Öröm az ürömben: így jellemezték az illetékesek a pályázati úton elnyert légbefúvók beszerelését a keceli szennyvíztelepen. Mint kiderült, a telep létesítésekor egyszerűen a gépészet köré építették a tároló épületeket, így lehetetlenné téve a gépészet épületbontás nélküli cseréjét. Hogyan látja e problémát az önkormányzat? Mi a véleménye a volt polgármesternek a szennyvíztelepről? Agócs Ákos képviselőt és Schindler János volt polgármestert kérdeztük.
Bejárást is tartottak már a szennyvíztelepen. Milyen tapasztalatok láttak napvilágot? Agócs Ákos önkormányzati képviselőt kérdeztem.
Dr. Jakusch Pál György környezetmérnök vizsgálta meg az objektumot, akinek első meglátása az volt, hogy ilyen szennyvíztisztító telepet szállodáknak szoktak tervezni, nem pedig városoknak. Ez tetten érhető abban is, hogy működése ciklikus, tehát nem folyamatosan üzemel. Ezért a hibák előfordulási esélyei hatványozottabbak. A beérkező mennyiség azt kívánja meg, hogy állandó jelleggel működjön. Ráadásul a tervek elkészülésének időpontjában is elavult konstrukciónak bizonyult.
A kelleténél több problémát találtak a mérnöki szemrevételezés során. Mint kiderült, már a tervezés során is több hiba keletkezett: ugyanis Kecel és Imrehegy közé helyezték, és úgy alakították ki, hogy Kecel felé lejtsen a csatornarendszer. Ennek „köszönhetően” került beüzemelésre az átemelő szivattyúk bonyolult rendszere, ennek segítségével tudják a rendeltetési helyére juttatni a szennyvizet. Ráadásul a tisztított víz a Bogárzón keresztül folyik vissza, ez szintén óriási tervezési hiba, hiszen ha probléma adódik – példának okáért szemcse kerül ki amire már volt is példa – akkor szépen lassan mosódik, folyik be a városba. Mivel a Bogárzó csak ideiglenes vízfolyás, így az előfordulhat, hogy nem bírja ezeket a szemcséket elvinni, így leszivároghat a vízbázisunkba.
Ezáltal saját magunkat mérgezzük meg.
– tette hozzá Agócs Ákos.
A kivitelezésnél bábáskodók és korábbi felelősök állítják, hogy valójában nem gond az időszakos vízfolyás jelleg, hiszen a városba „a víz nem jut el körülbelül 200-300 méterig, a többit meg elnyeli a föld” . Azonban aki a teleptől 1,4 Km-re található zsilipnél járt idén április és május hónapokban az tudja, hogy ez nem igaz. Szemtanúja voltam annak, hogy a szemcsékkel telített víz már a városban van és – sajnálatos módon – a helyzeten csak az utóbbi idők özönvízszerű esőzései segítettek, amelyek a másik oldalról komoly károkat okoztak a lakosságnak.
De még nem értünk a hibalista végére. A gépészet vezérlését a két tározó közé telepítették. Ennek és az ammóniagázoknak köszönhetően folyamatosan karbantartásra és cserére szorul az elektronikai rendszer. De túlnyomásos kabinra se volt gondjuk a kivitelezéskor, tehát ezt is pótolni kell, bár a szakemberek elmondták azt is, hogy ez csak ideiglenes megoldás. Az igazi megoldás az lenne, ha a vezérlést tartalmazó épület újraépítésre kerülne távolabb a medencéktől, természetesen túlnyomásos védelemmel ellátva.
A medencék esetében is hibákról tudtak beszámolni nekünk. 3 ütemben történt a lakossági rákötés, melyről elmondható, hogy a rendszer az 1. ütemet még elbírta, sőt még elválasztó betonfalakat is kellett a dekantáló medencébe is felhúzni, mivel túlságosan nagy volt a kapacitása. Ezt a válaszfalat csak részben sikerült eltávolítani, melynek köszönhetően felborult a medence körforgása. A kifolyóknál hiányoznak a szűrők, ezek egyáltalán nem lettek betervezve. Ezért van az, hogy az illetékes fenntartó, a Kiskunsági Víziközmű Szolgáltató Kft szerint „optikai szempontból nem szép, de ivóminőségű víz jön ki a rendszerből”, amelyből azért valljuk be, egyikünk sem inna szívesen, tette hozzá a képviselő.
A telepen dolgozók emberfeletti erőfeszítéseinek köszönhető, hogy valamilyen formában, de működik a szennyvíztisztítás. Ahhoz hasonlították a telepet, hogy hiába akarjuk, hogy euró 5-ös legyen autó legyen belőle, ha egy Trabantról beszélünk.
Maga az engedélyeztetés is érdekesen zajlott. Meg nem erősített hírek szerint az akkori városvezetésnek az országos szintig kellett elmennie, hogy engedélyezzék a működését.
A normál működéshez milyen felújítási munkálatokat kellene elvégezni?
A tervünkben van, hogy pótoljuk a kifolyási ponton a szűrőket. Továbbá a dekantáló rendszert is felül kell vizsgálni, illetve újratervezni. A levegőztető tányér cseréjét is sürgősen meg kellene oldani. Fontos a betonfal kiszedése, illetve a medence átalakítása is. A vezérlőszekrényt elhelyezését túlnyomásos kabinba, vagy – a legjobb az lenne – egy új épületbe kellene áttelepíteni. A gépészeti beavatkozásokat is meg kell ejteni, gondolunk itt a frekvenciaváltók lecserélésére. De a legfontosabb az, hogy az utószűrést is meg kell oldani.
Mekkora ennek a költségvetése?
A legvisszafogottabb számítás szerint legkevesebb 300 millió forint. Ekkora tételt nem tudunk a város költségvetésében elkülöníteni. Ezért most gőzerővel lobbizunk forrásért, hogy valamilyen módon, de megoldást találjunk. Azt gondoljuk, hogy a legfontosabb most e felújításra minél hamarabb forrást találni.
Nagyon nehéz ez ugyanakkor, hiszen a Valor Hungarie Zrt júniusban utasított el egy 283.000.000,- Ft összegű és a szennyvíz iszap semlegesítésre beadott támogatási kérelmünket a fent vázolt konstrukciós hibák miatt. Ugyanakkor nem adjuk fel, Haszilló Ferenc polgármester úr jelenleg is kiemelt prioritásként kezeli a szennyvíztelepet és más jellegű támogatási kérelmekre további egyeztetéseket folytatunk.
E probléma kiküszöbölésére voltak már tervek korábban is?
A korábban abszolút többségben levő Kecel Megújul csapatának meghatározó tagja a korábbi vízügyi szakember, akit kettő alkalommal is képviselő jelöltként indítottak. Ez a szakember a település összes vízügyi problémájával tisztában van, nyilván a szennyvíz telep gondjaival is, mindennek fényében érthetetlen, hogy a várostól 40 km-re fekvő magántábor finanszírozása volt a legfontosabb. A szennyvíztelep rekonstrukciója, alapvető karbantartási munkáinak elvégzése helyette egy 40 kilométerrel arrébb levő faluba öntötték a pénzt.
Tehát ilyen örökséget vettünk át 9 év ellenzékiség után. Most ezt próbáljuk meg rendbe hozni.
Ezek a problémák körülbelül 10 éve váltak égetővé, tehát a Kecel Megújul által alkotott többségi testületnek lett volna lehetősége a problémát megoldani, ehelyett inkább a polgármesterünkkel szemben folytattak kicsinyes lejárató hadjáratot, esélyt sem adva Haszilló Ferenc polgármester úrnak a helyzet rendezésére.
Nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy a korábbi képviselő testületi többségnek szellemi hátteret – hiszen unokaöccse is ennek az irányzatnak meghatározó alakja – az a korábbi polgármester nyújtott, akinek hivatali ideje alatt a szennyvíz telep munkálatai megkezdődtek.
Az akkori képviselő-testületi többség meg érzéketlen maradt e témát tekintve. Nyilván ők palackos vizet isznak, és nem érdekli őket.
Hogy pontos és tárgyilagos képet kapjunk a keceli szennyvízről, felvettük a kapcsolatot Schindler Jánossal, Kecel korábbi polgármesterével.
Napvilágot látott egy mérnök által készített véleményezés, mely konstrukciós hibák sorozatáról szól. Mi erről a véleménye?
A szennyvíztisztító telep tervek alapján készült el, a hatóság meg elfogadta azokat. Honnan lehetett volna látni ezeket a problémákat?
Elég sokat jártam a hatóságokhoz, amelyek áttanulmányoztak mindent a teleppel kapcsolatosan. A vízügy is bekapcsolódott ebbe a tárgyalás-sorozatba, majd engedélyezésre került. Egyetlen vitás kérdés az volt, hogy ők a DVCS mellé akarták rakni. De az egész projekt úgy indult el, hogy Kecel és Imrehegy szennyvíz hálózata. Azért is lett Kecel másik felére helyezve, hogy ne kelljen 10 kilométeres csatorna-hálózatot építeni Imrehegy felé.
Azt a véleményt fogalmazták meg, hogy a Bogárzón keresztül akár szemcsék is bejuthatnak a „rendszerbe” amivel akár saját magát szennyezi a város.
Ez úgy butaság, ahogy van. Ugyanis a víz nem jut el körülbelül 200-300 méterig, a többit meg elnyeli a föld.
A 3. ütem elkészült 2014-15-ben, azóta is eltelt 5 év. A 2. ütem elkészült 2007-re, úgy emlékszem. Az elmúlt 13 év alatt mit csináltak? Miért nem javíttatták ki? Miért nem ütemezték bele ezeket a 3. ütembe?
Erről az akkori képviselő-testületi többség képviselőit kell megkérdeznem, hiszen más volt a politikai helyzet Kecelen.
Milyen politikai helyzet? 2006 után 80 százalékban gyakorlatilag ugyanazok voltak a képviselők, mint előtte. Ezek mind függetelenek voltak, nem voltak egyik párt felé sem elkötelezve. 2005-ben szakemberekre bíztuk a kivitelezést, és minden szakhatóság elfogadta.
Amikor elkészültek a tervek, az akkori törvényeknek, rendelkezéseknek környezetvédelmi előírásoknak megfeleltek. Az más kérdés, hogy a technológia változik. Azt ne mondja senki, hogy elavult volt a technológia.
A tervező is megerősítette nekem, hogy az akkori technológia minden rendelkezésnek megfelelt, különben nem is adták volna ki az engedélyt. Egyetlen vitánk volt, hogy miért oda építjük, és miért nem a DVCS partjára. A vita tárgya volt, hogy a környezetvédők azt mondták ,hogy ha „havaria” következik be, akkor az szennyezni fogja Kecelt. Erre én visszakérdeztem, hogy ha a DVCS-nél következik be ez, akkor mi történik? Hát megbüntetjük az önkormányzatot, volt a válasz. Akkor mi a különbség a kettő között? Az üzemeltetőnek kell jobban odafigyelni, ha valami „havaria” van.
Ha Imrehegyet is rákötik, akkor annak a településnek is megoldódott volna a szennyvíz problémája. De ez a mai napig nem történt meg, így végül is értelmesebb lett volna az eredeti helyén, a DVCS parton megvalósítani a telepet.
KT
Képek: Kecel Város facebook oldala.
