Mesesorozatunkban a KEVI Petőfi Sándor Általános Iskolájának 1.b-s tanulói által választott főszereplőkkel íródnak a történetek. Legyen ez a közös kaland egy kihívás! Bizonyítsuk be együtt, hogy vannak olvasó, alfa generációs gyerekek városunkban. A nyolcadik mese Tereánszki Máté Pedró kedvéért Pedróról, a barna kiskutyáról szól. A Pedró és a varázscsillag című mese csodaszép illusztrációját Máté készítette.
Pedró és a varázscsillag
Pedrónak, az okos barna kiskutyának sok barátja volt. Együtt ugattak, ha az utcájukban levelet hordott a postás. Egymást bátorították, amikor az emberek szilveszterkor petárdáztak. Legkedvesebb elfoglaltságuk a közös ugatás és vonyítás volt. A Holdat nézve.
Barátai váltig állították, ha sok kutya ugatja, a Hold elbújik, ők pedig nyugodtan alhatnak. Pedró ezzel nem értett egyet. De nem szólt nekik. Az ember – hát még a kutya – nehezen mondja ki a véleményét.
Megsúgom nektek, hogy Pedró igazából a Holdhoz legközelebb lévő csillagot ugatta. Egy bozontos kóbor kutya azt mondta, hogy a csillag egy kívánságcsillag. Ezt sem merte elmondani a barátainak. Nagyon félt, hogy kinevetik. A világon a legrosszabb dolog, ha azok nevetnek ki, akikben bízunk.
Egyik este, mikor a többiek elaludtak, Pedró kikukucskált az ablakon. Halkan szólította meg a csillagot.
– Szép estét, kívánságcsillag!
– Nocsak Pedró, régóta várom, hogy beszélgessünk!
A kiskutya hátán felállt a szőr. A füleit hegyezte.
– Tudod a nevem?
– Persze – pördült egyet a tengelye körül a csillag. – Minden kutyát ismerek. Pedig őket csak ez mamlasz sárga sajtkorong érdekli – bökte meg egyik ágával a Holdat.
A Holdnak csiklandós volt az oldala, így felnevetett.
– Mit kívánsz tőlem? – fordult újra a megszeppent kiskutyához a csillag.
– Én csak… – kezdte izgatottan a kiskutya. – Bátor szeretnék lenni!
A kívánságcsillag és a Hold összenéztek. Micsoda furcsa kívánság!
– Legyen ahogy szeretnéd! – bólintott a csillag, majd egy pillanatra felizzott a fénye.
Pedró alig tudott aludni. A hajnal első sugarainál összehívta a barátait. Gombócot érzett a torkában, de vett egy nagy levegőt. Mesélt nekik. Csodák csodájára senki sem nevette ki. Morzsi elhatározta, hogy kérni fog egy nagyobb kutyaházat a csillagtól. Füles egy kedves gazdára vágyott. Pocak pedig egy nagy velőscsontra. Ő már csak ilyen haspók volt. Amikor a Vénusz megjelent az égen, mindannyian hazamentek, hogy beszélhessenek a kívánságcsillaggal. A Hold ezen az éjszakán nyugodtan szunyókált, senki sem ugatta.
Pedró fáradtan kuporodott össze a szőnyegén. Jó érzés volt, hogy a barátai mégsem nevették ki. Már csak arra volt kíváncsi, mikor teljesíti a csillag az ő kívánságát: hogy bátor legyen.
A képeket Máté édesanyja készítette.
