Bácsi Csaba, a Kiskőrösi Bem József Általános Iskola pedagógusa beszélt a közlekedési alapvizsgáról, melynek bevezetéséről először Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos nyilatkozott az év elején. A Közlekedő Kisokos munkafüzet három évvel ezelőtt elkészült, ám a közlekedési alapvizsga csak idén márciusban került megszervezésre. A feltételeket a Klebelsberg Központ és a KRÉTA honlap szerkesztői teremtették meg. Az iskolákban pedig az osztálytanítók, tanárok, informatika oktatók segítségével zajlanak a vizsgák március 1. és 12. között.
Honnan indult az ötlet?
A közlekedési alapvizsga külső szemlélő számára új dolog lehet, de azoknak, akik korábban kerékpáros ügyességi versenyekre jártak a gyerekekkel, nem az. Mi pedagógusok és a rendőrök, akik a versenyzőket hoztuk-vittük, már jó ideje szerettük volna rávenni a döntéshozókat, hogy legyen egy kerékpáros jogosítvány. Ezt hosszú-hosszú évek óta próbáltuk. Palágyi István, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának nyugalmazott balesetmegelőzési szakembere volt az ügyünk zászlóshajója, de nem sikerült célt értünk.
Engem is meglepett, hogy mégis bevezetésre került. Nagyon jónak tartom. Persze tizenkét éves kor alatt továbbra sem lehet főúton közlekedni, hiszen a KRESZ ez ügyben nem változott. De azok a gyerekek, akik részt vesznek a programban és sikeres vizsgát tesznek, mégis nélkülözhetetlen alaptudást szereznek a közlekedési alapszabályokból.
Hogyan zajlott a felkészülés és a vizsga?
A KRÉTA e-Learning felületén található meg a Közlekedő kisokos munkafüzet online változata. Ezen belül is vannak önellenőrző kérdések a témakörök után, illetve van egy nagy feladatbank, melyből minden gyermeknek személyre szabottan – tizenhat kérdésből álló – feladatsort állít össze a rendszert. Minimum nyolcvan százalékos eredményt kell elérni. Gyakorlati vizsga nincs, de ezekkel a komplex feladatsorokkal komoly alaptudást szereznek a diákok, a szöveges kérdéses, totó és szituációs, rendőri karjelzésekkel vagy táblákkal kapcsolatos feladatokban.
Melyik évfolyamokat érinti a vizsga?
Negyediktől hetedikes gyerekek számára kötelező. Minden évfolyamon, minden gyermek elvégzi.
Van egy másik kezdeményezés is, csak negyedikesek számára. A Bács-Kiskun megyei Főkapitányság indította el. Egy nyereményjáték keretein belül töltenek ki az osztályok feladatlapokat tanórákon és napközis foglalkozásokon. Így alakult, hogy a mi iskolánkban Turóczyné Rajna Dóra (4.a), Kvacskáné Kiss Mária (4.b) és Kissné Becsi Márta (4.c) vezetésével a negyedik évfolyam kétszeresen is elmélyült a közlekedési alapismeretekben.
Hosszú éveken át vezetted az iskola kerékpáros ügyességi szakkörét. Kitől vetted át a stafétát?
Ficsor Bálinttól vettem át, aki a feleségével tanított először a szakmunkásképzőben, majd a Bem iskolában. Mikor elmentek, megörököltem az eszközeiket. Nem is emlékszem, hogyan, de belevágtam. Zsikla Béla bácsi, Krucsó Miska, a Kőmívesék nagy szeretettel fogadtak a „kerékpáros versenyek közösségébe”. Egy idő után a Kiskőrösi Rendőrkapitányság vitt a megyei versenyekre, valamint Geisztlné Kamasz Erzsébettel is – aki a megyei rendőrség balesetmegelőzési részlegéről támogatott bennünket – sok megmérettetésen voltunk. Baltás Adrienn – a kiskőrösi rendőrség balesetmegelőzési részlegéről – vitte a felkészítés elméleti részét, nagyon sokat segített nekünk a munkában. Az enyém volt a gyakorlati rész. És egyszer csak nyertünk.
Szombat délelőttönként gyakoroltunk az iskola udvarán, forgalomban és a Szabadidőpark kreszparkjában is. Mikor a park tönkrement, Polgár Péterrel együtt szedtük rendbe a város segítségével. Jártuk a várost a gyerekekkel. Sokáig lámpás kereszteződésünk sem volt, nem beszélve a villamosról. Ennek ellenére sok szép eredmény született az országos versenyeken is. Azzal viccelődtünk a versenyzőkkel közösen, hogyha az első tízben végeztünk, akkor megmondtuk, ha tíz és húsz között, akkor mindenttudóan mosolyogtunk és bólogattunk. De hiszem, hogy országos versenyen az első húszban lenni, igenis büszkeség.
Mesélj kicsit az országos versenyekről!
Ezek nagyon összetett, átfogó tudást igénylő versenyek voltak. Elméleti, technikai, kerékpár szerelési, elsősegélynyújtási, sőt városban való közlekedés-gyakorlati résszel. Nagy élmény volt mindig. Nemcsak maga a verseny, de a helyszínek, az ellátás, a színes programok is.
Napok kérdése és nyugdíjasként tekintesz majd ki a házatok ablakából a Bem iskolára. Mit őrzöl meg a kerékpáros szakkörrel kapcsolatban?
Húsz éven át a szombat délelőttjeim a szakkörről szóltak. Egészen addig, amíg a COVID miatt le kellett mondanunk erről is. De jó érzés, hogy a mindenkori vezetőség mindig mellettem állt. Őrzöm a sok közös emléket nemcsak a versenyekről, de a tanulás folyamatából is. Jó érzés látni azokat a – a ma már felnőtt fiatalokat –, akik annyi éven át áldozták a szombat délelőttjüket a közösségre, amit a kerékpározás szeretete hívott életre.
Hogyan tovább?
Az eszközöket most átadom majd a Kiskőrösi Rendőrkapitányságnak és valószínűleg az ő kezükbe kerülnek a felkészítések is.
A családodban is a mindennapok része a kerékpározás?
Igen. Mindannyiunknak van biciklije. Nekem heti rendszerességgel program a kerekezés, ilyenkor 20-30 km-nél hamarabb nem állok meg. Ha pedig hűvösebbre fordul az idő, akkor a feleségemmel együtt a sétát választjuk.
Van valamilyen jókívánságod a kerékpározással kapcsolatban?
Talán csak annak a régi-régi animációs sorozatnak a címe, amit ma már lehet, hogy nem is sokan ismernek: Közlekedj okosan!
