A Magyar Közút Nonprofit Zrt. fenntartásában működő kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. A múzeum 2025-ben ünnepli fennállásának 50 éves jubileumát, jogelődje a Közúti Szakgyűjtemény 1975-ben kapta meg a működési engedélyt a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumtól. Az első állandó kiállítás anyagát döntő részben az alapító, az egykori lelkes felvidéki útmester, Lévárdy Imre magángyűjteménye alkotta. A munkát előbb húsz éven keresztül Tóth László, majd 1996 és 2024 között Szászi András múzeumvezetők folytatták. Az intézmény 2017 óta a magyar múzeumi hálózat tagjaként elismert önálló tematikus múzeum.
Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Az utaknak fontos és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. A múzeum gyűjteményének segítségével az ide érkező látogatók betekintést nyerhetnek nemcsak a közutak és az úthálózat fejlődésébe, de olyan hozzájuk kapcsolódó más szakterületekbe is, mint például a hídépítés vagy a statika tudománya. Az állandó kiállítás végigvezeti az érdeklődőt az elmúlt évezredek történelmi csomópontjain és átalakulásain a római idők útépítésétől kezdve a makadámutak korán át, egészen napjaink gyorsforgalmi úthálózatáig. A kronologikus elv mellett az aktuális korszakok kihívásai, egyedi műszaki megoldásai és neves alkotóinak bemutatása szintén prioritást élveznek.
Nem lehet teljes az imént tett felsorolás a folyamatosan gyarapodó géppark említése nélkül, amely magába foglalja Közép-Európa legnagyobb úthengergyűjteményét is. A számos unikális veterán munkagép között megtalálhatóak a különböző korok hóeltakarító gépei, hómarói, aszfalt- és betonút építő szerkezetei, teherautói, valamint kísérleti eszközei is. A közel 1,5 hektáros zárt udvari park ad otthont a 20. század emblematikus útépítő járműveinek, amelyek között kiemelt szerep jut a Magyar Állami Vagon és Gépgyár (MÁVAG) 1949-ben gyártott 16 tonnás statikus gőzüzemű úthengerének, „Józsinak”, aki az 1970-es években készült Robog az úthenger című tévéfilm sorozatban tett szert országos hírnévre. Ma ő az ország egyetlen működőképes gőzúthengere.
Az Úttörténeti Múzeum elsődleges feladatának tekinti az utakkal és az útépítéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és átadását, ezzel is elősegítve a jövő mérnökgenerációinak szellemi fejlődését. A gyűjteményben élményközpontú múzeumpedagógiai munka folyik, amelynek éppúgy része a KRESZ megismertetése és a biztonságos közlekedésre nevelés, mint az interaktív foglalkozások tartása kicsiknek és nagyoknak, valamint a tudományos kutatás lehetősége. Ez utóbbi szellemében a közutas szakmával behatóbban foglalkozni kívánók használhatják a több mint tizennégyezer kötetet számláló szakmai könyvtárat, illetve a több száz folyóméternyi dokumentumot tartalmazó irattárat.
A munkatársak folyamatosan képzik magukat és kapcsolatot tartanak fenn a regionális és országos gyűjtőkörű múzeumokkal ismeretátadás és tapasztalatcsere céljából, ezzel is növelve szolgáltatásaik hatékonyságát és a gyűjtemény értékét.
Szöveg, képek: Turán István
Fotógaléria:
