A Budapest-Belgrád vasútvonal kapacitásbővítő korszerűsítés alatt álló magyarországi szakaszának nagy szerepe lesz abban, hogy Magyarország Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központjává váljon. Az átfogó fejlesztésen áteső összeköttetés a görög kikötőkbe befutó áruk számára kínál majd minden másiknál gyorsabb útvonalat a kontinens belseje felé. Budapest és Belgrád között 8 óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő a személyszállító vonatok esetében, de az elővárosban is jól érzékelhetően rövidül az eljutási idő, és sokkal sűrűbben fognak közlekedni a vonatok, ezáltal akár négyszeresére is nőhet az utasszám. A jövő közlekedési módjaként a vasút jelentős szerepet tölt be a klímasemlegességi célok elérésében is.
A kiskőrösi vasútállomáson a 2022. augusztus 26-án, pénteken kezdődött meg a vágánystabilizáló nagygépes munkavégzés. Augusztus 26-30-ig a világ egyik legnagyobb vasútépítőgép-gyártója, a Plasser & Theurer által épített vágánystabilizálógép dolgozik. Ennek munkálatait szemléltették is a helyszínen tartott sajtótájékoztatón, melyet Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója; Font Sándor, Bács-Kiskun megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője; Bányai Gábor, Bács-Kiskun megye 5. számú választókerületének országgyűlési képviselője, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos; Sárváry István, a V-Híd Zrt. vezérigazgatója; és Dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszter tartott.
Pafféri Zoltán, a MÁV-Volán-csoport elnök-vezérigazgatója elmondta: a helyszínen látható 150-es számú vasútvonal idén 140 éves, az első, Budapest-Szabadka közötti szakaszát 1882-ben adták át a forgalomnak. A tavaly októberben kezdődött munkálatok most újabb, gyorsabb fázisba léptek – tette hozzá, megjegyezve: a kiskőrösi vasútállomáson elkezdődött a vágánystabilizáló nagygépes munkavégzés. A mintegy 160 kilométeres pálya 22,5 tonnás tengelyterhelésre épül, amely lehetővé teszi a gyors személyforgalmat és a nagy tömegű áruk szállítását – tette hozzá.
Átépül 341 kilométer pálya, 91 szintbeni, kettő különszintű keresztezés, 13 gyalogos peronaluljáró, 26 lift, 29 ezer négyzetméter kényelmes beszállást biztosító magasperon épül, kialakítanak 381 P+R és 410 B+R parkolót. Továbbá 59 kilométeren zaj-és rezgésvédelmet. Ezt a vasútvonalat a legmodernebb ETCS 2 (European Train Control System) szintű egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszerrel és korszerű biztosítóberendezéssel is felszerelik – sorolta.
Az Európai Unió célja, hogy 2050-re a közepes távolságú személy-és áruszállítás 50 százalékát vasútra és vízi útra terelje, ezáltal a közlekedésből eredő károsanyag-kibocsátást 60 százalékkal csökkentse – tette hozzá.
Az elnök-vezérigazgató kitért arra is, hogy ezen a vasútvonalon korábban heti tíz pár áruszállító vonat közlekedett húsz kocsival és szerelvényenként negyven konténerrel. Ez hetente 800 konténert és 40 ezer kamiont terelt át közútról a vasútra. A vasúti áruszállítás kilencszer kisebb károsanyag-kibocsátással rendelkezik, mint a közúti áruszállítás – mondta.
A személyszállításban elővárosi viszonylatban 20 perccel rövidebb lesz a menetidő, a Budapest-Kelebia útvonalon 1 órával rövidebb, a Budapest és Belgrád közötti jelenlegi csaknem 8 órás menetidő 3,5 órára fog csökkenni – számolt be.
Font Sándor, Bács-Kiskun megye 3-as számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy a térség életét nagyon hosszú távon befolyásoló fejlesztés munkálatai folynak. Hozzátette, hogy ilyen nagyságrendű beruházás ezen a településsoron, ami a 150-es vasútvonal mellett fekszik, még nem volt, és valószínű, hogy nem is mostanában lesz. Az országgyűlési képviselő megköszönte a kivitelezés és az előkészítési munkálatokat végzőknek, hogy a tervezésnél és a terepbejárásoknál az érintett települések polgármestereinek és lakosainak kéréseit figyelembe vették. A vasútépítés mellett kiegészítő beruházások is zajlanak, mint például vasútállomások, parkolók, kiszolgáló részlegek építése, ami rendkívül fontos a települések lakóinak, emelte ki.
Bányai Gábor Bács-Kiskun megye 5-ös számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos üdvözölte a térség szempontjából is kiemelt jelentőségű beruházást.
Kitért arra, hogy szembesülni kell azzal, hogy Kína nélkül Európa bármilyen technológiai, vagy más jellegű ellátása nem megoldható. A mai világban számításaink szerint ez egy nyereséges fejlesztést fog takarni, tette hozzá. Ha ez elkészül, akkor ez lesz az első olyan magyar vasútvonal, és akár zárt pályás közlekedési nyomvonal, melynek a megtérülése a mi életünkben még várható. A Budapest-Kelebiát összekötő térsége egy nagy fejlődési nyomvonal mentén újjá fog születni, hangsúlyozta a kormánybiztos.
Sárvári István, a kivitelező V-Híd Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt években mintegy 20 milliárd forintos befektetés során gépesítettek. Hozzátette: minden olyan géppel és nagy géppel rendelkeznek, amely ahhoz szükséges, hogy az időben és megfelelő minőségben építsék meg a vasútvonalakat.
A több mint 2 milliárd dollár értékű Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítési és kapacitásbővítő beruházás magyarországi szakasza referencia projekt, hiszen ez az első kínai-magyar fejlesztés, amelyet az Európai Unió szabálya szerint Magyarországon kínai partnerekkel közösen hajtanak végre – mondta Dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszter Kiskőrösön, ahol a helyszínen tájékozódott a munkálatokról.
A helyszínen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a 2025-re elkészülő beruházás jelenlegi szakaszában nagyteljesítményű speciális gépekkel dolgoznak a pálya kialakításán.
Hozzátette: a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes megújításával a Kínából Európába tartó áruk a görögországi kikötők érintésével leggyorsabban Magyarországon keresztül érhetik majd el úti céljukat. Stratégiai, hazai és nemzetközi szempontból is kiemelt jelentőségű a projekt – emelte ki.
Kitért arra, hogy a vasútvonal részévé vált a Kínát, Ázsiát Európával összekötő, úgynevezett selyemútnak, amelynek Ukrajnán keresztül, Oroszország, Kazahsztán érintésével Kínába tartó szakasza most nem használható, de a Törökországon keresztül Európába érkező szakaszon biztosított a közlekedés. Nyáron a szerb, bolgár és török társminiszterekkel megállapodást írtak alá, hogy a Boszporusz alatt átjövő, úgynevezett középső selyemút is csatlakozik ebbe a vasútvonalba – közölte.
Elsőrendű érdeknek nevezte, hogy bármely irányba is tart a selyemút, vasúti szakasza Magyarországon keresztül haladjon. Fontosnak tartotta azt is, hogy azt a vasúti forgalmat, amely az építés idején esetleg másfelé megy, visszatereljék majd Magyarországra. Hozzátette: a Szeged-Röszke-Szabadka közötti szakasz már elkészült, így van egy kerülőút, amíg a teljes vágányzár mellett a következő szakaszt építik – jegyezte meg.
Dr. Palkovics László bejelentette, hogy a pályahasználati díj jelentős részét ebben az időszakban elengedik a fuvarozó vállalatoknak. Az év végéig 2,2 milliárd forinttal, jövőre 10 milliárd forinttal kevesebbet fizetnek majd a pálya használatáért, így nem tevődik át a közútra még ebben az átmeneti időszakban sem a vasúti forgalom illetve nem kerüli el Magyarországot – fűzte hozzá.
A miniszter kitért arra is, hogy a pályaszakasz északi része a Budapest elővárosi forgalmat is támogatja majd, hiszen az ezáltal létrehozott ütemes menetrend a jelenlegi, körülbelül egymillió utasszámot lényegesen meg tudja majd emelni. Kifejezetten magas színvonalú, gyors, kényelmes és biztonságos közlekedési mód jelenik majd meg – közölte.
A MÁV közleménye szerint a Soroksár és Kelebia között további szakaszokon is folyamatban vannak a munkálatok. Szeptember 1-től megindul a Kiskunhalas-Kisszállás szakaszon az új nyomvonal földmunkája a V-Híd tulajdonában lévő gépekkel és eszközökkel.
A Plasser & Theurer által épített vágánystabilizálógép a vasúti pálya „úthengere”, amely az ágyazat tömörítését végzi el. A MÁV FKG korszerű, ergonomikus kezelőterű munkagépe a korábbi két darab ágyazattömörítőgép munkáját vette át. Azoknál több mint kétszer gyorsabb teljesítményre képes, 800 méter helyett, óránként 1700 vágányméteren képes költséghatékonyan elvégezni a tömörítési feladatot. A napokban ezen a szakaszon dolgozik a MÁV FKG másik vasútépítő nagygépe, a kitérőaláverő-gép is. A jármű a folyóvágányok szabályozását végzi, a vágányt a megfelelő magasságba és irányba állítja, az ágyazati kő keresztalj alá tömörítésének segítségével.
A munkálatokban részt vesz még a V-HÍD vasúti ellenálláshegesztő-gépe, ami a síneket hegeszti össze, és profilra köszörüli.
Kiskőrösnél az elmúlt hetekben már elbontottak 6100 vágányméter hosszú vasúti pályát, 21 váltót (kitérőt), a peronokat és az alépítményt, továbbá a keskeny nyomközű vasút vágányhálózatát is. Mára elkészült az új alépítmény, 3500 vágányméter vasúti pálya és egy útátjáró. A munkálatok során az állomási vágánygeometria teljesen átalakul, az eddigi egy átmenő fővágány helyett kettő létesül, az engedélyezési sebesség az átmenő vágányokon 160 km/h lesz. Új, korszerű állomásépület, két új, fedett peron épül, kialakítják az peronaluljárót, és az akadálymentes megközelítés érdekében liftet is telepítenek. A zajterhelés csökkentésére érdekében 1,7 km hosszan zajvédőfal, illetve az átszállást segítő 40 B+R és 20 P+R parkoló is épül.
A Soroksár és Kelebia között további szakaszokon is folyamatban vannak a munkálatok. Csengőd állomáson elbontottak négy vágányt, az épületeket és egy útátjárót, megkezdték a peronaluljáró építését. Kelebia állomás is több ütemben épül át a V-Híd kivitelezésében. Az átépítés alatt Szerbia és Magyarország között napi két pár személyvonat közlekedését biztosítani kell.
A teljes kivitelezés ideje alatt kiemelt figyelmet fordítanak a környezet- és természetvédelemre. A madárvédelmi intézkedéseket megtették, az egyes növény- és rovarfajok szükséges áttelepítését a természetvédelmi szakértő, a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei és a Futóhomok Természetvédelmi Egyesület tagjai közösen végzik.
Szöveg forrása: MTI, mavcsoport.hu, vira.hu
Fotógaléria:
