– Segítség! Elveszett a cumi! – sikította Lili olyan hangosan, hogy Anya a zörgő mosógép mellett is meghallotta és fejvesztve rohant a gyerekszobába.
Lili csípőre tett kézzel és terpesztett lábbal állt a szoba közepén. Könnyek csillogtak a szemében.
– Mi történt, bajod esett? – guggolt le hozzá Anya.
– Nekem nem – jelentette ki dacosan Lili. – De a cumimnak igen. A délutáni alvás után ide tettem a polcra. Most meg csak ez a buta, rózsaszín boríték van itt, nézd! – Azzal Anya kezébe tette a bizonyítékot.
– A te neved áll rajta.
– Tényleg? – hajolt közelebb Lili. – Akkor ez nekem szól?
– Biztosan – erősítette meg Anya. – Elolvassam neked?
– Ühüm – bólogatott szipogva Lili.
Anya olvasni kezdte a zöld papírra írt levelet.
Kedves Lili!
Képzeld, megszületett a kislányom. Amikor aludtál, észrevette a polcodon a cumidat. Nagyon tetszett neki, ezért kölcsönvettük.
Ha szükséged van rá, írj nekem!
Köszönettel: Borsószem királykisasszony
– Hű – álmélkodott Lili. – Az én cumim kellett Borsószem királykisasszonynak?
Anya mosolyogva hajtogatta össze a levelet.
– Mit gondolsz? Visszakéred tőle?
Lili összehúzta a szemöldökét és járkálni kezdett a szobában.
– Szerinted ő egy kisbaba, Anya?
– Igen, Biztosan egy kisbaba.
– Én meg óvodás vagyok – jelentette ki Lili.
– Úgy bizony.
– Akkor nem kérhetem el egy kisbabától a cumit! Biztosan sírna – töprengett. – Anya, én el tudnék aludni cumi nélkül?
– Szerintem igen. Te nagylány vagy.
– Akkor megpróbálom – határozta el magát Lili. – Hiszen nem vagyok kisbaba.
Lili aznap éjjel először aludt el a cumija nélkül. Álmában találkozott Borsószem királykisasszonnyal, aki megköszönte neki, hogy Lili a kislányának ajándékozta a cumit.
Kiemelt kép: babafalva.hu
