Kiskőrös Város képviselői a szerdai testületi ülésen döntöttek arról, hogy a nemrégiben jelentős fejlesztéseken áteső Városi Sporttelep a Revaló Pál Sporttelep nevet kapja, a Kiskőrösi Labdarúgó Club által használt „klubház” épületre pedig Kiss Béla munkásságának tiszteletére emléktábla kerül elhelyezésre.
A Városi sporttelep (hrsz. 2711., 6200 Kiskőrös, Dózsa György út 46.) évtizedek óta ad otthont az amatőr szabadidős valamint a versenysport kedvelőinek közel 5 hektár területen, közvetlenül a város szélén, zöld övezetben helyezkedik el ez a minden szempontól ideális komplexum. Az elmúlt időszakban számos fejlesztést eszközölt a létesítményeken a helyi labdarúgó klub. Tavalyi évben vette kezdetét egy meghatározó fejlesztés Kiskőrös Város Önkormányzata részéről, amelynek keretein belül megépítésre került egy fedett lelátó, amely kényelmes biztonságos lehetőséget ad a sport- és egyéb rendezvények megtekintésére. Atlétika pályák kerültek kiépítésre és a futópálya is felújításra került, ahol a helyi általános- és középiskolák számos rendezvényt szervezhetnek, versenyeket, diákolimpiákat rendezhetnek meg magas színvonalon. A beruházással egy korszerű, az amatőr és a versenysport igényeit kielégítő infrastruktúra került megvalósításra.
Turán István helytörténész kutatásai alapján a kiskőrösi labdarúgás sportág alapjait két személy teremtette meg.
Revaló Pál (1856-1933) Kiskőrösön született 1856-ban, egyszerű iparos családban. Az elemi iskolát helyben, a gimnáziumot Kiskunhalason, a Református Lyceumban végezte el. A budapesti egyetem bölcsészettudományi karának elvégzése után hazatért, és munkába állt. 1879-ben a főszolgabírói hivatal irodai segédtisztjévé nevezték ki. Az 1880-as években megszerezte a jegyzői oklevelet, majd 1892-ben a képviselőtestület a község jegyzőjévé választotta. Néhány év múlva már főjegyzőként szolgálta városát, s ebben a minőségben tevékenykedett 1923-as nyugdíjba vonulásáig. Igazi közéleti személyiség volt, eredményei máig láthatók a településen. A mai Petőfi Sándor Gimnázium elődjének, a Petőfi Polgári Iskolának lelkes támogatója volt, az indulás éveiben (1904, 1907) nem kevés anyagi támogatást szerzett. Neki köszönhető, hogy a közoktatási minisztérium engedélyezte a Vásártéri iskola, a Feketehalmi, továbbá az Erdőtelki iskola és két állami óvoda felépítését. Az iskolák felügyeletét, mint iskolaszéki elnök, maga végezte. A Szarvas Fogadó és a színházterem1914-es felépítését ugyancsak ő szorgalmazta, az anyagi fedezet megszerzésében fontos szerepet vállalt. Tiszteletbeli elnöke volt a Kiskőrösi Football Clubnak, az Önkéntes Tűzoltó Testületnek, valamint elnökségi tagja volt az Első Dunavidéki Takarékpénztárnak. 1933-ban hunyt el, az evangélikus temetőben nyugszik.
Személyében a sporttelep elnevezésénél előtérbe helyezhető, hogy Kiskőrös város szülötte és a város vezetésében is komoly szerepet vállalt.
A szervezett keretek között működő kiskőrösi labdarúgás megteremtésében Revaló Pál kulcsszerepet vállalt ezért munkássága és személye iránti tisztelet jeléül a városvezetés javasolta, hogy a városi sporttelep elnevezése Revaló Pál Sporttelep legyen a jövőben, melyet Kiskőrös Város Képviselő-testülete egyhangúlag el is fogadott.
A tervek között szerepel az is, hogy az önkormányzat és a KLC minden évben elhelyez majd egy koszorút a klubház falán, Revaló Pál és Kiss Béla tiszteletére. Erre hagyományteremtő céllal 2023. május 1-jén is sor kerül majd.
Kiss Béla (1887-1955) 1887-ben született a Torontál vármegyei Tótaradác községben, gimnáziumi tanulmányait Szatmáron végezte, a tanítói oklevelet 1905-ben szerezte a Soproni Evangélikus Tanítóképzőben. Ugyanebben az évben került Kiskőrösre, ahol az Evangélikus Elemi Iskolában kezdett tanítani. 1943-ig, nyugdíjazásáig dolgozott itt, ahol az eltelt időszakban az igazgatótanítói címet is megkapta. 1920-ban nősült, felesége az állami elemi iskola tanítónője, Zalánffy Erzsébet lett. Az 1900-as évek második felében, amikor a labdarúgás egyre népszerűbb lett Kiskőrösön, Kiss Budapesten tornatanári és futball edzői képesítést szerzett, s az addigi „utcai” csapatok mellett a polgári iskola felsőbb évfolyamos tanulóiból hozzáfogott egy igazi csapat megszervezéséhez. Ő volt a sportág első szakembere Kiskőrösön. Munkája 1912-ben érett be, ekkor alakult meg a Szarvas fogadó színháztermében a település vezetőinek és iparosainak támogatásával a Kiskőrösi Football Club, amelynek Kiss Béla edzője, játékosa, valamint két évtizeden át elnöke is volt. A felnőtt játékosok mellett az utánpótlás csapattal is ő foglalkozott. Az ekkortájt 40-50 játékost számláló egyesület működését a háború derékba törte. A világháborút követően Kiss Béla újjászervezte a csapatot, amely a húszas évek első felében élte első „aranykorát”. Az évtized második felétől sajnos a sport is a politika és az anyagiak céltáblája lett, ez pedig rányomta a bélyegét a klubéletre egészen a harmincas évek közepéig. Kiss Béla még közreműködött az új sportpálya (mai Szabadidőpark) 1936-os építésénél, majd visszavonult a sportélettől.
