2019. május 7-én reggel a matekérettségivel folytatódott a 2019-es tavaszi érettségi.

Mértani sorozat, módusz és medián, vektorok, százalékszámítás, geometria, gráfok, halmazok – többek között ilyen témájú feladatokat kaptak a diákok a középszintű matekérettségi első részében.

Amíg a diákok az érettségi feladatok megoldásán ügyködtek, addig Ridegné Váli Zsuzsanna matematika, földrajz és informatika szakos pedagógussal, igazgatóhelyettessel beszélgettem, aki 1981 óta tanít a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban.  

Mit lehet tudni a matematika érettségiről?

– Két része van a matekérettséginek, ez tulajdonképpen a kétszintű érettségi bevezetése óta mindig így van. Az első rész 45 perces, amelyben 12 feladatot kell megoldaniuk a diákonak. Ezek elsősorban fogalomra épülő feladatok, melyekből már 30 pontot össze lehet szedni.  A második rész már 135 perces és 70 pontos, tehát az egész matekérettségi összesen 100 pont. Ha valaki 25 pontot, azaz 25%-ot elér. az akkor már azt jelenti, hogy megvan a diák matekérettségije. Ebben az esetben szóbeliznie sem kell, mert ugye matematikából egyébként is csak akkor és annak kell szóban is vizsgáznia, akinek a teljesítménye nem éri el a 25%-ot. Ha ennek a 25%-nak minimum a fele megvan, akkor van lehetősége a diáknak arra, hogy szóban javítson. Az első részben most ugyanilyen alapfeladatok voltak: százalékszámítás, kombinatorika, másodfokú egyenlet, vagy éppen másodfokú függvényt kellett felismerni, de volt egy mértani sorozatos példa is. De azt mondom, hogy ezek mind olyan alapfogalmakra épülnek, ahol alapképleteket kell, hogy használjanak, emellett számológép és függvénytáblázat is a segítségükre volt a feladatok megoldásában. Szerintem, aki készült, az meg tudja csinálni, tehát meglepetés példa szerintem nem volt az első részben. A második feladatlap gondolkodtatóbb, bár egy matekérettségitől én eredendően is azt várnám, hogy legyen elgondolkodtató. Ezalatt azt értem, hogy van egy egyenlőtlenség, amit meg kell oldani a diáknak, de a feladat nem csak az, hogy oldja meg, hanem továbbvisz egy gondolatot. Pl: Hány darab olyan háromjegyű szám van még, ami eleget tesz ennek az egyenlőtlenségnek? Tehát muszáj, hogy egy kicsit használja még az agyát is, és úgy válaszoljon a kérdésre. Ez persze azt jelenti, hogy valamennyi pontot itt is tud azért szerezni, csak nem biztos, hogy sikerül megszereznie a maximális pontszámot erre a feladatra, ha nem viszi tovább a gondolatmenetet. A második feladatlapon nem egy ilyen példa van, de akad olyan is, ami csak egy sima exponenciális egyenlet, amit egy megtanult séma szerint, könnyen meg lehet oldani.

Hogyan és mennyit gyakoroltak az érettségire a diákokkal?

– Én úgy gondolom, hogy az utolsó évfolyamon már nagyon nagy előny az, hogy nekünk nem kell egész évben új témaköröket még megtanulni, ezért igazából már az első félévben be tudjuk fejezni az új anyagot. A sorozatos téma és térgeometriai téma az, ami utolsó évre marad és utána tulajdonképpen már az érettségire való felkészülés folyik, melynek során  témakörönként is készülünk, aztán pedig próbaérettségit írnak a diákok. Aztán a szaktanárok átbeszélik, majd megbeszélik mindezeket a diákokkal is.

Délelőtt 11 órakor véget is ért a középszintű írásbeli érettségi, ezért a diákokat is megkérdeztem arról, hogy mennyire volt nehéz a matekérettségi.

– Nekem az első része az nagyon könnyen ment, mármint volt egy-két feladat, amin gondolkodnom kellett, de a többi igazán könnyen ment. Talán még azt is mondanám, hogy hibátlan lesz. Az első feladatlap láttán már tényleg elhittem azt, hogy sikerül 95% felett teljesítem, majd megláttam a vizsga második részét, amiben nagyon sok valószínűségszámítás volt. Ugye van három választható feladat, és sajnos mindegyikben volt valószínűségszámítás, melyek ilyen 5-6 pontosak voltak és nagyon nehezek is. Szóval ez nagyon elkeserített és a többi feladat is olyan volt, hogy nagyon nagy számokkal kellett számolni. Egyszóval szerintem a második része az nagyon nehéz volt – mesélte hírportálunknak Anka Mirjam (12.D).

– Én úgy jöttem ide, hogy remélhetőleg a 4-es eredményt tűztem ki célul. Akkor még úgy gondoltam, hogy jó lesz és mind a kettő feladatlap könnyebb lesz. Aztán az első rész szerintem is könnyű volt, úgy is érzem, hogy jól sikerült, mert ott nem találkoztam annyira nehéz feladatokkal. Amikor megkaptuk az első feladatlapot, akkor szerintem mindannyian úgy gondoltuk, hogy na biztos a második rész is hasonló nehézségű lesz. Aztán nagyon meglepődtünk, mert nem erre számítottunk. Abban bíztam, hogy a feladatok között azért több lesz mondjuk a statisztika. Például egy 17 pontos feladatot el tudtam volna képzelni úgy, hogy csak ilyen számítások vannak benne – mondta Schuller Gréta Lili (12.D).

– Én úgy indultam neki, hogy 80%-ot azért el szeretnék érni. Nekem is az első fele az, ami szerintem jól sikerült. De amikor megláttam, hogy ennyire könnyűek a feladatok, akkor már éreztem, hogy a második fele sokkal nehezebb lesz. A második feladatlapon is voltak azért olyan feladatok, amiben biztos vagyok, hogy jól sikerültek, de vannak olyanok is, amiket kevésbé sikerült megoldanom. Sok mindent próbáltam, de volt olyan feladat, ahol nem jöttem rá, hogy hogyan kellett volna megoldani. Nagyon bízom benne, hogy azért sikerült, úgy megközelítőleg 60%-ot elérnem – nyilatkozta Szlovák Lilla (12.A).

Az írásbeli vizsgák 2019. május 8-án a középszintű történelem érettségi feladatokkal folytatódnak.

Kutyifa Icu 

Hétfőn országszerte a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal folytatódtak az idei írásbeli érettségik. Kiskőrösön a Wattay Szakgimnáziumában 32 diák, míg a Petőfi Sándor Gimnáziumban 114 végzős nebuló adott számot tudásáról.

A KSZC Kiskőrösi Wattay Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának egyik magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárát, valamint két érettségiző diákját kérdeztünk a magyarérettségiről.

2017-ben változott az érettségi, azóta már nem kettő, hanem három feladatrészből tevődik össze az írásbeli. Az első feladatlap egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot tartalmaz. Egyszerre kapják meg az első és a második feladatot a diákok, amiben az a nehézség, hogy az idejüket nekik kell beosztaniuk. Ahogy láttam, a szövegértés a játékról szólt tulajdonképpen, mely szövegrészlet azt hiszem, hogy a Magyar néprajz 6. kötetében szerepel, amelyhez kapcsolódóan feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak. Talán az lehetett nehéz a szövegértésben, hogy 12 feladatot kellett megoldaniuk, mely mennyiségileg soknak tűnhet, de véleményem szerint rövidebb, könnyebben megoldható feladatok voltak ezek. A második feladatrészben az egyik rész az érvelés volt, mely szerintem szintén nem volt nehéznek mondható, hiszen film vagy sorozat nézéssel kapcsolatban kellett érvelniük attól függően, hogy a szinkronizált vagy a feliratos filmeket részesítik előnyben. Erre a kérdésre választ adva minimum 3 érvet kellett felsorakoztatniuk, azokat alátámasztaniuk vagy megcáfolniuk és mindemellett egy konkrét filmes élményről is kellett írniuk. A terjedelmet is meghatározták a feladatlapok, tehát az időkorlát mellett ez is nagyon fontos tényező volt. Mivel a fiatalok a zene és a film világában szerintem nagyon „otthon” vannak, ezért ez a feladat sem volt nehéz, de választhatták a hétköznapi szöveget is, ahol egy hivatalos levelet kellett írniuk. Szerintem ez is egy nagyon klassz feladatnak mondható, hiszen arról szólt, hogy valaki talált a földterületén egy ókori régészeti leletet és a jegyzőnek egy hivatalos levelet kell megfogalmaznia ezzel kapcsolatban. A gyerekek nagyon jól ismerik a hivatalos levél felépítését, formai elemeit, tehát úgy gondolom, hogy játszva meg tudták oldani. Szerintem a második feladatrésznél mindegyik választási lehetőség nagyon jó feladat volt. A harmadik nagy feladategység a fogalmazás, ami szerintem megint csak nem volt nehéz, arról nem is beszélve, hogy rengeteg idejük is volt rá, összesen 150 perc. Itt is két lehetőség közül választhattak. Az egyik egy novellaelemzés, a másik egy összehasonlító elemzés volt , ahol Radnóti és József Attila egyik-egyik versét kellett összehasonlítaniuk – mondta el megkeresésünkre Podmaniczky Gabriella, a Wattay Szakgimnázium magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanára.

Az elhangzottak alapján azt gondolhatnánk, hogy szinte gyerekjáték lehetett a feladatok megoldása, de mi azért megkérdeztük a diákokat is, hogyan sikerült mozgósítaniuk az órákon megszerzett háttértudást.

– Szerintem könnyű volt a magyarérettségi, nekem igazából az összes feladat. A szövegértéstől mindig is féltem, mert lassan olvasok. Már a próbaérettségin is nagyon örültem, amikor a magyar tanárom: Tóthné Sási Katalin azt mondta, hogy az enyém volt a legjobb. Habár előtte nagyon sokat gyakoroltam otthon, illetve az iskolában is. A szövegértésben a játékról volt szó és az érvelés, valamint a levélírás is nagyon könnyű volt szerintem, mert filmes szinkron vagy felirat mellett kellett érvelnünk, hogy melyiket szeretjük jobban. Mivel nagyon szeretek filmet nézni, számomra ez a feladat is nagyon kézenfekvő volt, ezért nem éreztem annyira nehéznek. A fogalmazásírás meg igazából attól függ, hogy ki mennyire tudja ezt így megoldani, mert pl. az egyik barátnőm mesélte, hogy nekik a tanáruk is azt javasolta, hogy inkább a novellaelemzést válasszák, mert az könnyebb, arról sokkal többet lehet írni. Én a próbaérettségin pl. pont ez a feladatot választottam és nagyon rosszul sikerült. Aztán amikor magyar órán az összehasonlító verselemzést gyakoroltuk, az meg 5-ös lett. Utána még arra is gyakoroltam egy kicsit, összeszedtem a gondolataimat és most is inkább azt választottam. Szerintem nem volt annyira nehéz, bár mindkét vers rövid és érdekes volt számomra. Nem is tudom… igazából a virágokról volt benne szó, amik éltek, de a halál is megjelent és akkor így nem annyira tudtam kamatoztatni azt, amit eddig gyakoroltunk. A szerelmes versekről kicsit könnyebb volt írni, de igazából hamarosan úgy is kiderül, hogy hogyan sikerült. Az összes közül a magyar érettségit tartottam a legkönnyebbnek, a holnapi matektól és a közgáztól is félek egy kicsit – mesélte Pivarcsi Regina (12.A).

– Úgy gondolom, hogy ez a legkönnyebb érettségi a törihez vagy a matekhoz képest A szövegértés volt a legkönnyebb, azt szerintem bárki meg tudta csinálni. Az én kedvenc feladatom az érvelés volt, most is azt választottam. A fogalmazással már annyira nem boldogultam, abból sosem voltam igazán jó. Most is éppen hogy csak sikerült megírni az adott, kötelező szószámot, amit kell. Mindenesetre sokat segített, hogy már hosszú ideje készültünk az érettségire és annak is örültem, hogy az időkeretet sikerült tartanom – mondta boldogan Krizsán Zsófia (12.A). 

2019. május 7-én a középszintű matematika érettségi feladatokkal folytatódnak az írásbeli vizsgák.

Az Oktatási Hivatal korábbi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az érettségi vizsgákat május 3. és június 28. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, azok lebonyolításában 3149 vizsgabizottság működik közre.

Az írásbeliket május 3. és 24., az emelt szintű szóbeliket június 5. és 13., a középszintű szóbeliket pedig június 17. és 28. között tartják.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása már elérhető IDE kattintva.

Kutyifa Icu