A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület november 14-én adta át Az Év Kiállítása 2023 díjakat a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában a Mitől lesz élmény a kiállítás? című szakmai konferenciát megelőzően. A Társaság által 2010-ben alapított, évente adományozott kitüntetés célja, hogy a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását jutalmazza.

A tavalyi év után immár harmadik alkalommal a határon túli, magyar vonatkozású gyűjteménnyel, kiállítással rendelkező intézmények is pályázhattak az elismerésre. 

-Hirdetés-

A díjátadó ünnepségen köszöntőt mondott Népessy Noémi, a házigazda múzeum főigazgatója, Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Múzeumi főosztályának vezetője és Bereczki Ibolya, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke. Ezeket követően az esemény moderátora, Tóth Arnold, a Társaság ügyvezető elnöke Szende Lászlót, Bereczki Ibolyát és Katona Júliát, az Az Év Kiállítása bíráló bizottságának új elnökét kérte fel a díjak átadására.

A 10 millió forint bekerülési költség alatti kategóriában 7, a 10 millió forint bekerülési költség feletti kategóriában 15, a virtuális kategóriában egy pályázat érkezett. Közülük a bíráló bizottság döntése alapján 16 pályázó jutott be a második fordulóba. (A zsűri tagjairól itt olvashat.)

A díjazottak (Kép forrása: magyarmuzeumok.hu/Csatai Ede)

A 10 millió Ft bekerülési költség alatti kategóriában az Óbudai Múzeum Ki gombolta volna? Barangolás a gombok világában című, témájában kultúrtörténeti kuriózumnak tekinthető, kreatív, szellemes megközelítésű, ötletgazdag, színvonalas installációkkal megvalósított időszaki kiállításáért nyerte el Az Év Kiállítása 2023 elismerést.

A 10 millió bekerülési költség feletti kategóriában a kitüntető Az Év Kiállítása 2023 elismerést a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum viheti haza a 7 év – Petőfi Sándor Emlékkiállítás című, Petőfi Sándor pályaképét egy remekül kiválasztott nézőpontból, kreatív módszertani eszközökkel bemutató, kiemelkedően ötletes állandó kiállítása eredményeként.

 

A díjat Domonyi László polgármester, és Dr. Filus Erika, a múzeum igazgatója vette át (Kép forrása: Kiskőrös város Facebook oldal)
(Kép forrása: Kiskőrös város Facebook oldal)
(Kép forrása: Kiskőrös város Facebook oldal)

Mindemellett számos intézmény teljesítménye kiemelkedő. Róluk IDE kattintva olvashatnak.

A díjátadót szakmai konferencia követte, ahol előadások, kerekasztal-beszélgetés és villámbemutatók keretében a kiállítás, mint élmény került terítékre. A konferencia célja, hogy körbejárja az interaktivitás és a multimédiás megoldások múzeumi alkalmazásának lehetőségeit. Átgondolja, mennyiben mások a gyűjteménnyel rendelkező, azt közkinccsé tevő intézmények tárlatainak feladatai, céljai a történeti és természettudományi látogatóközpontok kiállításaihoz képest.
A Pulszky Társaság tagsága bízik abban, hogy a szakmai nap és a díjakkal is elismert kimagasló színvonalon megvalósított kiállítások hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben az eddiginél is innovatívabb kiállítási projektek valósuljanak meg Magyarországon.

Az alábbiakban a Pulszky Társaság-Magyar Múzeumi Egyesület online magazinjában megjelent cikket változtatás nélkül közöljük:
A kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum kiállításának tartalmáról, szemléletmódjáról, látványáról Gózon Ákos perspektíváján kaphatunk képet.

„Dús lelked kincstára, 
Mely hét színbe játszik 
Szivárvány módjára.”

A mesebeli hetes szám jegyében született Petőfi-idézet fogadja a látogatót a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum új állandó kiállításának már az első állomásán. Nem véletlenül esett a kurátorok választása a Javulási szándék című költemény e soraira – a 7-es szám ugyanis egyfajta hívószó az új állandó tárlathoz.

Gyakran emlegetjük ugyanis úgy a hatalmas Petőfi-életművet, a gazdag és változatos Petőfi-pályaképet, vagy éppen Petőfi Sándor összes versét – mintha a költőnek évtizedek adattak volna meg a kiteljesedésre. Nos, a  tárlat arra döbbenti rá a látogatót, hogy e páratlan szellemi Univerzum létrehozására e fiatalembernek mindössze hét esztendő állt a rendelkezésére!

7 év – 7 érv

A kiskőrösi kiállítás a Petőfi 200 emlékévben országszerte örvendetesen szép számban nyílt tárlatok közül is külön figyelemre méltó. Hogy miért? Legyünk hűek a tárlat szelleméhez, következzék hét érv, amiért érdemes Kiskőrösre, a 7 év című kiállításra ellátogatni.

  1.  Modern tárlat harmóniában az autentikus környezettel.

A szomszédos szülőház szerény külsejét az Emlékmúzeumban kialakított enteriőr nem kívánja túlszárnyalni, túlharsogni: visszafogott, elegáns és a témát szolgáló terembelsőkön haladhatunk.

  1.  Szövegek – éppen a kellő mennyiségben

Az irodalmi muzeológia egyik legfőbb nehézsége, hogy szövegközpontú életművek kapcsán kell megtalálniuk a kiállításrendezőknek a betű és a kép megfelelő arányát. Kiskőrösön ez jól sikerült, sem a korabeli idézetek, sem a magyarázatok nem tengenek túl, érződik, hogy gazdag összegyűjtött irodalmi anyagból volt szívük szerkeszteni, húzni a kurátoroknak a befogadhatóság érdekében.

  1.  A láttatott idő

A kiállítást szellemesen végigkísérik a szépen formált, míves felületű fa rudak, hasábok, tömbök – különösebb magyarázat nélkül önkéntelenül is egyfajta időszalagot juttatva a nézelődő emlékezetébe.

  1.  Könyvgerincek mint mennyiségi jelzések

A kiállítás talán legmaradandóbb vizuális élményét a minden évre kivetített, imitált könyvgerincekkel szemléltetett költői „termékenység” mutatók adják, végighúzódva minden alkotói esztendőt bemutató falszakaszon.

  1.  Hullámzó betűtenger

A digitális kijelzőn hullámzó betűtenger a maga változatosságával és kiszámíthatatlanságával sok filozófiai asszociációra ösztönöz, megállásra és meditálásra hív egy gazdag életműről, s talán magunkról, a saját olvasói lelkünkről…

  1.  A Petőfi dagerrotípia mint refrén

A híres és ismert Petőfi-fénykép több helyen visszaköszön a kiállításon, változó méretben, elhelyezésben, ezzel vizuális refrént teremt a látogató szemében.

  1.  Miniatűr ritkaságok

A kiállítás tárgyi anyaga nem a lenyűgözésre épít – főként kisebb, aprólékosan elkészített, filigrán tárgyaival a tárlat azt sugallja, hogy Petőfi sokak mindennapjainak a része lehetett, a saját korában, majd halála után is.

Forrás, képek: magyarmuzeumok.hu, Kiskőrös város Facebook oldal

MEGOSZTÁS
Írta: vira