Mucsi Annamária vallja, hogy csak az legyen óvónő aki, szeret a gyermekekkel foglalkozni, akiben van elég segítő szándék. Pályakezdő óvodapedagógusként határozott elképzelései vannak a jövőjét illetően.

A Kiskőrösi Óvodák Erdőtelki Tagóvodájának új nevelőjét mutatjuk be.

-Hirdetés-

Hogyan alakult eddigi pályád?

– Óvodapedagógus pályafutásomat a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző karán kezdtem 2014-ben. Tanulmányaim befejezése után az Akasztó Napközi Otthonos Óvodában kezdhettem meg munkámat, ahol nagyon sok segítséget kaptam a pályakezdéshez. Az élet egy rövid ideig elsodort Székesfehérvárra, ott egy Waldorf óvodában próbálhattam ki magam, ami nagyon meghatározó és pozitív élmény volt. Az idén tavasszal pedig úgy hozta a sors, hogy végre Kiskőrösön dolgozhatok. Itt az Erdőtelki Tagóvodában.

A gyermekek szeretete mellett mire van még szükség, hogy valakiből óvodapedagógus legyen?

– Nem is egyszerű a felvételi alkalmassági követelmény. Egyrészt van egy ének-zenei alkalmassági, hogy rendelkezünk-e pedagógusi pálya gyakorlásához szükséges zenei ismeretekkel, vagy alkalmasak vagyunk-e annak elsajátításához. A beszéd alkalmassági vizsgán a kommunikációs képességeinkre kíváncsiak. A kondicionális állapotunkat is felmérik, végül pedig egészségügyi szempontból is meg kell felelni.

Szerinted mitől lesz jó egy pedagógus?

– Valójában még én is keresem, hogyan lehetnék jó óvónő, úgy gondolom, ez egy élethosszig tartó tanulás. Nagyon fontosnak tartom a lelkesedést, hogy mindig szeretnék a gyermekeknek átadni valamit. Ha örömömet lelem benne, akkor ezt a kicsik is megérzik. Ez mellett kell, hogy a módszertani képzés is folyamatosan megújuljon, mindig aktuális legyen.

Az első munkahelyen meghatározó a munkatársak hozzáállása a pályakezdőhöz. Neked miben tudtak segíteni?

– Az iskolai éveim alatt nem kaptunk gyakorlati képzést, a sok elméletet nem tudtuk, hogyan kell alkalmazni. Például nem tudtam, hogy a gyermekek foglalkoztatásán kívül, még egy csomó adminisztrációs feladat is vár rám, ez nehézséget is okozott, de türelmesen és kedvesen segítettek a kolléganők. Igyekeztek azt is megmutatni, hogy mikor lehet az ember egy kicsit spontán, vagy épp határozott, vagy engedékenyebb.

Mit tartasz az erősségednek?

– Talán a zenei irányt emelném ki. Szeretek énekelni, hangszeren is tanultam, oboa, furulya után úgy érzem végül a gitár lett a hangszerem. A gitárt szeretném behozni a gyerekeknek ide az óvodába. A másik pedig a nyelv, német nemzetiségi óvodapedagógus képzésre járok, csak a képzés befejezése után szeretnék ezzel foglalkozni, mert csak így lehetek biztos a megfelelő felkészültségben.

Berkecz Mónika