Egy tanév során annyi alkalom van ünneplésükre, és ezen alkalmak közül egy nap csakis arra szolgál, hogy hálánkat fejezzük ki a pedagógusoknak.
A pedagógusokra számtalan feladat vár. A tanításon kívül óvják a gyermekeket a rossztól, nevelik őket, kibékítik ha összekapnak valamin, és persze meghallgatják a problémájukat.
A pedagógusok munkája talán soha nem szólt ennyi küzdelemről, alkalmazkodó készségük, türelmük valószínűleg soha nem állt ki annyi próbát, mint napjainkban.
Többek között ezért is tartom különösen időszerűnek és indokoltnak azt, hogy pedagógusnapon fejet hajtsak előttük. Diákként látom, mennyi fejfájást okozunk minden egyes nap, de mindig a sarkukra állnak. Ha esik, ha fúj, leadják az anyagot, kitartóan küzdenek a legmakacsabb osztályokkal is. A 21. század tanára sok mindent tud, de amiben igazán járatos, az a gyerek. A gyerekkel való bánásmód, a szociális érzék, a konfliktuskezelés.
A legjobb tanárok azok, akik inspirálni tudják a tanítványaikat a tananyag iránt érzett szenvedélyükkel. Nagyon szeretjük, amikor nem egy hétköznapi órán ülünk. Sosem hittük volna, hogy lehet érdekes óra a kémia, de a tanárnő annyi kísérlettel színezi az órákat, hogy mindig kíváncsian várjuk. Fizika órán is jókat nevetünk, amikor valakinek égnek áll a haja, vagy remeg a keze. A jó viccek is örökre szívünkbe vésődtek, a nem hétköznapi beceneveinkre is hallgatunk már, ilyen például a “Zsömletigris”, vagy akár a “Hét a másodikon”. Számunkra még ismeretlen közmondással is találkozhatunk egy történelem óra keretein belül: Jön még kutyára teherautó.
Mondhatni, néha életbevágó kiabálások hangzanak a folyosón, hogy ne szaladj, ne fuss a lépcsőn, ne kergesd a másikat. Igen, végül is, ha nem lennének, valószínű, sok gipszet viselő tanítványuk lenne, és nem győznék azokat aláírni.
Köszönjük, hogy annyi jót tesznek értünk! Megnevettetnek, nevelnek, bizalmat adnak és persze tanítanak bennünket, akkor is, ha nem egy egyszerű feladat. Mert ez tény, hogy a diákok a felét hallják meg annak, amit a tanár mond, a felét értik meg annak, amit meghallottak, a felét jegyzik meg annak, amit megértettek… vagyis összességében nem sokat.
Sajátos tanítási módszereik is hatásosnak bizonyulnak. Mondjuk, amikor alsóban nyelvtan órán finom cukorkákat kapunk minden helyes válaszért. Még hittan órákon, a padon fekvő gyerek fejében is megmarad valami Isten Igéjéből.
A mai nap a köszönetről szól. Gondolja végig minden pedagógus, hány diákot tanít, annyi hálás tekintet jusson eszébe. Így valamennyi diáktársam nevében szeretném megköszönni a tudást, melynek rejtelmeibe féltő szeretettel vezettek be minket. Mindig velünk vannak, hétköznapjaink elmaradhatatlan résztvevői a pedagógusok.
-Sugi-
