Dr. Filus Erika, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója számolt be hírportálunknak a 2023-as év rendezvényeiről, új kiállításairól.
Milyen kiállításokat tekinthettek meg 2023-ban az érdeklődők intézményeikben?
7 év – Petőfi Sándor emlékkiállítás
A kiállítás célja, hogy Petőfi Sándor tragikusan rövid, csupán hét évre terjedő alkotói időszakát bemutassa, az 1842-49 közötti éveket elhelyezze a kor irodalmi-történeti tablóján, rávilágítson az életmű teljességére, a versek fogadtatására, a kritikai véleményekre, bemutassa a Petőfi-versek képzőművészeti alkotásokra gyakorolt hatását. A tárlat három, egyenként 50 m2-es termet foglal el, minden külső falszakaszon egy-egy év jelenik meg, a hangsúly az adott évben írt műveken van. A termek közepén lévő ún. beálló falakon a Petőfire hatást gyakorló, és vele kapcsolatban álló személyek és történelmi események szerepelnek.
Szándékunk volt továbbá, hogy egy olyan modern, átlátható, szép kivitelű kiállítás jöjjön létre, ami – bár Petőfi csak nagyon rövid időt töltött a településen – Kiskőröshöz is kötődik, a helyiek magukénak érzik. Erre nagyon finom utalások történnek: a faburkolatok kőrisből készültek, ami a város névadó, őshonos fajtája, világos színével és szép textúrájával illik a tárlat kifinomult, ízléses megjelenéséhez. A tárlatban helyet kaptak a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum országosan legnagyobb, kortárs képzőművészeti gyűjteményének alkotásai is, illetve a János vitéz bemutatásához egy, a kiskőrösi gyerekek rajzaiból összeállított animáció kapcsolódik, aminek versrészleteit is helyi iskolások hangján halljuk.
A színhasználatban egyszerre van jelen a hideg türkiz és a meleg magenta, ami kiegészülve a fehérrel és a kőrissel, a magyar nemzeti zászló hagyományos színeinek újragondolása. (A türkiz a Petőfi-szülőház új állandó kiállításában is szerepel, így a két helyszín a színek segítségével is összekapcsolódik.)
A tárlatban Petőfi Sándor összes, életében készült portréja szerepel. Az arcképek a beálló- és a pengefalakon láthatók óriásprintként, ami azon túl, hogy tágítja a teret, nagyon erős vizuális hatást gyakorol a látogatókra.
A kiállításban műtárgymásolatok vannak. Ezt a szükség hozta így, hiszen múzeumunk kevés eredeti Petőfi-relikviával rendelkezik. Ugyanakkor a rendkívül igényes, szép kivitelű másolatok szerepeltetése (pl. kokárda a Nemzeti Múzeumból, babéklevelek Etelka sírjáról, Petőfi tintatartója) lehetőséget ad arra, hogy irányított fényekkel egy alapvetően világos, pozitív hangulatú, letisztult tárlat jöhessen létre.
A kiállítás a kurátori szövegek, portrék, dokumentum-, kézirat-, és műtárgymásolatok mellett infokommunikációs eszközöket is tartalmaz. Fontosnak tartottuk azonban, hogy ne ezek domináljanak, és érintőfelületek nélkül is kerek egész legyen a tárlat. Az eszközök és a rajtuk szereplő információ így mintegy kiegészítése a fizikailag megjelenő bemutatásnak. Ezért mindösszesen öt érintőképernyőt építettünk be, amiken a már említett János vitéz animáció, a Petőfi-emlékév kiskőrösi megnyitója stb. szerepel, illetve kiegészítő tartalmak a színészet, katonaság, történelmi szerepvállalás témákban. Az előtérben Petőfi-versfeldolgozásait lehet meghallgatni napjaink ismert zenészeinek tolmácsolásában. A tárlat leglátványosabb része a kiállítás fordulóján, a harmadik teremben található „betűtenger”, aminek mozgó, hullámzó betűiből Petőfi ars poetikus, önreflexív idézetei, valamint a kortársak és az utókor a költőre vonatkozó megnyilvánulásai állnak össze, majd a betűk leesnek, és ismét belesimulnak a tengerbe. Az érintő felületeken lévő szövegek a kiállításnak egy másik szintjét képviselik, elsősorban azoknak szólnak, akik szeretnének mélyebben megismerkedni egy-egy témával, és a látogatás során több időt szánnak az olvasásra.
Költőnek szült anyám
A kiállítás címe utal arra, hogy Petőfi Sándor születése, keresztelése, a család rövid kiskőrösi tartózkodása, és az ez idő alatt velük kapcsolatban lévő személyek és tárgyak alkotják a kiállítást. Mindezek kiegészülnek versidézetekkel, dokumentumokkal, és olyan, helytörténeti kutatásokon alapuló tényekkel, amiket az átlag látogató nemigen tudhat meg máshonnan. Helyet kapnak a korábbi kiállításban is szereplő relikviák, tárgyak, pl. festmények az édesanyáról, édesapáról, testvérről és a költőről, Petrovics István és Petőfi pipája, a keresztelőkancsó és a keresztelőmedence. A medence a szoba közepére kerül egy önálló, belső megvilágítású vitrinbe. Ezzel vizuálisan is a keresztelésre kerül a hangsúly. A kiállításban információt kapunk Petőfi családtagjairól, a keresztszülőkről, illetve a kiskőrösi születést bizonyító dokumentumok is megjelennek. Így digitálisan bemutatjuk a kiskőrösi anyakönyvi bejegyzést, a pesti Piarista Gimnázium anyakönyvét, a költő bizonyítványait, a pesti piarista gimnázium bizonyítványát, stb. Ezek a dokumentumok egyértelműen a Kiskőröst jelölik meg születési helyként. A kiállításban bemutatott időszak 1880-nal, a ház megnyitásával és kultuszhellyé válásával zárul. Jókai Mór rajza mellett olvasható formában és hanganyagban is megjelenik a szívet melengető avatási beszéd.
A felújított tárlat tematikája reflektál az évek óta folyamatosan megjelenő látogatói kérdésekre, észrevételekre, így fontos cél, hogy feleljünk a visszatérő kérdésekre. Szintén a látogatókkal való beszélgetések alapján tapasztaljuk, hogy melyek azok a témák, amelyekről szívesen tudnának meg még többet, pl. keresztszülők, Petőfi Zoltán, a költő öccse, István, stb. Másik fontos célkitűzés, hogy egy olyan, a kiskőrösi tartózkodást bemutató tárlatot alkossunk, mely a szülővárosra fókuszál, illeszkedik a ház jellegéhez, megmarad különös, patetikus atmoszférája. Célunk, hogy tudatosítsuk, hogy ebben a kis hajlékban született a magyar irodalom külföldön is legismertebb magyar költője. Mindezeket úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a hagyományos megjelenési formák mellett teret kapjanak a modern látogatói igényeknek megfelelő eszközök is.
A kiskőrösi szlovákság élete és kultúrája a 19. század végén, 20. század elején – a Szlovák Tájház állandó kiállítása
A tájház a helyi nemzetiség identitásápolásának egyik központja, hagyományőrző csoportok bemutatkozási helye. Állandó színtere óvodás és iskolás csoportok múzeumpedagógiai foglalkozásainak, Kiskőrös város kulturális rendezvényeinek. 2007-ben és 2023-ban Az év tájháza lett.
A tisztaszoba az ünnepnapok hangulatát idézi, egységes bútorzata különleges érték. A szobát nem lakták, a benne található textileket, dísztárgyakat nem használták, ezek halmozása a család módját mutatta. Átlós elrendezésű, a jobb sarokban a kemence, szemközt vele az asztal a sarokpaddal, fölötte keretezett esküvői fotók. A másik két falon egy-egy vetett ágy a lány hozományba kapott ágyneműivel. A kiállítás bemutatja a viselet tárolóbútorokon kívüli elhelyezésének módját, amikor a szoknyákat kifordítva a tisztaszoba gerendájába vert szögeket tartották. Ünnepnapokon itt öltöztek, a viseletet a szemközti falon lévő döntött tükörben ellenőrizték.
A pitvarra és kéményaljára tagolódó szabadkéményes konyha a felszerelési tárgyaival korabeli atmoszférát ad, a századforduló ételkészítési módjait jeleníti meg. A sütés-főzés helyszíne a kemence, illetve az előtte lévő tapasztott sárpadka volt. Az edényeket a város évi négy nagy kirakodóvásárán szerezték be a kiskőrösiek, díszítményeik éppen ezért nagyfokú változatosságot mutatnak.
A hátsó szoba kiállítás jellegű, külön tárlókban jelennek meg a néprajzi és kulturális vonatkozásban legjellemzőbb témakörök: a szlovákság által használt Tranosciuszok, vagyis az énekeskönyvek, a díszített használati tárgyak, a kékfestők mintái. A legkedvesebb az a válogatás, amely a többgenerációs család együttes időtöltésére utalva az egyszerű játékokat mutatja be. De mesélnek még a megsárgult képek, sugárzik róluk a családi hierarchia, a kölcsönös tisztelet, az összetartozás, a tolerancia és az öntudatos alázat.
A kiskőrösi viselet külön alföldi viselettípusként határozható meg. A leány- és legényviseletet, a menyecske és az idős asszony ünnepi öltözetét egy-egy bábun tudjuk bemutatni.
A kamrában mutatjuk be a különböző méretű dagasztóteknőket, szakajtókat, kosarakat, dézsákat, savanyítóhordókat, a gabona- és szőlőtermesztés eszközeit, kellékeit.
A tájház a gazdasági egységeket is hűen tükrözi, hiszen a kamra mellett berendezett istálló tekinthető meg. A nyitott színben a mindennapi munkához szükséges nagyobb eszközöket láthatjuk, így például szőlőprést- és darálót, magszelelőt, lőcsös kocsit.
Az udvari kemence és a nyitott foglalkoztató kialakításával lehetőség nyílik a szlovák gasztronómiai szokások felelevenítésére, a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében a résztvevők megismerhetik és megtanulhatják őseink kemencés ételkészítési kultúráját.
Képzőművészeti és néprajzi Látványtár
János Vitéz Látogatóközpont interaktív kiállítása
2023-ban hányan tekintették meg kiállításaikat?
Több mint 30.000 látogatót fogadtunk.
Milyen előadások, programok kerültek megrendezésre előző évben intézményükben? Mekkora látogatottságszám volt jellemző ezeken az eseményeken?
Petőfi-szilveszter (2022. december 30 – január 1.)
Petőfi Sándor szülővárosa, Kiskőrös a szokásosnál is gondosabban készült a hagyományos Petőfi-szilveszterre. Előző évben a költő születésének 200. évfordulóját három napos rendezvénysorozattal készültünk. A programsorozat kulturális nagykövete Miklósa Erika, a Magyar Szent István Rend kitüntetettje, Kossuth-, Liszt Ferenc-, és Prima Primissima díjas koloratúrszoprán énekesnő volt. Az ünnepség december 30-án, pénteken kezdődött a Szilveszter Társulat A helység kalapácsa, avagy kétszáz éve köztetek járok című színházi előadásával. Majd a Petőfi-szilveszterek hagyományos programpontjával, a sorszámozott, névre szóló Petőfi-kötetek átadásával folytatódott. Ezeket a különleges köteteket azok az egyéves gyermekek kapják, akik Magyarország területén a költővel azonos napon, január 1-jén születtek. A programon közreműködött Tóth Péter Lóránt Radnóti-díjas versmondó, Pro Cultura Hungarica-díjas versvándor, valamint Albert József tárogatóművész. Szintén több évtizedes hagyomány, hogy Kiskőrös Város Önkormányzata, az Országos Petőfi Sándor Társaság és a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum országos képzőművészeti pályázatot ír ki. A beérkezett, zsűrizett alkotásokból „Az idő igaz, S eldönti, ami nem az.” címmel nyílt időszaki tárlat a múzeumban Kispálné dr. Lucza Ilona, az OPST elnöke, Dr. Feledy Balázs művészettörténész, művészeti író és Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője közreműködésével.
A Petőfi-szilveszter kiemelt része volt a Szilveszteri hangverseny, amelyen fellépett Miklósa Erika operaénekes, Boldoczki Gábor Liszt Ferenc-díjas trombitaművész, a Badora Dance Company, valamint a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar Hollerung Gábor karmester vezényletével.
A szilveszteri vacsora a reformkor nagyjainak kedvenc ételeiből állt össze, bárki megkóstolhatta a Márciusi Ifjak által kedvelt Petőfi-féle kávélikőrt. Éjjel fél egykor került sor az ünnepi megemlékezésre Kiskőrös főterén, Petőfi Sándor szülőháza előtt. Köszöntőt Domonyi László polgármester, Font Sándor országgyűlési képviselő és Rideg László, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke mondott, az ünnepi szónok Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész volt. A megemlékezés után mindenki megtekinthette a Petőfi eredeti keresztelési bejegyzését tartalmazó anyakönyvet az evangélikus templomban, ahol újévkezdő áldást osztott Kecskeméti Pál igazgató lelkész.
A kiskőrösi Petőfi-szilveszter újév napján, január 1-jén 10 órakor Dr. Fabiny Tamás elnök-püspök tartott istentiszteletet az evangélikus templomban, ami a közmédia is közvetített. 11 órakor Kiskőrös Város Fúvószenekarának újévi koncertjével zárult az ünnepségsorozat.
Petőfi-kötetek eljuttatása az egyévesek részére (január hónap)
2002 óta az egyik legszebb polgármesteri serleges fogadalom alapján ezek a szerencsés gyermekek Petőfi Sándor összes költeményei című kötetet kapnak Kiskőrös Várostól ajándékba. Ez óriási vállalás, a kultuszápolás egyik kiemelkedő mozzanata. A múzeum munkatársai január hónapban eljuttatták a kisgyermek számára a névre szóló, sorszámozott, emléklappal ellátott versesköteteket.
A Magyar Kultúra Napja (2023. január 22.)
Január 22-én, vasárnap 17 órai kezdéssel Tóth Péter Lóránt, Radnóti- és Pro Cultura Hungarica-díjas versmondó és Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész „Szabadságharc” című előadásával ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját.
Táncház tartása az EGYMI-ben (2023. január 24.)
A Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet Magyar Kultúra napi programja a népzene és a néptánc köré szerveződött. Ez alkalomból egy délelőtti táncházat tartottam az iskola tormatermében, amin az egész iskola és valamennyi tanára részt vett.
Kerényi-nap (2023. március 5.)
Megemlékeztünk Dr. Kerényi Ferenc Petőfi-kutatóról. Az előadások és a szakmai kerekasztal beszélgetés tárgya: Dr. Kerényi Ferenc és a Petőfi-kutatás. Hol tartunk ma, a Petőfi-bicentenárium esztendejében? Előadók: Dr. Fűzfa Balázs, Kispálné dr. Lucza Ilona, Krámer Iván, Dr. Praznovszky Mihály és Dr. Sirató Ildikó volt. A program után megkoszorúztuk Dr. Kerényi Ferenc emléktábláját a látványtár épületében.
Március 15. állami ünnepség (március 14-15.)
Kiállítás-megnyitó a gimnázium kiállításából. (plakátok)
A Fejezetek a kiskőrösi Petőfi-kultusz történetéből című tanulmánykötet bemutatója, beszélgetés a szerzőkkel, dedikálás. Szerzők: Krámer Iván, Filus Erika, Fodor Tamás, Lupták György, Turán István
A Petőfi-színező bemutatója (március 23.)
A János Vitéz Látogatóközpontban mutattuk be a Petőfi-színezőt. A rendezvényen a KEVI 2.b osztálya Petőfi-verset szavalt és kipróbálták a színezőt. A rendezvényen időszaki kiállításon bemutattuk Madár Olga eredeti illusztrációit is.
KEVI Petőfi Sándor Gimnáziumának kiállítás-megnyitója (március 24.)
Honismeret lapszámbemutató (2023. március 30.)
A Honismeret irodalmi folyóirat LI. évfolyamának első lapszámának bemutatója zajlott a múzeum galériáján. A vendégeket Filus Erika és Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke köszöntötte. A tematikus Petőfi-lapszámot a főszerkesztő, Dr. Hála József mutatta be.
Költészet Napja (2023. április 11.)
Boldoczki Sándorné közreműködésével a Költészet Napi Versmaraton két egész napot vett igénybe, ahol óvodás csoportok, iskolai osztályok, magánemberek, civil szervezetek olvasták föl folyamatosan az összes Petőfi-verset. Az óriási vállalkozás 31 órán keresztül tartott 321 résztvevővel.
A versfelolvasást Budai Tibor grafikusművész Hetven év – hetven kép című kiállításának megnyitójával is színesítettük.
Tájházak Napja (2023. április 23.)
Múzeumunk évek óta csatlakozik az országos rendezvénysorozathoz. A Szlovák Tájházban tartott hagyományőrző nap folyamán föllépett a Kiskőrösi Óvodák Szűcsi Óvodájának csoportja, a Kiskőrösi Szlovák Népdalkör és Citerazenekar, valamint a Szivárvány Szlovák Táncegyüttes. Petőfi Sándor szlovák kötődéseiről Király Katalin PhD, a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete igazgatója tartott előadást. A hagyományokhoz híven kisállat simogató, hagyományos népi játékok és kemencés finomságok várták a családokat.
Emlékhelyek Napja (2023. május 14.)
Intézményünk 2021 óta Történelmi emlékhely. Ebből az alkalomból ingyenes kurátori tárlatvezetésekkel csatlakoztunk az országos rendezvényhez.
Városalapítók Napja (2023. május 19-20.)
Choli Daróczi József roma író, költő, műfordító mellszobrával bővült a Petőfi Műfordítói Szoborpark. Kállai András szobrászművész szobrának avatásán roma és magyar nyelven szavalt Baranyai Liliána, Domonyi László polgármester köszöntője után Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos tartott ünnepi beszédet. Az avatóbeszédet Nagy Gusztáv költő mondta, az alkotói méltatást ifj. Kunhegyesi Ferenc Megyei Príma díjas képzőművésztől hallottuk. Choli Daróczi Józsefet Daróczi Ágnes kisebbségkutató méltatta. Az avatáson közreműködött Balogh József, a Roma Zene Nagykövete, az EtnoRom Együttes tagja.
A kiskőrösi szlovákság legnagyobb rendezvényén ünnepelte a város egyik legrégebbi hagyományőrző csoportja, a Szivárvány Szlovák Táncegyüttes a 45. jubileumi gáláját. A vendégfellépőkkel és előadókkal tarkított gálát a csoport vezetője, Szilágyiné Suba Éva emlékére ajánlottuk föl. A műsoron elhangzó szlovák dalok, szövegrészek a múzeum és a tájház gyűjtései alapján kerültek be az emlékműsorba.
Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete országos közgyűlése (2023. június 2-3.)
Tavaly a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum látta vendégül a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete tagjait két napos közgyűlésre és konferenciára. A szakmai előadások mellett a program része volt a múzeum új kiállításainak megtekintése kurátori tárlatvezetéssel, majd a jelenlévő muzeológusok megfogalmazták az észrevételeiket.
Múzeumok éjszakája (2022. június 24.)
Káplán György énekművész, a Magyar Kultúra Lovagja Petőfi-nóták című előadásával csatlakoztunk a Múzeumok Éjszakája rendezvényhez. Az előadót Szatmári Imre karnagy kísérte Zongorán.
Éjjel előadást tartottam az Úttörténeti Múzeumban a Szent Iván-éji népszokásokról, hiedelmekről.
Részvétel a könyvtár által rendezett Dr. Fél Edit-megemlékezésen (2023. június 28.)
Napközis Tábor a Szlovák Tájházban (július 11.)
Egész napos program biztosítása, kézműves foglalkozás, népi játékok és a kiállítás megtekintése a táborozó gyerekek számára.
Részvétel és koszorúzás Fehéregyházán Petőfi Sándor halálának 174. évfordulóján (2023. július 30.)
Megemlékezés Petőfi Sándor halálának 174. évfordulóján (2023. július 31.)
Kiskőrös Város Önkormányzata és a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum kiemelt rendezvénye a Petőfi Sándor haláláról való megemlékezés július 31-én. Hunyadi Edit szavalata után Domonyi László polgármester mondott emlékbeszédet, majd Dr. Tóth Ákos tárogatóművész vetítéssel egybekötött előadását hallgathattuk meg 125 éves a reform tárogató címmel.
Szlovák nemzetiségi tábor a Szlovák tájházban (2023. aug.7 – 11.)
Augusztusban a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat gyermektáborának adott otthont a Szlovák Tájház, ahol a résztvevő gyerekek megismerkedhettek őseik tárgyi kultúrájával, viseletével, énekeivel, táplálkozási szokásaival, és néhány szót is megtanultak szlovákul. A táborozó gyerekeknek lehetőségük volt megnézni a tájház kiállítását, viseletbe öltözni és eredeti hímzésmintákat színezni-tervezni a múzeum néprajzi látványtárában. Főztek szappant, készítettek pogácsát, kenyérlángost, a hét végére elsajátították a legalapvetőbb szlovák szavakat és néhány dalt is.
Roberto Ruspanti professzor előadása (2023. augusztus 30.)
Az olasz Roberto Ruspanti író, hungarológus, egyetemi tanár, Petőfi Sándor János vitéz című művének Pro Cultura Hungarica díjas olasz fordítója tartott magyar nyelvű előadást a múzeum galériáján. Professzor Úr magyarul is megjelent Agrigentói sétány című regényéről és a műfordításairól Mezey Katalin, Kossuth-díjas író, kiadó beszélgetett. A rendezvényen közreműködött: Lázár Balázs színművész, író, dramaturg.
Koszorúzás a Petőfi-emlékév kiemelt időszakának lezárása alkalmából (2023. augusztus 31.)
Az emlékév kiemelt időszakának lezárása alkalmából koszorút helyeztünk el a szülőházon Kiskőrös Város Önkormányzata, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum és a Krámer Alapítvány nevében.
Szendrey Júlia-nap (2023. szeptember 8.)
Petőfi Sándor feleségére, Szendrey Júliára minden évben megemlékezünk megismerkedésük és házasságkötésük évfordulóján, szeptember 8-án. 13 órától két általános iskolás osztály számára tartott interaktív előadást Szabó T. Anna költő. Ebben szó esett az írás és az olvasás fontosságáról, a költőnő műveiről, a költészet áldásos hatásairól. 17 órakor a szülőház kertjében lévő koltói sombokrok alatt Dr. Gyimesi Emese irodalomtörténész, Szendrey-kutató és Szabó T. Anna beszélgettek Júliáról, költészetéről, munkásságáról. A résztvevők megkoszorúzták a kiskőrösi egész alakos Júlia-szobrot.
Megemlékezés az aradi vértanúk halálának napjáról (2023. október 6.)
A megemlékezés hagyományos módon a KSZC Kiskőrösi Wattay Technikum diákjainak előadásával kezdődött. A felkészítő tanárok: Májer-Gubán Dóra Rita és Kardos Bence voltak. Az emlékbeszédet Dr. Kedves Gyula történész tartotta. Az „Oh huszár, huszár! te vagy a magyar szemefénye” címmel időszaki tárlat nyílt a galérián Dobák Géza, Prof. dr. Hermann Róbert és Krámer Iván magángyűjtők anyagából. A kiállítást Dr. Kedves Gyula nyitotta meg.
A kiskőrösi emlékév záróünnepsége (2023. október 17.)
A Petőfi-emlékév záró rendezvényébe a múzeumon kívül bekapcsolódott a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és a Petőfi Sándor Művelődési Központ is. A szülőház előtti megemlékezésen Tóth Péter Lóránt versvándor tartott előadást, majd gyalogszerrel elindult Nagyszalontára. Az emlékév tiszteletére egy magyar tölgyet ültettünk el a szülőház udvarán. A záró megemlékezés a Művelődési Központban volt. Ezen részt vett Bánföldi Szilárd, Tímár Sára és zenész barátai, beszédet mondott Závogyán Magdolna államtitkár, dr. Mák Kornél vármegyei elnökhelyettes és Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója. A megemlékezésen részt vett Dormán Viktor szavaló és Kiskőrös Város Fúvószenekara.
Előző évben volt fejlesztés, beruházás ami az intézményeket vagy azok működését érintette?
A Petőfi-emlékévre minden épület megújult, elkészültek az új állandó kiállítások is. Elkészült a tájház és a szülőház kiadványa. A szülőház kiállítása felkerült a Múzeum Digitár felületére.
Volt dolgozókat érintő változás?
A tájházban dolgozó kolléganő nyugdíjba vonult.
Több díjban is részesültek az előző évben, melyekhez ezúton is gratulálunk.
Igen. Az Év Tájháza 2023 és Az Év Kiállítása 2023 díjat vehettük át.
Milyen terveik vannak 2024-re?
A 2024. évi előzetes programterv szerint 25 program, tematikus hét, megemlékezés lesz a múzeumban. Ezek egyelőre még csak körvonalazódnak.
