Az elmúlt hetekben egyre több kérdés merült fel a Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel és Kiskunhalas térségében zajló geológiai mérésekkel kapcsolatban. A közösségi médiában sokan palagázkitermelésről beszélnek, mások a környezeti következmények miatt aggódnak. A nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok alapján azonban ennél összetettebb kép rajzolódik ki. Egy kanadai érdekeltségű vállalat szénhidrogén-kutatási programjáról van szó, amelynek keretében földgáz- és kőolaj-előfordulásokat is vizsgálnak. Összegyűjtöttük, mi tudható biztosan a munkálatokról, milyen fejlesztési terveket ismertettek, és mely kérdésekre nincs még egyértelmű válasz.
Kecel Város Önkormányzata 2026. október 5-én hivatalos hirdetményt tett közzé a „Soltvadkert 3D” elnevezésű geofizikai mérési programról. A hivatalos önkormányzati tájékoztató szerint a munkálatokat a CanCambria Kiskunhalas Szénhidrogén Koncessziós Kft. megrendelésére az Acoustic Geofizikai Kft. végzi.
A hirdetmény mintegy 320 négyzetkilométeres mérési területet jelöl meg, amely 13 település közigazgatási területét érinti: Bócsa, Harkakötöny, Imrehegy, Jászszentlászló, Kecel, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Móricgát, Pirtó, Soltvadkert, Szank és Tázlár.
A közzétett időpontok szerint a munkálatokat 2026. október 25. és december 20. között tervezik elvégezni. Soltvadkert önkormányzata szintén lakossági tájékoztatást tett közzé, amelyhez a mérési munkálatok ismertetését és térképet is mellékeltek.
Mit jelent a háromdimenziós szeizmikus mérés?
A szeizmikus vizsgálat olyan geofizikai módszer, amelynek segítségével a szakemberek a felszín alatti kőzetrétegek szerkezetét térképezhetik fel.
A Kecel önkormányzati honlapján megjelent ismertető szerint a vizsgálatok során mesterséges rezgéseket keltenek. Ezek a hullámok a különböző földtani rétegekről eltérő módon verődnek vissza, a felszínen elhelyezett érzékelők pedig rögzítik a visszaérkező jeleket. A mérési eredményeket számítógépes feldolgozással háromdimenziós földtani modellé alakítják. Ez segíthet a szakembereknek megérteni, milyen szerkezetűek a mélyben található kőzetrétegek, és hol érdemes további vizsgálatokat végezni.
A munkálatok során a külterületeken jelölőkarók, érzékelők és rezgéskeltő berendezések jelenhetnek meg. Az önkormányzati hirdetmény arra is felhívja a figyelmet, hogy a kihelyezett eszközöket nem szabad elmozdítani. A munkálatok befejezésével a kivitelező összegyűjti azokat.
Fontos különbség, hogy a szeizmikus mérés nem jelent földgáz- vagy kőolajkitermelést. Ez egy kutatási módszer, amely a föld alatti szerkezetek megismerését szolgálja.
Ki áll a kutatások mögött?
A kutatási program a kanadai CanCambria Energy Corp. magyarországi tevékenységéhez kapcsolódik. A vállalat hivatalos projektismertetője szerint Magyarország déli részén, a kiskunhalasi térségben foglalkozik szénhidrogén-előfordulások feltárásával és lehetséges hasznosításával.
A társaság nem kizárólag hagyományos földgáz- és kőolaj-előfordulásokat vizsgál. Projektismertetőjében a kis áteresztőképességű kőzetekben található földgáz, az úgynevezett tight gas hasznosítása is szerepel. A vállalat közlései alapján a térség korábbi földtani és szénhidrogén-kutatási eredményeit is felhasználják az új vizsgálatok tervezéséhez. A jelenlegi program tehát nem önálló tudományos felmérés, hanem egy szénhidrogén-kutatási és lehetséges későbbi fejlesztési tevékenység része.
Nemcsak földgázt, hanem kőolajat is keresnek
A CanCambria 2026. október 14-én hivatalos közleményben jelentette be a Soltvadkert–Tázlár–Alpár térségére vonatkozó, „STA” rövidítéssel jelölt háromdimenziós szeizmikus programját. A vállalat közlése szerint ennek célja elsősorban a sekélyebb földtani rétegekben feltételezett kőolaj-előfordulások vizsgálata.
A társaság 215 négyzetkilométeres felmérési területet és tíz, korábbi szeizmikus adatok alapján azonosított lehetséges kőolajkutatási célpontot ismertetett.
A közlemény szerint a terepi munkák megkezdését 2026. november 1-jére, befejezését pedig december közepére tervezték. A program várható teljes költségét – a szeizmikus adatgyűjtéssel és feldolgozással együtt – körülbelül 2,6 millió amerikai dollárra becsülték.
Paul Clarke, a társaság vezérigazgatója a közleményben arról számolt be, hogy a vizsgálatok segítségével szeretnék kiválasztani a további kutatásra legígéretesebbnek tartott célpontokat, és 2027-ben kutatófúrásokat is terveznek.
A tíz lehetséges kutatási célpont nem jelent tíz engedélyezett vagy biztosan megépülő kutat. Ezek a vállalat előzetes földtani értékelésében szereplő lehetőségek.
A különböző dokumentumokban szereplő 215 és 320 négyzetkilométeres mérési területek pontos viszonyát a vizsgált közlemények nem tisztázzák teljeskörűen. Emiatt nem tekinthetők automatikusan ugyanazon terület azonos lehatárolásának.
Milyen hatósági döntések születtek?
A Halasmedia 2026. október 28-i beszámolója a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától kapott írásos tájékoztatást is ismertette. A hatóság közlése szerint 2026. február 13-án jóváhagyták a CanCambria kiskunhalasi szénhidrogén-koncessziós kutatási területére vonatkozó, 2026–2030 közötti kutatási műszaki üzemi tervet.
Az eredeti munkaprogram 2027-re 213 négyzetkilométeres háromdimenziós szeizmikus vizsgálatot tartalmazott. A hatósági válasz szerint a vállalat 2026. július 1-jén kérte a „Soltvadkert 3D” mérési terület 399,5 négyzetkilométerre történő kiterjesztésének jóváhagyását. A Halasmedia által közölt tájékoztatás szerint a kutatási munkaprogram negyedik évében, várhatóan 2029-ben két kutatófúrást terveznek. Ezek tervezett mélysége 4350, illetve 4450 méter.
A Halasmedia által ismertetett hatósági válasz szerint a tervezett mélyfúrások külön engedélyezési eljárást igényelnek.
Kiskunhalas polgármestere a Halasmediának ismertetett tájékoztatásában arról is beszámolt, hogy a vállalat képviselőivel folytatott egyeztetésen a szeizmikus mérésekről volt szó, és a társaság más tevékenységre, például kitermelésre, akkor nem rendelkezett engedéllyel.
A bemutatott dokumentumok a mostani szeizmikus mérésekhez és a kiskunhalasi koncessziós kutatási programhoz kapcsolódó jogosultságokat ismertetik. Ezek önmagukban nem igazolják a későbbi ipari kitermelés valamennyi szükséges engedélyének meglétét. Ezekből nem következik, hogy a későbbi ipari kitermelést már engedélyezték volna.
Palagázról van szó?
A közösségi médiában sokan palagázkutatásként emlegetik a munkálatokat. A földtani meghatározás azonban ennél pontosabb megkülönböztetést igényel.
A CanCambria projektismertetőjében a tight gas kifejezést használja. Ez kis áteresztőképességű kőzetekben található földgázt jelent, amelynek kitermelése eltérhet a hagyományos földgázmezők hasznosításától.
A tight gas nem feltétlenül azonos a szűkebb földtani értelemben vett palagázzal. A két elnevezés különböző földtani környezetekre utalhat, bár mindkettő a nem hagyományos földgáz-előfordulásokhoz kapcsolódik.
A lakossági aggodalmak között a hidraulikus rétegrepesztés lehetősége is megjelenik.
Ez olyan technológia, amelynél nagy nyomással folyadékot juttatnak a kőzetbe, hogy repedéseket hozzanak létre vagy bővítsenek, és ezzel megkönnyítsék a szénhidrogén áramlását.
A mostani szeizmikus mérések nem azonosak a hidraulikus rétegrepesztéssel.
A rendelkezésre álló önkormányzati hirdetményekből és hatósági tájékoztatásból nem állapítható meg, hogy egy esetleges későbbi kitermelés során pontosan milyen technológiát alkalmaznának.
Összefügghet mindez Európa energiaellátási helyzetével?
Az európai földgázellátás az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül.
Az Európai Unió Tanácsa 2026. január 26-án hivatalosan elfogadta az orosz vezetékes földgáz és a cseppfolyósított földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről szóló rendeletet. A szabályozás az orosz energiaforrásoktól való függőség csökkentését és az energiaellátás diverzifikálását célozta meg.
Ebben a nemzetközi környezetben a helyben rendelkezésre álló szénhidrogénforrások gazdasági jelentősége is felmerülhet.
A CanCambria saját projektismertetőjében a magyarországi földgázkészletek hasznosítását üzleti fejlesztési lehetőségként mutatja be. A vállalat a kiskunhalasi térségben található földgáz-előfordulások feltárását és lehetséges későbbi termelésbe állítását célozza. Ugyanakkor nem áll rendelkezésre olyan ellenőrzött dokumentum, amely bizonyítaná, hogy a mostani szeizmikus méréseket kifejezetten az uniós oroszgáz-korlátozások vagy valamely közel-keleti konfliktus miatt rendelték el.
Az európai energiapiaci változások és a kiskunhalasi kutatások közötti közvetlen ok-okozati kapcsolat ezért a vizsgált források alapján nem állapítható meg.
Milyen környezeti kérdések merülnek fel?
A kutatások kapcsán a mezőgazdasági területek használatával és a későbbi kitermelés lehetséges környezeti hatásaival kapcsolatban is felmerülnek kérdések. A Halasmedia által ismertetett hatósági tájékoztatás szerint a szeizmikus mérések elsősorban mezőgazdasági területeken okozhatnak károkat, például taposás vagy a növénykultúrák sérülése következtében.
A Halasmedia által ismertetett hatósági tájékoztatás szerint a mérések során esetlegesen keletkező károkat dokumentálni kell, és a bányavállalkozónak gondoskodnia kell azok megtérítéséről.
A tájékoztatás kitér arra is, hogy a helyi jelentőségű védett természeti területeken a szeizmikus mérések és a kutatófúrások nem végezhetők el. A munkálatok során be kell tartani a természetvédelmi előírásokat.
A későbbi kitermelés esetleges vízigényéről, a konkrét technológiai megoldásokról és azok helyi környezeti hatásairól a most vizsgált dokumentumok alapján nem lehet végleges következtetést levonni.
A szeizmikus kutatás lehetséges felszíni hatásait és egy esetleges későbbi ipari kitermelés környezeti kockázatait ezért külön kell kezelni.
Mit tudhatunk biztosan, és mi maradt nyitott kérdés?
A nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy a Kiskőrös és Kiskunhalas közötti térségben szénhidrogén-kutatási célú szeizmikus méréseket hirdettek meg.
A kutatásokhoz hatósági jóváhagyások kapcsolódnak, és a kanadai érdekeltségű vállalat nyilvános közleményei földgáz- és kőolajkutatási célokat egyaránt ismertetnek.
A beruházó későbbi kutatófúrások lehetőségéről is beszámolt, a hatósági tájékoztatás pedig egyértelművé teszi, hogy a mélyfúrások külön engedély
