Nekem mindig nagy élmény a tanyasi templom. Az, hogy az istenháza előtt nincs főtér, fagylaltozó és zebra, számomra egyfajta határtalanságot sugall. És egyszer csak megjelennek az autók (korábban a lovas kocsik), kiszállnak az emberek és megtöltik a templomot. Ez történt Fischerbócsán az elmúlt vasárnap, amikor a Szentkereszt felmagasztalására szentmisét, utána pedig körmenetet tartottak.
A szertartást Mezei Ferenc plébános mellett Berki József kiskunhalas-alsóvárosi káplán celebrálta. A templom és környéke méltóvá tételében a hajdan és jelenleg Kisbócsán élők vállaltak szolgálatot. A körmenet a templom megkerülését jelenti: elöl a feszület, a helyi, templomi zászlók és az oltári szentség, azaz a megszentelt ostya mint Krisztus teste. A hívek énekelve végezték ezt a körmenetet, közben „búcsút véve” bűneiktől — ettől búcsú az esemény neve.
Lenthár Dezső kántor vezetésével a körmenetet a „Tantum ergo” kezdetű latin énekkel zárták, ami egy ilyen kis közösségben egyértelműen a szent hagyományok őrzését jelenti.
Mert Bócsa, az Bócsa!
Káposzta Lajos