Mindenki feszült, érthető is, hiszen március óta a COVID királysága alatt sínylődünk, az életünkbe bekúszott a bizonytalanság, a nappalok rövidülése pedig nemcsak a környezetünket tette sötétebbé, hanem a lelkünket is.
Görcsösen kapaszkodunk az adventi időszak hit, remény, öröm és szeretet négyesébe, a négy gyertya lángja halvány fényként villan fel lelkünk alagútja végén. A meghitt, szeretetteljes pillanatokat – mert vannak ám ilyenek is – fényképként őrizzük emlékezeteinkben.
Egy ilyen pillanat lehet épp a „Melyik C+D vitamint vásároljam meg, melyiket viszik a leginkább?” kérdésemre a gyógyszertári asszisztens mosolygós válasza: „Mindegyiket”. Naná, hiszen úton-útfélen azt halljuk, hogy a ‘D’ vitamin a COVID ellensége, így csoda ha még kapunk a patikában.
Hálásak vagyunk minden embernek, aki időt szánva ránk, végtelen türelemmel végzi a munkáját, hiába a kígyózó sor, itt mindenki számít.
Ugyanígy a postán: a munka gördülékenyen folyik, nincs megállás. A rengeteg adminisztratív feladat mellett jut idő egy-egy személyes jókívánságra.
Kedvenceim még a karácsony előtti online vásárlások szupermenjei, a várva várt doboz mögül kikacsintó GLS-es srácok. Ezerrel pörögnek és mégis rugalmasan kezelik az egyedi óhajainkat, sóhajainkat. Szabadkozom, hogy „Idén már tényleg nem lesz több csomagom”, és mintha ismerne, viccesen elköszön: „Viszontlát holnap!” Ismerős a szituáció?!
Vagy nézzük a sok pedagógust, akik tehetetlenek a kialakult helyzet miatt, de mégis megtalálják a módját annak, hogy tanítványaiknak a 2020-as év ne a félelemről, a bizonytalanságról, a betegségekről szóljon.
Tudják, hogy jó kapni, de adni még inkább!
Tudják, hogy a tudományok tanításánál az empátia, az egymás segítése előnyt élvez. Szabadidejükben, az otthonaikban is azon munkálkodnak, hogy „gyermekeiknek” örömet szerezhessenek. Láthatatlanul tantermet díszítenek, mézeskalácsot sütnek, ünnepélyes hangulatot teremtenek… és nem „Melyik tanár a legjobb” versenyből, hanem pusztán szeretetből, mert tudják, hogy csak így érdemes!
A gorombaságok mellett a sok kedves kezdeményezés, egy-egy jó szó, egy gesztus, egy „rád gondoltam és neked adnám ajándékba” üzenet mind-mind szívünket csordultig örömmel töltő érzést keltenek, ebbe kapaszkodjunk, ezeket raktározzuk el gondolatainkba és adjuk tovább, ahogy egy karácsonyi dal (Csondor Kata-Add tovább) is mondja.
Köszönöm, hogy elolvastatok! Ha gondoljátok, adjátok tovább!
