A korábbi évek feladattípusaihoz hasonló, összességében jól követhető németérettségit írtak 2026. május 8-án, pénteken a KEVI Petőfi Sándor Gimnázium és Technikum diákjai. A középszintű írásbeli vizsga az olvasott szöveg értéséből, a nyelvhelyességi feladatokból, a hallott szöveg értéséből és az íráskészségből állt. A megkérdezett tanulók szerint pedig az idei feladatsor több része könnyebbnek bizonyult a gyakorlás során megismert korábbi érettségiknél.
A német nyelvi írásbeli érettségi a megszokott vizsgaszerkezetet követte: a diákoknak az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség, a hallott szöveg értése és az íráskészség területén kellett bizonyítaniuk tudásukat. A középszintű feladatsor négy részből állt, amelyek közül az olvasott és hallott szöveg értéséért, valamint az íráskészségért egyaránt 33-33 pontot, míg a nyelvhelyességi részért további 18 pontot lehetett szerezni. A vizsga tematikája az idegen nyelvi érettségik korábbi gyakorlatához igazodva hétköznapi kommunikációs helyzeteket, kulturális témákat és nyelvtani kompetenciákat egyaránt érintett.
A feladatok során a vizsgázóknak különböző szövegtípusokat kellett értelmezniük, nyelvtani szerkezeteket alkalmazniuk, valamint önállóan megfogalmazott írásbeli szövegeket készíteniük. A németérettségi idén is hangsúlyosan mérte a gyakorlati nyelvhasználatot, a szókincset és a szövegalkotási készséget, miközben a feladatlap szerkezete és pontozási rendszere szorosan illeszkedett a korábbi évek középszintű követelményrendszeréhez. A németérettségiről bővebben a KEVI Petőfi Sándor Gimnázium és Technikum tanulóit kérdeztük.
Az előző évek feladatsorai alapján mire számítottál, milyen előzetes elvárásaid voltak az idei németérettségivel kapcsolatban?
Sendula Sára (11.C): „Szerintem az előző évekhez képest ez viszonylag könnyebb feladatsor volt. A tanórákon eléggé megijesztettek minket, hogy nehéz lesz és nagyon sokat kell rá tanulnunk, de viszonylag könnyű volt. Nekem egyedül a levélírás ment nehezebben, mert nem tudtam jól beosztani az időmet, de szerintem nem volt vészes.”
Kupsza Alíz (11.C): „Szerintem az előző évekhez képest és amilyen feladatokat gyakorlásra kaptunk, azokhoz képest egész könnyű volt. Nekem a hanganyag volt az, ami a legnehezebben ment, a többin egyébként meg is lepődtem, hogy milyen könnyűek voltak.”
Farkas Evelin Adina (11.C): „Véleményem szerint, az előző évek feladattípusaihoz hasonló volt az egész, úgyhogy nagyon jól volt felépítve. Nehézségi szempontból szerintem is könnyebb volt, mint amiket átnéztünk, de ebben is voltak trükkösebb kérdések, úgyhogy jó volt.”
A vizsga melyik része ment számodra a legjobban: az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség, a hallott szöveg értése vagy az íráskészség? Miért?
Sendula Sára (11.C): „Szerintem az olvasott szövegértés volt a legkönnyebb, és most a hallgatás is könnyű volt. Az olvasott szöveg azért volt könnyű, mert azt nagyon sokat gyakoroltuk órán, illetve én otthon is külön. A hallott szövegértéstől nagyon féltem, de most elég könnyű volt. Könnyen meg lehetett érteni, nem kellett sokat írni, hanem csak igaz-hamis feladat volt például, úgyhogy könnyű volt.”
Kupsza Alíz (11.C): „Nekem az íráskészség volt a legkönnyebb, mert órákon az ment a legjobban. Sokat tudok beszélni egy adott témáról, és most szerintem olyan témákat kaptunk, amiről sokat lehetett írni.”
Farkas Evelin Adina (11.C): „Szerintem mind a négy rész egész jól sikerülhetett. Igazából talán az olvasott szövegértés volt a legkönnyebb, jók voltak a témák, jól tették fel a kérdéseket, úgyhogy szerintem az volt a legjobb.”
Az olvasott szövegértési feladatoknál mennyire voltak érthetők a szövegek, és mennyire lehetett megtalálni bennük a válaszokat?
Sendula Sára (11.C): „Szerintem elég könnyűek voltak, bár a második feladat kicsit nehezebb volt, de abból is ki lehetett következtetni, hogy mi lehet a helyes válasz.”
Kupsza Alíz (11.C): „Szerintem sem volt nehéz. A gyakorló feladatokhoz képest, amiket kaptunk, szerintem ez egy könnyű olvasott szövegértési feladatsor volt.”
Farkas Evelin Adina (11.C): „Az olvasott szövegértési feladatok szerintem is könnyűek voltak. Volt, ahol ki kellett következtetni a helyes választ a körülmények alapján és volt, amit viszont egyből be lehetett írni, úgyhogy a nehézségi szint arányát is jól csinálták meg.”
A nyelvhelyességi részben milyen feladatok jelentettek nagyobb kihívást: az igeidők, a szókincs, a mondatszerkezetek, a kötőszavak vagy más nyelvtani elemek?
Sendula Sára (11.C): „Igazából ebben a feladatsorban nem volt nagy kihívás számomra semmi, de ahol voltak kötőszavak vagy hasonlók, ott azért még többször átolvastam a mondatot, hogy biztos azt kell-e odaírni, és reményeim szerint jót írtam.”
Kupsza Alíz (11.C): „Szerintem nem volt a nyelvhelyesség sem nehéz. Az utolsó feladat nehezebb volt, de az órán is kisebb nehézséget okozott, úgyhogy azon nem lepődtem meg. Egyébként szerintem az előző évi feladatokhoz képest nem volt nehéz.”
Farkas Evelin Adina (11.C): „Szerintem a második feladat volt talán nehezebb, de az is csak a sok lehetőség miatt.”
A hallott szövegértésnél mennyire volt követhető a hanganyag? A beszédtempó, a kiejtés vagy a feladatok megfogalmazása okozott-e nehézséget?
Sendula Sára (11.C): „Számomra a hallgatás mindig egy ijesztő dolog volt, de most szerintem egész könnyen ment, hogy rendesen lehetett érteni, amit mondtak.”
Kupsza Alíz (11.C): „Én a kiejtést nem mindig értettem rendesen. A szöveget nagyrészt értettem, de néha úgy elhadarták az egészet és lecsípték a mondat végét, hogy azt nehezebb volt kihallani.”
Farkas Evelin Adina (11.C): „Szerintem csak egy-két információ volt kicsit rejtettebben megfogalmazva a szövegen belül, azon kívül igazán érthető volt az egész.”
Az íráskészségi feladatnál a kedvenc időjárásod volt az egyik téma, illetve otthoni háztartási munkához kellett tippeket adnod. Milyen tanácsokat írtál és miért?
Sendula Sára (11.C): „Én azt írtam, hogy takarítás közben zenét szoktam hallgatni vagy akár felhívom az egyik barátnőmet, hogy gyorsabban teljen az idő. Szerintem ezt jól meg tudtam fogalmazni.”
Kupsza Alíz (11.C): „Én igyekeztem valóélet-beli tippeket adni. Írtam én is a zenehallgatást, illetve hogyan lehet megosztani a munkát: például anyukámmal beszélgetek közben vagy ő is besegít. Próbáltam a saját tapasztalataimat leírni.”
Farkas Evelin Adina (11.C): „Szintén írtam a zenehallgatást. Azt is tanácsoltam a szövegen belül, hogy találja meg a szórakozást a házimunkában, mert ha valamit viccesen fogunk fel, akkor egyből könnyebb lesz és gyorsabban telik az idő. Emellett még a háztartási eszközökkel kapcsolatban tippeket kellett adni, hogy mi könnyíti meg a munkát. Ott írtam például a mosogatógépet, mivel az meggyorsítja a mosogatást. Ezen kívül javasoltam még a robotporszívót, ami hamarabb kitakarít, mintha nekünk kéne és addig lehet mást csinálni.”
Hogyan sikerült beosztanod az idődet az egyes feladatrészek között? Maradt időd ellenőrzésre?
Sendula Sára (11.C): „Az olvasott szövegnél és a nyelvtannál szerintem sokkal előbb is be lehetett fejezni a feladatokat, nekem még volt időm ellenőrizni is a válaszaimat. A hanganyagnál pontosan meg van szabva az időkorlát, így csak párszor tudtam átfutni a szememmel, hogy biztos jól válaszoltam-e. A leveleknél számomra nem volt egyszerű beosztani az időt, mert túlgondoltam az egészet, próbáltam minél jobbat írni, de most inkább csak az egyszerűségre mentem, és hogy meglegyen a szükséges szómennyiség.”
Kupsza Alíz (11.C): „Az idő nagy részében dolgoztam, és utána még le tudtam ellenőrizni a feladatokat. A hallott szövegnél ugye meg van adva, hogy mennyi időnk van rá, azt nem tudtuk tovább húzni. A levélírásnál inkább arra figyeltem, hogy beleférjek az időbe és egyszerű legyen, de benne legyen minden, amit szerettem volna.”
Farkas Evelin Adina (11.C): „Szerintem egész jól be lehetett osztani az időt. A hallott szövegértésnél adott volt a 30 perc, de a többi résznél volt elég idő átolvasni. Ha viszont egy nehezebb feladatsort kaptunk volna, akkor nem biztos, hogy így meg tudjuk oldani. A leveleknél is szerintem egész jól osztottam be az időt, próbáltam úgy megírni őket, hogy beleférjen minden információ és egy kicsit színesebben legyen megfogalmazva, illetve a nyelvtanra is figyeltem, hogy az helyes legyen.”
Összességében hogyan értékeled a teljesítményedet, és milyen eredményre számítasz az írásbeli után?
Sendula Sára (11.C): „Remélem, hogy meglesz a négyes, de érzem, hogy most fel kell készülnöm a szóbelire. Bízom benne, hogy ott majd jobban tudok teljesíteni, mert szerintem itt az utolsó feladatnál az írásbelin a levelek kicsit lehúzták az átlagomat. Szerintem négyes lesz szóbelivel együtt, de örülnék az ötösnek.”
Kupsza Alíz (11.C): „Én az olvasott szövegértés és a nyelvhelyesség után úgy voltam vele, hogy simán ötös lesz, aztán a hallott szövegértésnél és a levélírásnál elbizonytalanodtam. Remélem, hogy ez az írásbeli rész négyes lesz és esetleg a szóbelivel fel tudom húzni ötösre.”
Farkas Evelin Adina (11.C): „Én reménykedem az ötösben, viszont tudom, hogy a szóbeli rész még sokat hozzá fog tenni. Igazából nem is maga a jegy érdekel – persze jó lenne, ha ötös lenne -, sokkal inkább a százalék, hogy minél jobb legyen. Szerintem egész jó lett, én nem éreztem minden részét annyira nehéznek, aztán majd a javítókulcs megmondja, hogy mennyire lett jó.”
