Az agrárfórum Kiskőrösön a 32. Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok nyitónapjának egyik kiemelt szakmai eseménye volt. Szeptember 4-én két rendezvényen is a mezőgazdaság aktuális kérdései kerültek középpontba: szó esett a klímaváltozásról, a vízmegtartás fontosságáról, a szőlészet és borászat történelmi örökségéről, valamint a gazdálkodók előtt álló gazdasági kihívásokról.
A Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend szervezésében az evangélikus imaházban volt szakmai konferencia. Az eseményen a szervezők nevében Csengődi Éva köszöntötte a megjelenteket.
A város polgármestere Domonyi László beszédében kiemelte, hogy a mezőgazdaság és azon belül a szőlőtermelés mindig nagy szerepet játszott Kiskőrös életében. Megemlítette, hogy az időjárás változásával új problémákkal kell szembesülni és mindent meg kell tenni a vízmegtartás érdekében. Elmondta, hogy az önkormányzatnak elkészültek a vízgazdálkodási tervei és most már csak az anyagi forrásokat kell ehhez megszerezni.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Mészárosné Németh Mária a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége alelnöke, valamint köszöntötte a konferencia érdeklődőit Béleczki Mihály a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend nagymestere.
A szakmai előadások sorát dr. Vasárus László Gábor, az ELTE tudományos munkatársa kezdte. A „Víz kell az élethez” című előadásában vázolta a klímaváltozás által kialakult helyzetet. Elmondta, hogy különböző ciklusok szerint a klíma folyamatosan változik, de ebben egy új jelenség az 1970-es évektől kezdődően felgyorsult emelkedő hőmérséklet. A korábban tapasztal enyhébb, áztató esős időszakok száma egyre kevesebb és egyre csökken a téli hideg napok száma is.
Kiemelte, hogy az esős évek szinte eltűntek, így mostanra az Alföldön a talajvízszint hiány 1-7 méterre tehető a mintegy 30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A vízhiány miatt a homokon egyre kevesebb a növényzet, így a talaj kiszáradása fokozatosan növekszik. A felmérések azt mutatják, hogy gyors cselekvésre van szükség, mert szinte minden nappal jelentősen drágul a vízkezelési feleadatok megvalósítása. Fontos feladatnak nevezte a mezőgazdasági termelésben a szárasságtűrő fajták előtérbe helyezését és a vízpótló, vízmegtartó gazdálkodás alkalmazását.
„Mit köszönhetünk Rácz Sándornak” címmel tartott előadást a program során Csizmadia Darab József a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend tagja. Elmondta, hogy Rácz Sándor (1861–1915) a magyar szőlészet és borászat egyik legmeghatározóbb szakembere volt, akit méltán neveznek a budafoki pincegazdaság alapjának és a „homoki borok atyjának”. Bár a budafoki pincerendszert eredetileg nem ő ásta ki, az ő munkássága alakította át a települést azzá a modern, szervezett borászati és oktatási központtá, amit ma Budapest Bornegyedeként ismerünk.
Miután Budafokra került, egy korszerű kísérleti laboratóriumot rendezett be, és szisztematikusan lefektette a helyi nagybani borkezelés és pincegazdálkodás szakmai, technológiai alapjait. A Budafoki Pincemesteri Tanfolyam Rácz Sándor tervei alapján indult el 1901-ben. A budafoki pincemesteri képzésnek 1901 és 1913 között az igazgatója is volt. Ez az intézmény volt az egyenes ági elődje a mai, patinás Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskolának. Kulcsszerepet játszott a 19. század végi, Magyarország szőlőit elpusztító filoxérajárvány utáni országos rekonstrukcióban.
Különösen a homoki szőlőtelepítések (például az alföldi, szőlősgyáli területek) fellendítése fűződik a nevéhez, mivel a homokos talajon a filoxéra gyökértetű nem tudott megélni. Felismerte, hogy a kistermelők csak összefogva maradhatnak talpon, ezért rengeteg pinceszövetkezetet szervezett országszerte. Később a Magyar Bortermelők Országos Szövetségének igazgatójaként is dolgozott. Rácz Sándor munkássága nélkül Budafok ma nem lenne a hazai pezsgő- és borkultúra fellegvára. Emlékét a kerületben ma is nagy tisztelet övezi.
A program záró előadója ifj. Szentpéteri Attila volt, aki a Szentpéteri Borpice pezsgőkészítését mutatta be. Elmondta, hogy a családi pincészet pezsgőinek alapanyagául szolgáló szőlő a kiskőrösi területekről származik és egy folyamatos fejlesztés eredménye, hogy mára eljutottak a palackozásig. Beszélt a tradicionális pezsgőkészítés folyamatiról, valamint a jelenlévők meg is kóstolhattál a Szentpéteri Borpince kiváló minőségű pezsgőit is.
Az agrárminiszter tartott gazdafórumot Kiskőrösön
A kiskőrösi műveődési központ színháztermében Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter, valamint Judák Zsolt a térség országgyűlési képviselője válaszolt a szektor égető kérdésekre. A rendezvény iránti rendkívüli lakossági és szakmai érdeklődést jól mutatja, hogy az előzetes kérdésfeltevési időszakban több mint 80 e-mail érkezett a gazdálkodóktól. A „Beszélgessünk a magyar mezőgazdaság jövőjéről!” mottóval meghirdetett Agrárfórum helyszíne a kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Központ volt, ahol a döntéshozók közvetlenül a helyi és környékbeli termelőkkel, érdeklődőkkel vitathatták meg a szakma előtt álló legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket.
Fókuszban a klímaváltozás és a gazdasági túlélés
A szervezőkhöz előzetesen beérkezett 80 lakossági megkeresés hűen tükrözi azokat a mindennapi nehézségeket, amelyekkel a magyar vidéki gazdatársadalom szembenéz. A levelek és kérdések jelentős része az egyre kritikusabbá váló környezeti tényezőkre irányult: a megemelkedett átlaghőmérséklet, a klímaváltozás közvetlen hatásai, valamint a fenntartható vízkezelés és öntözésfejlesztés elkerülhetetlen reformja alkották a megkeresések gerincét.
A környezeti kihívások mellett a gazdasági stabilitás is kulcskérdés. A gazdák tömegesen érdeklődtek a jelenleg elérhető és a jövőben várható támogatások és pályázatok felől, amelyek elengedhetetlenek a talpon maradáshoz és a technológiai modernizációhoz. Emellett a kérdések érintették a mezőgazdasági marketing témakörét is – a termelők egyre inkább felismerik, hogy a minőségi áru előállítása mellett a hatékony értékesítés és a piaci pozicionálás a jövő sikeres gazdálkodásának záloga.
Együtt a magyar vidékért
A fórum kiemelt célja volt, hogy ne csupán egyirányú tájékoztatás, hanem valódi, produktív párbeszéd alakuljon ki a minisztérium és a gazdák között. A rendezvény záró gondolata – „Együtt a magyar vidékért, együtt a gazdákért!” – jegyében a szervezők ígérik, hogy a beküldött kérdések mindegyike terítékre kerül (mindenki választ kap viszontválasz e-mail üzenetben a feltett kérdésire), lehetőséget biztosítva arra, hogy a kiskőrösi és környékbeli gazdálkodók első kézből kapjanak iránymutatást és válaszokat az ágazat legfelsőbb vezetőitől.
Fotógaléria:
