A Magyar Nemzeti Bank friss előrejelzése szerint 2026 egészében átlagosan 1,8 százalékos infláció várható Magyarországon, jövőre azonban ismét gyorsulhat az áremelkedés. A jegybank szeptemberi Inflációs jelentése a gazdaság növekedésével, a bérekkel, a fogyasztással és a beruházásokkal kapcsolatban is új számokat közölt.
Augusztusban 1,3 százalék volt az infláció
Az MNB jelentése szerint augusztusban 1,3 százalékos volt az éves infláció, míg a maginfláció – amely az árak tartósabb változását igyekszik megmutatni – 2 százalékon alakult.
A jegybank szerint az árak alakulását jelenleg több, egymással ellentétes folyamat befolyásolja. A forint korábbi erősödése mérsékli az importált termékek áremelkedését, miközben a magasabb olaj- és földgázárak, valamint egyes adóemelések felfelé húzhatják az inflációt.
Az élelmiszereknél az MNB arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időszak árcsökkenése nagyobb volt annál, mint amit önmagában a nemzetközi élelmiszerárak változása indokolna, vagyis ebben hazai tényezőknek is szerepük volt.
2027-ben ismét 3 százalék fölé kerülhet az infláció
A kedvező idei adat azonban a jegybank várakozása szerint nem jelenti azt, hogy tartósan ilyen alacsony marad az áremelkedés. Az MNB jelenlegi előrejelzése szerint a lehetséges éves átlagos infláció: 2026-ban 1,8 százalék körül alakulhat.
A jegybank arra számít, hogy 2027 közepére átmenetileg valamivel 3 százalék fölé emelkedhet az infláció, majd 2028 második felében mérséklődhet a 2,5 százalékos jegybanki cél közelébe.
A fizetések vásárlóereje tovább növekedhet
A háztartások számára talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy az árak mellett hogyan alakulnak a jövedelmek.
Az MNB számításai szerint a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelme 2026-ban 6 százalékkal növekedhet. A reáljövedelem azt mutatja meg, hogyan változik a háztartások elkölthető jövedelmének vásárlóereje az árváltozást is figyelembe véve.
Ebben az alacsony infláció mellett szerepet játszik a minimálbér emelkedése és több jövedelemnövelő intézkedés is. A jegybank 2027-re 3,2, 2028-ra 3 százalékos reáljövedelem-növekedést vár.
Az MNB ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a magyarországi bérek euróban számítva továbbra is az Európai Unió legalacsonyabbjai között vannak. A jegybank szerint ez, valamint a külföldi munkavállalás lehetősége továbbra is növelheti a dolgozók béremelési elvárásait.
Többet költhetnek a háztartások
A jegybank szerint a magyar gazdaság növekedésének egyik legfontosabb motorja jelenleg a lakossági fogyasztás. Az előrejelzés szerint a háztartások fogyasztása 2026-ban 4,8 százalékkal, 2027-ben 3,5 százalékkal, 2028-ban pedig 3,1 százalékkal növekedhet.
A fogyasztás élénkülését elsősorban a reálbérek emelkedése, a javuló fogyasztói bizalom és a háztartások jövedelmét növelő intézkedések segíthetik.
Mérsékelt maradhat a gazdasági növekedés
Az MNB szerint a magyar gazdaság 2026 második negyedévében éves összevetésben 1,7 százalékkal növekedett.
A jegybank jelenlegi előrejelzése alapján a GDP – vagyis leegyszerűsítve a magyar gazdaság által egy év alatt előállított termékek és szolgáltatások összértéke – növekedése 2026-ban 1,8 százalék, 2027-ben 2,9 százalék, 2028-ban 2,8 százalék lehet.
Az idei növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás támogatja, miközben a beruházások visszafogják a gazdaság teljesítményét. Az MNB 2026-ra még 1,8 százalékos beruházáscsökkenést vár, 2027-re viszont már 4,8 százalékos növekedést jelez előre.
Jelentősen nőtt a lakossági hitelállomány
A hitelezés közben erőteljesen bővült. A háztartások hitelállománya éves összevetésben 18 százalékkal nőtt, az újonnan kihelyezett hitelek összege pedig másfélszeresére emelkedett.
Az MNB szerint ehhez jelentősen hozzájárult az Otthon Start Program, de a fogyasztási hitelek iránti kereslet is erősödött. A jegybank 2026 egészére 19 százalékos, 2027-re pedig további 13 százalékos növekedést vár a háztartási hitelállományban.
Magas költségvetési hiánnyal számol az MNB
A jelentés egyik kevésbé kedvező megállapítása az államháztartás helyzetére vonatkozik.
A jegybank számítása szerint 2026-ban a GDP 6,9 százaléka lehet a költségvetési hiány, az államadósság pedig az év végére a GDP 77,7 százalékára emelkedhet. Az MNB 2027-től már a hiány és az adósságráta mérséklődésével számol, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a későbbi kormányzati költségvetési tervek még érdemben módosíthatják ezt a pályát.
Mit jelent mindez a háztartások számára?
A szeptemberi jelentésből összességében az rajzolódik ki, hogy 2026-ban az alacsony infláció és a növekvő reáljövedelmek kedveznek a háztartások vásárlóerejének, miközben a magyar gazdaság növekedése továbbra is mérsékelt marad.
Jövőre ugyanakkor az MNB már magasabb, 3,1 százalékos átlagos inflációval számol. Ezzel párhuzamosan gyorsulhat a gazdasági növekedés és újra emelkedhetnek a beruházások.
Fontos, hogy ezek előrejelzések, nem biztosan bekövetkező értékek. A jelentés szerint a nemzetközi geopolitikai helyzet, az energiaárak, a forint árfolyama és a hazai gazdaságpolitikai intézkedések egyaránt módosíthatják a következő évek folyamatait.
