Fontos mérföldkőhöz érkezett a magyar mezőgépgyártás egyik ikonikus alkotása: a DUTRA traktor bekerült a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktárba. Ez az elismerés nemcsak a magyar mérnöki tudás és találékonyság előtt tiszteleg, hanem a gazdák mindennapi munkáját és a nemzeti örökség részévé vált gép jelentőségét is hangsúlyozza.
A vármegyei értéktárba kerülés az első, ám annál fontosabb lépés azon az úton, amelynek végső célja, hogy a DUTRA a hungarikumok közé is bekerüljön. Az erről szóló oklevelet a Kiskőrösi Dutra Baráti Kör képviselői vették át. Font Sándor országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a DUTRA nemcsak egy mezőgazdasági gép, hanem a magyar mérnöki tudás, a vidéki munka és a közösségi összefogás maradandó jelképe.
A vármegyei értéktárba kerülés az első, ám annál fontosabb lépés azon az úton, amelynek végső célja, hogy a DUTRA a hungarikumok közé is bekerüljön. Az erről szóló oklevelet a Kiskőrösi Dutra Baráti Kör képviselői vették át, akik évek óta elhivatott munkával, kitartással és elkötelezettséggel dolgoznak azért, hogy ez az egyedülálló magyar gép megkapja a neki járó elismerést. Az oklevelet Szántó István elnök adta át Gyalog Tamásnak és Fábián Péternek, a Kiskőrösi Dutra Baráti Kör képviselőinek. Turán István, a Kiskőrösi Települési Értéktár Bizottság elnökének kezdeményezése és Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökének közbenjárása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Dutra bekerüljön a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktárba.
A DUTRA traktorok gyártása 1960-ban indult, egy korábbi dömper alaprendszerére építve. A név is erre utal: a DUmpER és a TRAktor szavak összevonásából született. Az első típus, az UE–28 már a maga idejében is korszerűnek számított: négykerék-meghajtással és 28 lóerős teljesítménnyel rendelkezett. Különlegessége volt, hogy a kéthengeres motort az első tengely elé helyezték, ami rendkívüli vonóerőt biztosított – sok esetben felülmúlva korának, sőt olykor a mai gépek teljesítményét is. Nem véletlen, hogy a kisüzemi gazdák egyik legkedveltebb munkagépévé vált.
A fejlesztések az évek során folytatódtak: megjelentek a nagyobb teljesítményű, négy-, majd hathengeres változatok is. A fejlesztések csúcsát az úgynevezett „ezres” széria jelentette, amely már 100 lóerő feletti teljesítményre volt képes. A rendkívül egyszerű, mégis zseniális műszaki megoldások Korbuly János főmérnök nevéhez fűződnek, aki munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték. A DUTRA könnyű szerelhetősége nagy előnyt jelentett a gazdák számára, hiszen a javításokhoz nem volt szükség állandó gépjavító állomásokra.
A gyártást 1975-ben leállították, hivatalosan gazdaságtalanságra hivatkozva, ám a háttérben a szovjet MTZ traktorok megjelenése is szerepet játszott. A négykerék-meghajtású magyar DUTRA komoly versenytársnak számított.
Bár a gyártás megszűnt, a DUTRA nem tűnt el. Több mint hatvan évvel a megjelenése után is számos példány dolgozik a mindennapi gazdaságokban, különösen a Duna–Tisza közén, ahol jellemzőek a kisebb üzemek. Kiskőrös és térsége kiemelkedő ebből a szempontból, hiszen itt található az egyik legtöbb működő DUTRA traktor.
A lelkes DUTRA-rajongók egyesületekbe szerveződve kutatják fel az elkallódott gépeket, és az eredeti műszaki tervek alapján újítják fel őket – gyakran olyan állapotba, mintha csak most gördültek volna le a gyártósorról. Kiskőrös emellett az ország legnagyobb DUTRA-seregszemléjének is otthont ad: az évente megrendezett DUTRA fesztiválon múlt, jelen és közösség találkozik.
Nem véletlen, hogy éppen innen indult el az a gondolat, hogy a DUTRA megérdemli a hungarikum rangot. A DUTRA több mint egy traktor: a magyar mérnöki tudás, a gazdák munkája és a közösségi összefogás jelképe. A vármegyei értéktárba kerülés fontos mérföldkő, de a munka ezzel nem ér véget.
Forrás és képek: Font Sándor Facebook oldal
