Megkezdődött a 2019/2020-as tanév, ezzel 1,1 millió diák ült iskolapadba az 1-12. évfolyamon, nappali oktatásban. Amellett, hogy az iskolakezdés nagy anyagi megterhelést jelent a családoknak, a nyár vége azt is jelenti, hogy eljött az idő a gyerekek pénzügyi nevelésének megkezdéséhez. Ehhez pedig az egyik legfontosabb eszköz a zsebpénz.
A magyar lakosság kétharmada úgy látja, hogy a gyermek pénzügyi nevelése főként a szülők felelőssége, és tisztában vannak a korai pénzügyi nevelés jelentőségével is. Elsősorban azt tartják fontosnak, hogy megtanulják a gyerekek a pénz értékét, a beosztást és megtakarítás fogalmát. Szakértők szerint, ha ezeket a dolgokat megtanulják, akkor már nagyon sokat tettek a szülők azért, hogy gyermekeik tudatosan gazdálkodó felnőttekké váljanak.
Az NRC piackutató cég reprezentatív felméréséből az derült ki továbbá, hogy a 10-14 éves gyereket nevelő szülők 86 százaléka jellemzően heti rendszerességgel ad zsebpénzt. A zsebpénzt egyértelműen a napi apróbb kiadások fedezésére adják a szülők. 52 százalékuk az iskolai büfében való vásárlásra, 48 százalékuk szórakozásra, mozira, míg 43 százalékuk a hobbihoz és sportoláshoz szükséges kisebb dolgok megvásárlására adnak egy bizonyos összeget. Ötből négy szülő jellemzően 11-12 éves kortól tipikusan heti rendszerességgel ad zsebpénzt a gyerekének és 77 százalékuk úgy gondolja, hogy ezzel könnyebben megtanulható a pénz kezelése.
A zsebpénz az egyik legjobb eszköz a gyermekek pénzügyi neveléséhez kisebb és nagyobb korban egyaránt. Akár havi, akár heti rendszerességgel adjuk, fontos meghatározni, mire mennyit adunk, és ahelyett, hogy kicentiznénk – tehát pontosan annyit adnánk, amennyire szükség van – érdemes akár pár száz forinttal többet adni, ezzel takarékosságra buzdítva a fiatalt.
Fontos, hogy előre állapítsuk meg, hogy a zsebpénznek mit kell fedeznie: ha a zsebpézbe be vannak építve a rendszeres kiadások, mint az étkezés, vagy a bérlet, különórák ára, stb., akkor a gyerek már korán megtanulja, hogy hogyan ossza be úgy a pénzt, hogy a kötelező kiadásait is fedezhesse. Mindezt előre tisztázni kell a gyerekkel, és segíteni neki abban, hogyan spóroljon. Az időtáv is meghatározó tényező, hiszen ha a kezdetben ideális heti zsebpénzről a kétheti vagy havi rendszerre térünk át, az még inkább elősegíti, hogy a fiatal jobban beossza a pénzét. Természetesen ne hagyjuk egyszerűen rá, hogy majd magától megtanulja: ha úgy döntünk, nagyobb időtávra adjuk neki előre oda a pénzt, beszéljük meg mire, és hogyan tudja beosztani.
Zsebpénz vagy költőpénz? Nem ugyanaz
Sok szülő nem ad rendszeresen zsebpénz a gyermeknek: mindent ő vásárol meg, amire a gyermeknek szüksége van, vagy csak bizonyos alkalmakkor ad. Ez viszont azt jelenti, hogyha a gyermeknek szüksége van bármire, a szülőhöz kell folyamodnia pénzért, és nem hoz saját döntéseket sem, hanem mindig ott van a szülői kontroll. Ez kisgyermekek esetén nem is jelent feltétlenül problémát, de a nagyobbakat már lehet a zsebpénzzel arra ösztönözni, hogy döntsenek felelősen.
A költőpénz egy iskolai kirándulásra, vagy hétvégi programra, nem összetévesztendő a zsebpénzzel. Nem jó stratégia, hogy ilyenkor nem adunk költőpénzt, mondván, miért nem spórolt a zsebpénzéből: hiszen ha a program időközben derül ki, a gyerek nem fogja megérteni, hogy spórolhatott volna előre. Ha az a célunk, hogy inkább legyen több a rendszeres zsebpénz, és kevesebb a költőpénz, ezzel tanítva a gyereket arra, hogy jöhetnek váratlan kiadások – akkor ezt előre beszéljük meg. Nem várhatjuk egy általáson iskolástól, hogy magától eszébe jusson spórolni már szeptemberben egy őszi kirándulásra, vagy karácsonyi ajándékra. Viszont, ha előre figyelmeztetjük, milyen váratlan kiadások adódhatnak, máris sokat tanulhat akár egy év alatt is a megtakarítás fontosságáról.
További lehetőség a takarékoskodásra neveléshez a különböző ajándékpénzek kérdésének tisztázása. Minél nagyobb a gyermek, annál valószínűbb, hogy a rokonok elkezdenek a szülinapi ajándék mellé pénzt adni, vagy karácsonykor és húsvétkor is kaphatnak kisebb-nagyobb összegeket. Erre a szülőnek is fel kell készülnie: a legkisebbek még nem tudják feltétlenül, hogy mit kezdjenek a pénzzel, a nagyobbak pedig hajlamosak egyből elkölteni a kapott összeget. Kisebbekkel el is játszhatjuk, mintha mi lennénk a bank: ha nem szeretné elkölteni, adja a szülőnek, ahol egy keveset mindig kamatozik az összeg. Ezért kiskorában még érdemes – mondjuk egy elős vagy második osztályos gyermek esetén – egy nagy átlátszó perselyben kezdeni a gyűjtést, lehetőleg fémpénzben, hogy a megtakarítás látványosan nőjjön. A nagyobbak esetén egy takarékszámla is megfelelő lehet erre a célra, ahol az összeg növekedését követheti az iskolás. A középiskolásoknak pedig célszerű lehet már a saját bankszámlájára tenni ezeket az összeget.
Diákszámla
Nem csak a takarékoskodás eszköze lehet a saját számla, hanem arra is jó, hogy a gyermek megtanulja a bankszámla és bankkártya használatot. Diákszámlát szinte minden pénzintézet kínál már a fiatal felnőtteknek, sőt több bank 14 éves kortól is elérhetővé teszi azokat. Nem csoda, hiszen a szülők számára átláthatóbb lehet a középiskolás gyermekek zsebpénzét folyószámlán keresztül kezelni, míg később a felsőoktatási tanulmányok megkezdésével jelennek meg olyan költségek és bevételek, amelyek miatt szükség lesz egy bankszámlára. Ezen túl akkor is hasznos, ha egy váratlan utalás miatt pénzt kell juttatnunk a gyermekünknek, aki viszont lehet, hogy másik városban tanul középiskolában, kollégista, és nem tud hazaugrani, hogy készpénzt adhassunk neki.
Azzal is sokat tanulhat gyermekünk, ha diákszámla megnyitása mellett döntünk, hogy bevonjuk a számla kiválasztásának folyamatába. Mivel egy diák rengeteg lehetőség közül válaszhat, nézzük át, és mérlegeljük vele együtt, melyik számára a legmegfelelőbb, és melyek az egyes csomagok buktatói.
Pénzügyi nevelés az iskolában
Az új tanévben több újdonság is található a tankönyvcsomagokban, köztük a pénzügyi neveléshez kapcsolódó kötetek. A tankönyvrendelésekkel kapcsolatos számok jól tükrözik, hogy jelentős mértékű az iskolák érdeklődése a pénzügyi tananyagok iránt.
Már az elmúlt tanév adatai szerint is 1500 iskolában 200 ezer diák tanulhatott pénzügyi ismereteket a Pénziránytű Alapítvány által fejlesztett, 7-10. évfolyamos diákoknak szóló, akkreditált pénzügyi-gazdasági tankönyvekből és munkafüzetekből. A növekvő igényt és érdeklődést jelzi, hogy a 2019 szeptemberétől induló tanévre ezekből a könyvekből és munkafüzetekből további 68 ezer példányt rendeltek az iskolák, és az online letöltések száma eddig már meghaladta a 60 ezret.
Bár fontos az iskolai oktatás, hogy a mindennapokban is elboldogulhasson a diák a pénzügyekkel, ahhoz kevés, ezért nagy a szülők szerepe ebben a kérdésben.
Mennyit adjunk?
Azt nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyi pénz érdemes adni gyermekünknek, hiszen ez függ az életkorától, attól hogy maga veszi-e a tízórait, vagy csomagolunk neki, hogy mennyi időt tölt házon kívül, milyen hobbijai vannak, milyen drága az iskolai büfé, stb. Tehát rengeteg tényező befolyásolja, ezért érdemes leülni, és mindet figyelembe véve meghatározni egy összeget.
A szakértők szerint, ami biztosan rossz modellt közvetít, az az, ha az érdemjegyeket vagy a házimunkába való besegítést “fizetséggel” kompenzáljuk. Így a gyermek elveszítheti belső motivációját a tanulásra, vagy besegítésre, és még “zsarolhatóvá” is válik, ami semmiképp sem járul hozzá az egészséges pénzügyi szemlélet kialakulásához.
Forrás:portfolio.hu
