Tegnap 19:00-kor a kiskőrösi Országzászlónál gyűltek össze a Nemzeti Összetartozás Napjára azok, akik a trianoni békediktátum 97. évfordulójára kívántak emlékezni.
Kiskőrösön a harmincas években felavatott eredeti országzászlót a hatvanas évek átalakításai miatt lebontották és nem is építették újjá egészen 2004-ig. A közadakozásból és társadalmi munkával felépített emlékműnél azóta minden év június 4-én tartanak emlékműsort a Kiskőrösiek.
Az Országgyűlés 2010 májusában fogadta el a Nemzeti Összetartozás Napját kimondó törvényt, azóta a kiskőrösi ünnepséget az Önkormányzat Művelődési, Közoktatási és Sportbizottsága szervezi.
A tegnapi rendezvényen megjelent érdeklődők száma valamivel több volt mint az előző évben, de azért ez is igencsak kevésnek mondható. Amit többen megjegyeztek, hogy a rendszerváltás idején több tucat család költözött Kiskőrösre Erdélyből és a határon túli, egykori magyar területekről, de ezeket a családokat sajnos egyetlen esetben sem láthattuk még az ilyen nemzeti emléknapokra szervezett ünnepségeken, ami azért elgondolkodtató…
A megemlékezést Szedmák Tamás, az MKS bizottság elnöke vezette, aki a Himnusz közös eléneklését követően, elszavalta Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele című költeményét. A megemlékezés ünnepi beszédét ezúttal Podmaniczky Gabriella, a Wattay Szakközépiskola tanára mondta el a Bizottság felkérésére. Mint ahogyan a beszédéből kiderült, Ő is azokhoz a ma már kiskőrösi lakosokhoz tartozik, akiknek felmenői közel száz évvel ezelőtt a trianoni országvesztéskor menekültek Magyarországra, azon belül Kiskőrösre.
A megemlékezés a koszorúzásokkal folytatódott, ahol az Önkormányzat nevében Aszódi Pál és Markó Ferenc képviselő koszorúztak, a Kiskőrösi Polgári Kör nevében Boldoczki Sándorné és Fekete Tibor koszorúzott.
A jelenlévők zárásként közösen énekelték el a Szózatot és a Székely himnuszt.
