olyan autópálya-szakaszon, ahol a személyautók számára 130 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség. Ha az autós 10 perc alatt teszi meg a távolságot, akkor az átlagsebessége 120 km/óra, vagyis a megengedett határon belül marad.
Ha viszont ugyanezt a 20 kilométert mindössze 8 perc alatt teljesíti, akkor az átlagsebessége már 150 km/óra. Ebben az esetben a rendszer meg tudja állapítani, hogy a jármű a teljes szakaszra számítva gyorsabban haladt a megengedettnél.
Miért más ez, mint a hagyományos traffipax?
A hagyományos sebességmérésnél az autósok egy része a kamera előtt lelassít, majd az ellenőrzési pont elhagyása után ismét felgyorsít. A szakaszos mérésnél ez önmagában nem elegendő, hiszen nem a kamera előtti pillanatnyi sebesség, hanem a teljes ellenőrzött útszakaszon elért átlag számít.
Fontos ugyanakkor, hogy az átlagsebesség-mérés nem mutatja meg, pontosan milyen sebességgel haladt az autó az út egyes pontjain.
Ha valaki egy ideig a megengedettnél gyorsabban közlekedik, majd hosszabb ideig lassabban halad, előfordulhat, hogy az összesített átlagsebessége nem lépi túl a megengedett értéket. Ettől a korábbi gyorshajtás még szabálytalan lehet, csak önmagában a szakaszos mérésből nem feltétlenül mutatható ki.
A módszer tehát elsősorban a hosszabb útszakaszon tartósan gyorsan közlekedők kiszűrésére alkalmas.
A mostani M6-os teszt egyik fontos tanulsága, hogy a szükséges technológia legalább részben már rendelkezésre áll.
A Magyar Közút a meglévő rendszámfelismerő kamerarendszereket használta fel a vizsgálathoz. Ezek segítségével a járművek áthaladási időpontjai összevethetők, így kiszámítható a két ellenőrzési pont közötti átlagsebesség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden jelenlegi autópálya-kamera automatikusan alkalmas lenne hatósági sebességmérésre. Az éles ellenőrzéshez a műszaki és mérésügyi követelményeknek is teljesülniük kell.
A magyar szabályozás már tartalmaz előírásokat az átlagsebesség-ellenőrző rendszerekre. Ezek többek között a rendszámfelismerésre, az időmérés pontosságára, a kamerák összehangolt működésére és a mérési adatok védelmére vonatkoznak.
Jelenleg még nem bírságolnak az ilyen mérés alapján
A bejelentés egyik legfontosabb része, hogy a mostani teszt során rögzített átlagsebességek alapján nem szabnak ki bírságot.
Vitézy Dávid tájékoztatása szerint a jelenlegi jogi feltételek nem teszik lehetővé, hogy a teszt során alkalmazott módszerrel megállapított átlagsebesség alapján szankcionálják az autósokat. A minisztérium ezért az átlagsebesség-mérés bevezetésének előkészítésén és a szükséges szabályozási változtatásokon dolgozik.
Ez nem érinti a hagyományos, hitelesített sebességmérőkkel végzett ellenőrzéseket: a jelenleg érvényes sebességkorlátozásokat természetesen továbbra is be kell tartani.
Mikortól vezethetik be az új rendszert?
A 2026. október végi bejelentés alapján még nincs hivatalosan meghatározott időpontja az országos bevezetésnek. Egyelőre arról sem áll rendelkezésre végleges tájékoztatás, hogy mely autópályákon és pontosan milyen hosszúságú szakaszokon indulhat el először a bírságolásra is alkalmas ellenőrzés.
A minisztérium ugyanakkor a szigorúbb fellépés lehetőségét is vizsgálja a kirívó gyorshajtásokkal és a visszaeső szabályszegőkkel szemben.
Mit gondolnak az autósok az új módszerről?
A közlekedési tárca által korábban meghirdetett közlekedésbiztonsági kérdőívet több százezren töltötték ki. A miniszter által ismertetett eredmények szerint a válaszadók 72,2 százaléka támogatta az átlagsebesség-mérés bevezetését.
Ennél is magasabb, 94,2 százalékos támogatást kapott az a javaslat, amely a kirívó, autópályán 200 km/óra feletti gyorshajtást önálló bűncselekményként szankcionálná.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek egy önkéntesen kitöltött kérdőív eredményei, nem pedig a teljes magyar autós társadalom reprezentatív felmérésének adatai.
Mit jelenthet mindez a magyar autósok számára?
Amennyiben az átlagsebesség-mérést később hivatalosan bevezetik, az autósoknak nemcsak a sebességmérő kamerák közvetlen közelében, hanem a teljes ellenőrzött útszakaszon figyelniük kell majd a megengedett sebesség betartására.
A módszer célja, hogy visszaszorítsa a tartós gyorshajtást, és egyenletesebb, biztonságosabb közlekedésre ösztönözze a járművezetőket.
A lényeg tehát: a technológia már működik, a tesztmérés megtörtént, de a bírságolással járó szakaszos átlagsebesség-ellenőrzés országos bevezetéséről még nem született végleges, nyilvánosan ismertetett döntés.
