Mindennapi történeteink

Miután a fiam a múlt héten elballagott, a hétvégén harminc éves általános iskolai osztálytalálkozón voltam. Öregszem. Bár állítólag a negyven az új harminc. Amúgy meg, ki számolja?! Az élet akárhány évesen ajándék. Az osztálytalálkozón először...

Ballagás. Megkötöm a fiam nyakkendőjét. Rutinosan, gyorsan. Mikor alsós volt, egy Youtube videóról tanultam. Ma már megy anélkül is. Apropó, ezt neki is meg kell tanítanom. Megkérem, hogy csináljunk egy szelfit. Elnézően mosolyog, nagylelkűen...

Bata Edina, az Árpád Utcai Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 4. osztályosainak tanítónője az elmúlt nyáron gondolt egy merészet. A Nincs időm olvasni csoport alapját képező olvasókihívás mintájára saját, mini-kihívást tervezett. Edina néni kihívása...

Amikor pedagógus lettem, a csikóvári táborokhoz minden évben tartozott egy-egy túra. Holdvirág-árok, Rám-szakadék, Dobogókő, Pilisszentkereszt. Egyszer előfordult, hogy szakadó esőben érkeztünk le a Rám-szakadék végéhez. Mindenki ruhájából csavarni lehetett a vizet. A cipőink cuppogtak....

Kinek a hibája? A kérdés, aminek fojtogatásában nőttünk fel, mi harmincas-negyvenesek. A nyugati kultúrkereszténység látszólagos lazasága a bűntudatkeltés kártékony melegágya. A Jézuska hozza az ajándékokat, de anya meg apa hozza annak érzését: soha nem...

Mit jelent számomra az egyszerű dolgok öröme? Többször írtam erről: ahogy öregszem, egyre inkább érzem, milyen kevés elég az életörömhöz. Ez nem rezignált lemondás, hanem a megelégedés becsülete, amit az évtizedek munkálnak bennem. Mivel hajlamos...

Palánták és gazdáik. Avagy tíz dolog, amit szülőként a kertünktől tanulhatunk.   Minden mag különleges és egyedi. Egyiknek kevés, másiknak több időre van szüksége, hogy megmutassa magát igazi valójában. Kellenek tervek és előkészületek. Majd megfelelő mértékű rugalmasság,...

Amíg lesz, aki a fűben hasalva lerajzol egy fát, addig nem tűnik el a szépség becsülete, a reménység a földről. Talán túlzás ez a mondat, mégis ez jár a fejemben napok óta. Kedves kolléganőmmel,...

Most csak létezem. Nem reagálok, nem reflektálok. Engedem, hogy ne legyen véleményem. Ez tesz boldoggá. A minap az egyik kislány a fejlesztésen összehúzott szemöldökkel nézett rám. Egyszer csak megszólalt: – Anikó néni, neked ősz a...

Egy véletlen verstanulás története. A tavasz újra beszökött a teraszunkra. A délutáni napfény lustán, hívogatón melengette a két fotelt. A kertben volt dolgom. A felásott talaj dús szürkesége, a kútból húzott víz karcos hidege,...