„Az anyák gyerekeik kezét csak egy ideig fogják, de a szívüket mindörökké.”

-Hirdetés-

Többségében kisgyermekes szülőként gyermeküket kézen fogva érkeztek ma ide, és vannak, akik már csak a távolból őrzőn figyelve, a szívüket fogva ülnek itt. De vannak köztünk olyanok is, akik gyermekként emlékezni jöttek ma ide – kortól, nemtől függetlenül az édesanyára, aki emléket hagyott maga után.
Sok emléket: foszlányokban, érzésekben, fájdalmakban, apró örömökben, pillanatokban élő emléket. Amelyek itt vannak egy darabka hangban, néhány képben, teleírt füzetekben, néhány hátrahagyott ecsetben, ecsetvonásban és bennünk.
Mert nem csak emléket hagyott. Annál sokkal többet. A valóságot. Az életet. Az emléket, amely tovább él.
Köszöntjük ma azokat, akik otthont teremtenek nekünk a mindennapokban, mert ŐK tudják, hogy az otthont nem lehet falak közé szorítani, nem lehet kulcsra zárni.
Az otthon egy érzés. Egy érzés, amit nem tudunk felépíteni, berendezni, vásárolt tárgyakkal felékesíteni. Az otthon egy érzés, amit nem vehetünk, csak kaphatunk. Az édesanyánktól és persze vele, mellette mindenütt otthon vagyunk. Ettől tudunk egy életen át emlékezni a szülői házra. Az édesanyára és – így teljes a kép – az édesapára is.
Ez teszi őket halhatatlanná.
Ezért emlékezünk rájuk nemzedékről nemzedékre évszázadok óta, mert:

„Minden halandó. Az öröklét csak anyáknak adatott meg.”  (Isaac Babel)

Éppen ezért fontos és felelősségteljes az anyai és apai küldetés: ha holnap ott akarsz lenni a gyermekeid emlékei között, akkor ma legyél ott az életében!

Lakatosné Hachbold Éva evangélikus óvodavezető ezen szavaival kezdődött az anyák napi istentisztelet reggel 9 órakor Soltvadkerten az evangélikus templomban május 5-én.

Lakatosné Hachbold Éva evangélikus óvodavezető

Az evangélikus óvodás és iskolás gyermekek versekkel és örömzenéléssel készültek ezen a napon a szeretett édesanya, nagymama, dédi és keresztanya köszöntésére.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gőgösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.

Pál apostol szavai nagyon jól leírják az anyai szeretet sokrétűségét. Az édesanya minden gyermek és felnőtt szívében különleges helyet foglal el. Hozzá fordulhatunk örömünkben, bánatunkban, ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak.

Horváthegyi Ádám gitáron kísérte a diákok énekét

A 10 órai istentisztelettel folytatódott az anyák napi ünnepély, verses jelenettel, énekekkel és zongora előadással. Az iskolások a 2., 3., 4., 5. és 8. osztályos evangélikus diákok szereplésével zajlott. A műsort Hollós Ágnes tanító állította össze. A felkészülést segítette Rácz Józsefné, dr. Fodor Katalin és Endreffy Máté valamint Horváthegyi Ádám. Orgonán kísért Modok Attila.

A gyermekeket is, és a felnőtteket is egész évben elfoglalják a hétköznapok feladatai, örömei, bánatai. Minden évben van azonban egy nap, amiről sosem feledkezünk meg. Ez május első vasárnapja, ekkor köszöntjük az Édesanyákat.

-K.Gy.-

  Fotógaléria:

  Fotók megtekintése (35 db kép)