Az alaptörvény tervezett módosításával a kormány a veszélyhelyzet körét szeretné kibővíteni két új esettel, a humanitárius katasztrófával és a szomszédos országban zajló háborús konfliktussal  – mondta el a kormányszóvivő pénteken az M1 Ma reggel című műsorában.

Szentkirályi Alexandra kifejtette: a járványhelyzet alatt fontos volt, hogy adott esetben gyorsan és határozottan fel tudott lépni a kormány, és bár a pandémia miatti veszélyhelyzet május 31-én lejár, lehetnek olyan szituációk, amikor a kormánynak be kell avatkoznia.

“Ezt a veszélyhelyzeti tényállást szeretné a kormány két esettel kibővíteni: az egyik a humanitárius katasztrófa, amelynek jelenleg is szemtanúi vagyunk, miután eddig közel 630 ezer ember menekült Magyarországra az ukrán és a román határon keresztül, többségében nők és gyermekek” – fejtette ki Szentkirályi Alexandra.
-Hirdetés-

A kormányszóvivő hozzátette, a másik irány pedig a szomszédos országban zajló háborús konfliktus. Kitért arra, hogy a kormány 40 milliárd forintot költött eddig a háborúból menekülők különböző formában történő megsegítésére, és ennek az összegnek mintegy 2 százalékát kapta meg csupán az uniótól. Ez nem váratlan, a határvédelemre fordított 600 milliárd forintból is csak 4 milliárd forintnyi támogatást kapott az ország – jegyezte meg, hozzátéve, szeretnék, ha az unió jobban kivenné a részét ezekből a terhekből, mert Magyarország az egész unió nevében is eljár.

“A veszélyhelyzeti működés egy olyan szituáció, amivel kapcsolatban azt kívánjuk, hogy ne legyen rá szükség, ne kelljen életbe léptetni, de ha mégis szükség lenne rá, akkor egy hatalmas segítség az, hogy a kormány azonnal és nagyon határozottan tud reagálni” – adott magyarázatot a kormány által tervezett Alaptörvény-módosításra Szentkirályi Alexandra.

Az Alaptörvény-módosítás gondolata már a csütörtöki Kormányinfón is elhangzott, mikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szintén arról beszélt, hogy minderre azért van szükség, hogy háború esetén a kabinet cselekvőképessége biztosított legyen. Meglátják, hogy az események alakulása valóban okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessenek.

A kormányszóvivő jelezte: az árstopra vonatkozó intézkedések hatalmas segítséget jelentettek a magyar embereknek és jelentősen lenyomták az inflációt. Ha ezeket nem vezették volna be, és a rezsicsökkentés nem lenne, 13 százalék körül járna az infláció a mostani 8,6 százalékkal szemben – jegyezte meg.

Kijelentette: a nemzeti kormány nem gondolkodik megszorításokban a jövőben sem, és továbbra is a magyar családokat fogják segíteni.

Szentkirályi Alexandra a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy az árstop esetleges fenntartását a magyar gazdaság helyzete lehetővé teszi, mivel “jól sáfárkodtak” a rájuk bízott közvagyonnal, és ütésálló magyar gazdaságot tudtak létre hozni; tavaly – a koronavírus-járvány után is – az egyik legmagasabb gazdasági növekedést produkálta a magyar gazdaság.
Az infláció növekedésének egyik fő oka, hogy brutálisan megemelkedtek az energiaárak – mutatott rá Szentkirályi Alexandra, kiemelve, hogy ez nem magyar sajátosság, és a magyar inflációs adat például egy tizeddel marad el az amerikaitól.
Közölte, számítanak az uniós forrásokra, amelyek járnak a magyar embereknek, ugyanakkor nincs úgy “kifeszítve” a magyar gazdaság, mint 2010 előtt, tehát nincs szó arról, hogy ha ezek a pénzek nem érkeznének meg, akkor megszorításokra vagy IMF-hitelre lenne szükség.

Forrás: MTI, index.hu
Kiemelt kép: Szentkirályi Alexandra 2022. április 21-én (Kaszás Tamás)