Szlovák nemzetiségi tábort tartottak a Szlovák Tájházban

 

Rendkívül tartalmasan telt a gyermekeknek a Szlovák Nemzetiségi Tábor a Kiskőrösi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében. Mindamellett, hogy fő táborhelyükön, a Szlovák Tájházban megismerkedtek a szlovákság hagyományaival, régi gyermekjátékaival, énekeivel, táncaival, nem mellékesen finomságaival, még rengeteget kirándultak is.

Természetesen ellátogattak a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum “Látványtárába”, de elmentek például Kecskemétre, a Vadasparkba és a Planetáriumba, másik nap átkerekeztek a soltvadkerti Kalandparkba, fagyiztak is egyet. Lovaskocsival, vidám nótaszóval kilátogattak a Szöllősi tanyára, körbejárták a Vadkerti-tavat, felmásztak a kilátóba… délutánonként kézműveskedtek, fociztak, játszottak a szabadban.

 

Érthető, hogy esténként senki sem akart hazamenni, olyan jól érezték magukat. Olyan hét volt ez, mintha a mamánál lettek volna, hiszen a táboroztatók szinte mind nagymamák is. A pár óra alatt, amit velük töltöttem, jó volt hallani a sok kedves szót magyarul és természetesen szlovákul is. Nem mondhatni, hogy hűvös volt aznap, de valaki mindig ott sertepertélt a kemence körül érdeklődve, hogy mikor sülnek már ki a kelt kalácsok.

 

A lányok pedig örömmel öltötték magukra a szlovák népviseletet és táncoltak egy jót, míg a többiek énekeltek, hogy megadják a ritmust.

 

Hamar elszaladt ez az egy hét-mondták a gyermekek, szívesen jönnének akár egész nyáron is.

 

A tábort Györk Ernőné Ildikó, a nemzetiségi önkormányzat elnöke fogta össze és írta meg a pályázatot, helyettese, Birkás Kálmánné Ilike volt, aki mindenben segítette Ildikó munkáját.

 

Ezúton is köszönetet mondanak: a Protokon Kft.-nek, a bőrdíszműveskedéshez biztosított bőr alapanyagokért, Subáné Kiss Krisztinának, aki egész héten velük volt és fotóival megörökítette az emlékezetes pillanatokat, Barkóczi Jánosnénak, aki számtalan régi történetet mesélt a gyermekeknek és “kellékeivel” segített népviseletbe öltözni a lányoknak, Valach Sándornénak, aki fiatalos nagymamai lendülettel vette ki részét a mindennapok feladatainak lebonyolításából, Csővári Jánosnak (Csövi) aki a kirándulásból hazatérőket finom paprikáskrumpli ebéddel várta. Kispálné dr. Lucza Ilonának, Pazdernyik Sándornénak, Dulai Györgynének, akik aktív nagymamákként segítették a tábor gördülékeny megvalósulását, és végezték a háttérmunkákat.

Köszönik a lehetőséget Dr. Filus Erika igazgató asszonynak , hogy a tájházban helyet kaphattak. Hiszen így autentikus környezetben teltek a mindennapok a tájház hűvös, árnyékos udvarán!

 

 

Köszönetet érdemelnek a tájház munkatársai is egész heti segítségükért. Nem utolsó sorban a szülőknek, akik rájuk bízták egy egész hétre gyermekeiket!

Szóval mindenki kitett magáért, a gyerekek remekül érezték magukat, úgyhogy elképzelhető, hogy a jövő évi táborra már majdnem minden hely “elkelt.” 

 

 

 

Képek és szöveg: Boda Zsuzsa