Miért maradnak egyre tovább a fiatalok a szülői házban? Miért jelent egyre nagyobb kihívást az önálló életkezdés, a felelősségvállalás vagy a párkapcsolati elköteleződés? Ezek a kérdések álltak a GEN21 Szülőakadémia második kiskőrösi előadásának középpontjában, amelyet 2026. november 10-én, kedden este rendeztek meg a Revaló Pál Közösségi Központban. A „Pán Péter jelenség” című est előadója ezúttal is Szűcs Sándor generációkutató, játéktervező és teológus volt.
A „Krízisgenerációk a kríziskorszakban” című négyrészes előadás-sorozat célja, hogy segítsen a szülőknek, pedagógusoknak és más érdeklődőknek megérteni a mai gyermekek és fiatalok életét meghatározó társadalmi változásokat. Míg az októberi első alkalom a technológia és a digitális világ gyermekekre gyakorolt hatásával foglalkozott, a novemberi találkozó már a felnőtté válás egyre összetettebb kérdéseit állította középpontba.
Miért nem akarunk felnőni?
A Pán Péter jelenség elnevezése a mesebeli fiúra utal, aki soha nem akart felnőni. A kifejezést napjainkban gyakran használják azokra a fiatal felnőttekre, akik nehezen vállalnak tartós felelősséget, bizonytalanok az önálló életkezdésben, vagy hosszabb ideig maradnak függő helyzetben szüleiktől. Fontos ugyanakkor, hogy a Pán Péter-szindróma nem önálló orvosi diagnózis, hanem egyes viselkedési minták közkeletű megnevezése.
A felnőtté válás kitolódása azonban nem magyarázható egyszerűen azzal, hogy a mai fiatalok kevésbé lennének önállóak vagy felelősségteljesek. A hosszabb tanulmányi idő, a lakhatási nehézségek, az anyagi bizonytalanság, a munkaerőpiac változásai és a társadalmi elvárások átalakulása egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az önálló életkezdés későbbre tolódik.
A felnőttkor hagyományos mérföldkövei – a tanulmányok befejezése, a munkába állás, az elköltözés, a tartós párkapcsolat és a családalapítás – ma már sok esetben nem követik egymást olyan kiszámítható sorrendben, mint a korábbi generációk életében.
Amikor a szülői gondoskodás akadállyá válhat
Az előadás tematikájának egyik fontos kérdése a család szerepe volt az önállósodás folyamatában. A szülők természetes törekvése, hogy megóvják gyermekeiket a nehézségektől, segítsenek a döntésekben és biztonságos hátteret teremtsenek számukra. A túlzott gondoskodás azonban bizonyos helyzetekben éppen az önállóság kialakulását nehezítheti meg.
A köznyelvben „mamahotelként” emlegetett jelenség kapcsán nem pusztán az a kérdés, hogy meddig él valaki a szüleivel egy háztartásban, hanem az is, hogy képes-e saját döntéseket hozni, felelősséget vállalni, gazdálkodni a pénzével és megoldani a mindennapi élet problémáit.
Az önállóság ugyanis nem egyik napról a másikra alakul ki. Már gyermekkorban fontos szerepe lehet annak, hogy a fiatalok életkoruknak megfelelő feladatokat kapjanak, megtapasztalják döntéseik következményeit, és fokozatosan megtanuljanak boldogulni a mindennapokban.
Párkapcsolatok, elköteleződés és társas elszigetelődés
A második Szülőakadémia tematikája a párkapcsolatok változásaira is kiterjedt. A tartós elköteleződés, az intimitás és a családalapítás kérdései szorosan összefüggnek azzal, hogyan gondolkodnak a fiatalok saját jövőjükről és a felnőtt élettel járó felelősségről.
A programban helyet kapott a Wendy-szindrómaként ismert kapcsolati minta, amelyben az egyik fél túlzott gondoskodással, saját szükségleteit háttérbe szorítva vállal felelősséget a másikért. Szintén a feldolgozott témák között szerepelt a hikikomori jelenség, amely a tartós társas visszahúzódás és elszigetelődés szélsőséges formájára utal.
Ezek a jelenségek különböző módon vetik fel ugyanazt az alapvető kérdést: milyen személyes, családi és társadalmi feltételek segítik, illetve akadályozzák a fiatalokat abban, hogy önálló, kiegyensúlyozott felnőtt életet alakítsanak ki?
A család mellett az egész társadalomnak szerepe van
A felnőtté válás nem kizárólag a fiatalok és szüleik magánügye. Az iskola, a munkahelyek, a közösségek és a tágabb társadalmi környezet egyaránt befolyásolják, milyen lehetőségekkel és kihívásokkal találkoznak az életkezdés előtt álló generációk.
A Szülőakadémia második alkalmának tematikája ezért a munka világára is kitekintett: milyen erősségekkel érkeznek a fiatalok a munkaerőpiacra, milyen készségek fejlesztésére lehet szükségük, és hogyan lehet őket felkészíteni a felnőtt élet gyakorlati kihívásaira?
A kiskőrösi előadás témája arra is ráirányította a figyelmet, hogy az önállóságra nevelés hosszú folyamat, amelyben a biztonságot nyújtó családi háttérnek és a fokozatosan növekvő személyes felelősségnek egyaránt fontos szerepe van.
Decemberben folytatódik a Szülőakadémia
A GEN21 Szülőakadémia négyrészes kiskőrösi sorozata december 8-án, kedden 18 órától folytatódik a Revaló Pál Közösségi Központban. A harmadik előadás a „Harc a figyelmünk visszaszerzéséért” címet viseli, és azt vizsgálja, hogyan alakítja át a digitális környezet a figyelmünket, a koncentrációs képességünket és az információfeldolgozásunkat.
A sorozat 2027. január 12-én, a „Krízisgenerációk a kríziskorszakban” című előadással zárul, amely a ma felnövő gyermekek előtt álló jövőbeli kihívásokkal foglalkozik.
Fotógaléria:
