Az idei év szeptemberétől Kiskőrösön a két általános iskolában hat 1. osztály indul. A Bem és a Petőfi iskolában is 3-3 1. osztály lesz a következő tanévtől. Riportsorozatunkban a leendő 1. osztályos tanító néniket mutatjuk be.
A Bem József Általános Iskolában az 1. A osztályosainak Szigetiné Szabó Ilona lesz az osztályfőnöke.
-Milyen szakmai háttérrel kezdi el a munkát majd az 1. osztályosoknál?
-Először Kecskeméten végeztem, mint óvónő, majd Jászberényben kaptam meg a tanítói diplomámat. Ennek már több, mint 30 éve. Azóta folyamatosan részt veszek különböző tanfolyamokon, továbbképzéseken, ahol módszereket, ötleteket kapok, hogyan tudok hatékonyabban dolgozni, hogyan tudom színesebbé, érdekesebbé tenni az óráimat.
-Honnan indult a pedagógusi pályafutása?
-Az első munkahelyem Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Általános Iskola volt. Majd férjhez mentem, Dunaszentbenedekre költöztünk, és ott tanítottam tovább 2000-ig. Ebben az évben visszaköltöztünk Kiskőrösre, ahol a Bem József Általános Iskolában kaptam állást. Következő tanévben már a nyolcadik alkalommal leszek elsős osztályfőnök. Pályafutásom alatt nagyon sok tanítványom volt. Sokfelé vezette őket az élet: vannak köztük olyanok, akik főiskolát, egyetemet végeztek, és vannak, akik szintén a pedagóguspályát választották. A legjobb érzés mégis az volt, amikor korábbi tanítványaim saját gyermeküket íratták be hozzám. Azt gondolom, egy pedagógus minden osztályát szeretettel fogadja. Nagyon sok tényezőtől függ, hogy milyen erős lesz a kapcsolatuk. Az előző osztályomat is nagyon szerettem, de a mostani igazán a szívemhez nőtt. Olyan nagy a szeretetigényük, hogy az számomra is meglepő. Sokat beszélgetünk, nevetünk, nagyon őszinték és nyíltak velem. Segítik, biztatják egymást. Az osztály összetétele vegyes, de éppen ez az ideális, mert megtanulják a másság elfogadását, azt hogy az emberek nem egyformák.
-A tanítással kapcsolatban mi a hitvallása?
-„Az a dolgunk, hogy az osztályunkba járó diákokat tanítsuk. Nem azokat a diákokat, akiket szeretnénk, ha az osztályunkba járnának, és nem is azokat, akik régen odajártak. Hanem azokat a diákokat, akik ebben a pillanatban ott ülnek a padsorokban. Méghozzá mindegyiket.” (Dr. Kevin Maxwell)
Jó érzés a minden újdonságra rácsodálkozó apróságokat megtanítani olyan dolgokra, amit még nem tudnak. Munkám során nem csak tanítok, hanem nevelek is: a másság elfogadására, egymás megbecsülésére, a helyes viselkedésre. Mivel sok időt töltünk együtt, számomra fontos a jó légkör, a vidámság: attól, hogy iskolába járnak, nem kell, hogy rosszul érezzék magukat. Nálam minden gyermek egyenlő, mindenkinek meg kell adni az esélyt a tanulásra. Azt is fontosnak tartom, hogy észre vegyük melyik gyermeknek, mi az erőssége vagy miben szorul segítségre, támogatásra.
-A koronavírus miatt kialakult helyzetet, hogyan éli meg?
-Ez a helyzet mindenkinek nehéz: szülőnek, gyereknek és pedagógusnak egyaránt. Igazából felkészületlenül ért mindenkit az online tanítás. Mivel számítógép nem áll rendelkezésre minden családnál, ezért megpróbálom megkönnyíteni a szülők, gyerekek otthoni tanulását oktató videókkal, írásos és telefonos segítségnyújtással. Nekem több okból is nehéz, mivel negyedikes osztályom van. Ilyenkor nemcsak a pedagógus, de a gyerekek is érzik, hogy pár hónap és búcsút veszünk egymástól. Hiányzik, hogy nem találkozhatunk mindennap. hiányoznak a mindennapi ölelések, a beszélgetések, a nevetések, a felőlük áradó szeretet. Ilyenkor hiányzik igazán az elmúlt 4 év lezárása, hiszen jövőre már más osztályom lesz, nekik pedig más osztályfőnökük. Április elején lett volna a Műsoros Est: kifejezetten rájuk szabott műsorral készültem, ez is elmaradt. Április végén jött volna hozzám a tanfelügyelet, és már kész van az óratervem. Kimondottan ezzel az osztállyal szerettem volna megtartani a bemutatót, hiszen már olyan jól ismerjük egymást – de sajnos ez is elmarad. Közös osztályképet szerettem volna készíteni velük, együtt készültünk a nyári táborozásra. De azért még REMÉNYKEDEM, hogy ezt a két utolsó tervet MEGVALÓSÍTJUK!
Filus Tibor
