Továbbra sem tudni pontosan, mikor indulhat el a személyszállítás a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán – erről beszélt Vitézy Dávid a miniszteri meghallgatásán. A politikus szerint jelenleg a vasútvonal egyik legfontosabb biztonsági rendszerének üzembe helyezése zajlik, és még több műszaki, illetve biztonsági kérdést is tisztázni kell a forgalom megindítása előtt.
Vitézy úgy fogalmazott: bár a beruházás jelentős része titkosított, az eddigi információk alapján jelenleg a vasúti biztosítóberendezések és a vonatbefolyásoló rendszer hatósági üzembe helyezési folyamata zajlik. Kiemelte, hogy a leköszönő kormányzat egy kínai technológiai megoldást választott a rendszerhez, amelynek végleges engedélyezése még folyamatban van.
A politikus arról is beszélt, hogy az átadás-átvétel során egyeztetett Lázár János leköszönő közlekedési és építési miniszterrel, aki a szerbiai vasúti tragédia után további külső ellenőrzést tartott szükségesnek. Ennek részeként egy nemzetközi, német hátterű műszaki minőségbiztosító szervezet, a TÜV bevonásáról döntöttek.
Vitézy szerint a személyforgalom elindítását csak akkor tartották elképzelhetőnek, ha a TÜV teljes körű vizsgálata és jelentése is elkészül. A politikus hangsúlyozta: ő maga még nem látta a dokumentációt, de fontosnak tartja, hogy teljesen tiszta képet kapjanak a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszának műszaki állapotáról és biztonságáról.
Elmondása szerint arra kérte a leköszönő minisztert, hogy az elkészült TÜV-dokumentumokat és vizsgálati anyagokat adják át az új minisztériumi szakmai stábnak, amely részletesen át fogja tekinteni azokat.
„Biztosan csak akkor lehet személyforgalom, hogyha minden esetleges műszaki vagy biztonsági aggály megszüntethető” – fogalmazott Vitézy Dávid.
A politikus hozzátette: a beruházás részleteinek titkosítása miatt jelenleg ennél több konkrét információ nem áll rendelkezésére, így továbbra sem ismert, pontosan mikor indulhatnak el az első utasvonatok az évek óta épülő vasútvonalon.
A Budapest–Belgrád vasútvonal Magyarország egyik legnagyobb és legtöbbet vitatott vasúti beruházása, amelynek célja a nemzetközi teherszállítás gyorsítása és a Balkán irányába vezető vasúti kapcsolat fejlesztése. A személyforgalom elindítását eredetileg jóval korábbra várták, azonban a projekt több műszaki és engedélyezési akadályba is ütközött az elmúlt időszakban.
