Inzulinrezisztencia. A nap minden étkezésében. Egyetlen étel sincs, amit nem gondolunk át alaposan. Mikor és mennyit. Nem kis kihívás.
A rakott krumpli gyermekkorom egyik legnagyobb kedvence volt. A tökéletes krumpli, amit anyuék termesztettek, mi válogattunk szét ládákba méret szerint, és időközönként csíráztuk a pincében.
Ma már nem termesztek krumplit, ráadásul meg sem ehetném főzve inzulinrezisztensként. Nekem a sült krumpli sem játszik, nem merek vele kockáztatni. A fagyasztott azért nem jó cukormentes diétában, mert – mint nemrégiben megtudtam -, finomliszttel szórják meg a hasábokat, hogy ne ragadjanak össze. A finomliszt pedig gyors felszívódású, így elfelejthetem magában.
No, de krumpli helyett zellerhasáb sütve? Az ám a mennyei finomság! Ezen fellelkesülve – anyu receptje után szabadon – rakott zellert készítettem.
Mint az eredetiben, itt is külön-külön kell megfőzni a belevalókat. A krumplival ellentétben megpucolva és felkarikázva főztem meg a zellert sós vízben. A tojásokat pedig héjukban, teljesen keményre, hogy könnyen szeletelhetőek legyenek. A házikolbászt természetesen főzés nélkül.
Majd evőkanálnyi kókuszolajjal körbekentem a jénai tál alját és oldalát, a zeller-tojás-kolbász rétegeket pedig egymásra halmoztam. Ezután megkentem tejföllel. Hogy mérni tudjam, mennyi tejföl kerül rá, a tálat rátettem a mérlegre.
Körülbelül 40 perc alatt sült meg. Az első fél órában lefedve, majd 10 perc alatt ropogósra pirítottam a tetejét. Egy hangyányit túl ropogósra is – mint a képen látszik -, de ez nem rontott az élvezeti értékén.
Amióta megkaptam az inzulinrezisztencia diagnózist, keresem a jó desszerteket. Mostanában muffin-próbálgatásokban vagyok. Ezernyi recept van a neten. A kedvencemet osztom meg veletek, ami természetesen cukormentes.
Korábban ilyet nem tettem, de a recept gazdája javaslatára az egész tojásokat és az édesítőt gépi habverővel felvertem. Majd a vajat megolvasztva öntöttem a folyékony összetevőkhöz.
A mákot, lisztet, kókuszreszeléket és sütőport, szódabikarbónát is összekevertem, úgy adagoltam kanalanként a tojásos részhez.
Így egy nem teljesen folyékony, de könnyen kanalazható masszát kaptam, amit tizenkétfelé osztva tettem a két muffinsütőbe.
Nagyon ízletes. Nem inzulinrezisztenciával élők is örömmel fogyasztották.
Jó étvágyat! Találkozzunk jövő héten is a Cukormentes övezetben!
