Csodás helyszínen került megrendezésre január 23-án a Tankerületi Rajzverseny eredményhirdetése. Az Izsáki Táncsics Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola vállalta magára a versenyben résztvevők zsűrizését és az eredményhirdetés lebonyolítását.
A házigazda Földinszki Janka és az intézmény igazgatóhelyettese Szabó József fogadta a vendégeket. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Briglovicsné Janovics Éva, a zsűri elnöke is.
A járási versenyeken díjazottak jutottak tovább a tankerületi versenyre. A Kiskőrösi Tankerülethez Kiskőrös, Kiskunhalas és Kunszentmiklós járásai tartoznak. Az alsó osztályokban kedvenc népmeséjüket elevenítették meg a gyerekek, míg az 5-6. osztály témája a természet volt. A verseny kiírói nem is gondolták, hogy amikor a 7-8. osztályosoknak kiadták a szerelem témakörét, akkor milyen nehéz feladat elé állítják őket, de sikeresen vették az akadályt.
A verseny célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a rajzolás jótékony hatásaira. Miért is ösztönözzük gyermekünket a rajzolásra? Összehangolja a két agyféltekét, ezáltal egyensúlyt, harmóniát teremt bennünk, felszabadítja az elfojtott érzelmeket, mélyebb önismeretre tanít, oldja a feszültséget. A rajzolás nem a tehetségen múlik, mindenki tud rajzolni, tanulható és tanítható.
Kiskőrösi Rónaszéki Fürdő esetében új intézményvezetőt köszönthetünk Simon Gábor személyében, aki vállalkozói szemléletét átülteti a fürdőre is. Milyen tervei vannak a jövőt illetően? Interjú.
Úgy tudom, hogy nem újkeletű a kapcsolatod a fürdővel.
Jól tudod; több, mint 2 éve járok már ide Kecskemétről vízilabda edzéseket tartani, fürdőzni. Lakhelyemen is nagyon jó fürdő van, de mindig is barátságosnak tartottam a kiskőrösi strandot. Tartottunk vízilabda tábort is Kiskőrösön, hiszen vízilabdaedző is voltam Kecskeméten. A KESI vízilabda szakosztályának 5 évig voltam a vezetőedzője. Több mint 230 gyerekért voltam felelős, akiket 5 kollégámmal együtt edzettünk, versenyeztettünk. Ezen kívül még a felnőtt csapatnál is tevékenykedtem, mint másodedző. Három sikeres TAO programot is írtam és elszámoltam a közel 230 millióval hiánytalanul. Természetesen mikor még csak edzőként voltam a fürdőben, akkor nem láttam bele akkor a fürdő működési mechanizmusába.
Most, hogy már látod a működést belülről: kifejtenéd, hogy milyen fejlesztések várhatóak illetve szükségesek a közeljövőben?
Első sorban azt szeretnénk elérni, hogy a bevételt növeljük, a kiadásokat csökkentsük. Nem lehetetlen feladat, mert ha csak egy szimpla nyári napot veszünk figyelembe, amikor 1200-1500 vendég érkezik hozzánk, és annak 10-20 százaléka a kempingen keresztül és másképpen jön be, mint lehetne az óriási bevételkiesés. Gondoljunk bele, hogy egy nap például 200 személy jön be fizetés nélkül, így 200.000 forinttól esik el a fürdő, ha ezt 20 napra vetítjük ki, akkor 4.000.000 forint. Ezek óriási pénzek, melyeket el lehetne költeni fejlesztésekre. Gyermekkoromban kifliben számoltunk mindent, mert éhesek voltunk, most viszont a fürdő esetében szekrényben, zuhanyrózsában, szőnyegben és vízdíjban.
Simon Gábor, a fürdő új intézményvezetője
Tehát felmerül a „biztonsági” kérdés, mely bevételcsökkentő tényező. Mivel próbáljátok meg visszaszorítani ezt a folyamatot?
Többféle megoldás van, melyekről Domonyi László polgármester úrral egyeztettünk, de a megvalósításukról a költségvetés fog választ adni. A tervek leadásra kerültek, melyekben pontosan kiszámoltuk, hogy mi mennyibe fog kerülni. Példának okáért vegyük a biztonsági beléptető rendszert. A meglévő már több, mint 10 éves, ráfér a megújítás. Egy ilyen komplex csere 12,5 millió forint plusz áfa. De tervben van egy kerítés építése, hogy a kemping felől ne tudjanak bejönni a fürdő területére. A karórákat is cserélni szeretnénk, a hozzá tartozó szoftvert is frissíteni fogjuk. Egy ilyen óra 1000 forint plusz áfa. De vannak mindig műszaki problémák, melyeket orvosolni kell. Ezek megoldása több 10 millió forintba kerül, ami nem kevés pénz.
Sorolnál fel közülük?
A szekrények komplett cseréje. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kulturált módon nézzen ki a fürdő. Ez a projekt bruttó 5.000.000 forintba kerülne. Természetesen fele ennyiért is lehetne szekrényeket vásárolni, de azok 2-3 éven belül szintén rozsdásak lennének, hiszen a környezetünk rendkívül párás. A fürdő épülete elöregedett, a női és férfi öltözőkben a csempék potyognak le a falról, ami salétromossá vált. Tehát folyamatosan kell állagjavító intézkedéseket végeznünk. A medencék csempézése is rendszeres. Nem tehetjük meg, hogy nem javítjuk ki, mert a feljött csempe elvághatja a lábát a vendégeknek. Annak ellenére, hogy az ősszel kijavították, most került rá újra a sor, hogy vagy 150 csempét kijavítsunk csak az egyik medencében. Utána következik a másik.
A fürdő medencéinek állagmegóvó, hibaelhárító javítási munkái folyamatosak
1989 óta vagyok vállalkozó, tehát megszoktam, hogy a felesleges kiadásokat minimalizálni kell.
Mit jelent ez a vállalkozói szemlélet a fürdőre kivetítve?
A nagyközönség láthat olyan dolgokat bevezetve, melyek eddig nem voltak. Úgy próbálunk meg spórolni, hogy minőségi romlás ne legyen közben. Kicserélésre kerülnek a fehér, műanyag fekvőágyak, egy jóval strapabíróbb fémlábú, normálisan mosható és könnyen kezelhető pihenőágyakra. Melyek nyáron kikerülnek a napra. 16.000 forint egy ilyen ágy. De ha 2 évig kitart, nyilván fennáll a rozsdásodás veszélye, akkor is jobban megéri, mintha évente vásárolna a fürdő műanyag ágyakat 20.000 forint darabáron.
Tudomásom szerint nincs olyan fürdő a világon, ami önmagában nyereséges lenne, ha nincs mellette szálloda, olyan szintű étterem, ami kiszolgálja a vendégeket. Nekünk a feladatunk véleményem szerint az, hogy minél kisebb legyen a költség, úgy, hogy ez ne menjen a már elért színvonal rovására. A név pedig kötelez bennünket a minőségre. Lerontani valamit nagyon gyorsan megy, de felépíteni, elfogadtatni sokkal hosszabb idő.
Nagyon jó kapcsolatot ápolunk Domonyi László Polgármester úrral, a kiskőrösi városvezetéssel, valamint a Kőrösszolg Nonprofit Kft. vezetése is rendkívül korrekt, jó együttműködés van a fenntartóval: mindig arra keresi a választ, hogy egy problémát hogyan is tudunk orvosolni. Emellett meg kell említenem, hogy nagyon jó a viszony a János Vitéz Látogatóközponttal is. Az intézményvezető, Tóth Anett is nagyon segítőkész, kölcsönösen reklámozzuk a másik intézményt. Ennek okán felkerült a belépő karszalagokra a Kiskőrösi Rónaszéki Fürdő mellé a János Vitéz Látogatóközpont is.
Vannak már a nevedhez köthető újítások is?
Igen, vannak. Kihelyezésre került 2 darab televíziós készülék, melyeket fontosnak tartok, hiszen ha ezt az évet nézzük sportban gazdag lesz. Gondolok itt többek között az olimpiai játékokra, az úszó Európa-bajnokságra, vagy a futball eb-re is. Így egy család esetében, ha a férj meg szeretne nézni egy-egy futamot, akkor kényelmesen a büfében –akár egy sör mellett is- meg tudja tenni, miközben a hozzátartozói fürdenek, úsznak. A másik funkciója a tv készülékeknek az információközlés lesz. Mikor nincs sportesemény, afféle képújságként fog üzemelni: mutatni fogja a jegyárakat, városi rendezvényeket, koncerteket és szeretnénk elérni, hogy a városi, környékbeli sporteseményeket is tudjuk hirdetni.
Folyamatban van a házirend ráncfelvarrása is, illetve fordítjuk angolra és németre is. A Kiskőrösi Rónaszéki Fürdő logó-terve is készen van.
Volt már eddig is, de most új „köntöst” kapott: az ajándékkártya. 1 illetve 10 alkalmas belépésre jogosít fel, mely nagyon szép ajándék lehet bármikor. Ez jó annak, aki kapja, és jó nekünk is. Nagyon szép eredménnyel értékesítettük karácsony előtt és azóta is.
Mik a hosszabb távú elképzeléseid? Sorolnál fel néhányat?
A kemping területén szeretnénk a szociális helyiségeket felújítani, esetleg pénzbedobós mosógépet vásárolni. Fel fogjuk parcellázni az egész kempinget, hiszen kötelezően az állam felé be kell regisztrálnunk minden hozzánk érkező vendéget. Az első két sor a medencék felöli oldalon európai színvonalú mérőórát és vízvételi lehetőséget fog kapni.
Árak tekintetében várható-e változás?
Nem, egyetlen változás került bevezetésre egyenlőre, az pont a kempingezőket érinti: aki itt hagyja a lakókocsit úgymond „tárolásra” annak 300-ról 500 forintra fog emelkedni a díja, viszont kedvezményes lehetőséget kínálunk a számukra: amennyiben egész évre kibérli a helyét és kifizeti előre az egész évet, 300 forintos áron tudjuk ezt biztosítani számukra.
Természetesen Kiskőrös Város Képviselő-testületének és a Kőrösszolg Nonprofit KFT-nek kell elfogadnia ezeket a terveket, hiszen ők tudják meddig nyújtozkodhatunk.
Tanácstalan voltam a cikkem címét illetően. Nem lehet egy tudósítás címe az, hogy előadóművészből, íróból, okleveles politikai szakértőből, a dokumentációs irodalom specialistájából, kutatóból lett lovag. Pedig a felsorolt összes titulus igaz Tarics Péterre, aki 2020. január 23-án a kiskőrösi Városi Könyvtárba látogatott, hogy az érdeklődőknek bemutassa az elmúlt évben megjelent – Tanúságtétel, (i)gazság, végítélet című – könyvét, mely az író tizenhatodik műve.
Miért lovag Tarics Péter? A hivatalos dokumentumok szerint azért, mert alig pár nappal a bemutató előtt – a XXIV. Magyar Kultúra Napja Gálán –, a Magyar Kultúra Lovagja címet nyerte el „Az egyetemes magyar kultúráért kifejtett előadóművészi, újságírói és kutatói tevékenységéért”.
A mesékben hogyan képzelünk el egy lovagot? Bátor hős, aki minden nehézséget legyőzve menti meg a toronyba zárt királylányt. Tarics Péter számára a megmentendő kincs: a magyar történelem. A hiteles, kutatásokon, érintettekkel történő interjúkon születő élő, eleven történelem.
„Az én életem a könyv.” Ezekkel a szavakkal kezdődött az este, melyen az olvasótermet megtöltő vendégek ízelítőt kaptak nem csak az 1956-os forradalom eseményeiről, de olyan sorsokról is, melyek a magyarságért, a becsületért viselték el a börtönt, a kínzásokat, a soha nem gyógyuló sebeket, a száműzetést vagy halált. A könyv emléket állít többek között Mindszenty Józsefnek. Eddig még nem olvasott részletességgel és hitelességgel számol be azokról az évekről, melyekben a hercegprímás egyedül vállalta fel, hogy a nyugati közvéleményt hitelesen tájékoztatja a magyarországi helyzetről. Miséiben, a misszióban és emigrációban töltött évei alatt is egy olyan Magyarországról beszélt mindenhol, amit a külföldiek nem ismertek, így nem tudtak helyesen megítélni. Az író a kötetben beszámol Mansfeld Péter és Tóth Ilona elítéléséről és kivégzéséről. A fiatalokról, akik ellen folyó perek célja az is volt, hogy a nemzetközi közvélemény számára azt az üzenetet közvetítsék a kommunista vezetők, hogy a forradalomban részt vevők köztörvényes bűnözők, így a rendszer joggal lépett fel ellenük.
Tarics Péter tudományos-történeti munkája óriási jelentőségű. Hogy munkásságába némileg betekintést nyerhessen az Olvasó, álljon itt néhány sor a lovagi laudációból: „Az elmúlt harmincöt évben az egyetemes magyar kultúra értékeit nemcsak közvetítette, hanem művelte is, saját értéket létrehozva. Eddig 35 egész estét betöltő zenés-irodalmi színházi előadóestet készített, amelyekkel több, mint 1600 előadást tartott a Kárpát-medence és a nyugati diaszpóra magyar közösségeiben. … Az elmúlt 35 évben 16 könyve jelent meg, illetve további 14 olyan kötet társszerzője, szerkesztője vagy lektora volt, melyek a magyarság értékeit, történetét tárják fel. Három és fél évtizede kutatja gróf Széchenyi István, Mindszenty József, Latinovits Zoltán és Bolyai János életművét, illetve az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, valamint a felvidéki magyarság történetét, ezekben a témákban új történeti tényeket hozott nyilvánosságra.”
Hozzám a megdöbbentő és szívszorító történeteken felül egy fontos üzenet érkezett meg ezen az estén. A szerző hangsúlyozta, hogy hiteles csakis a több oldalról megpróbált, ellenőrzött információ lehet. Ma, amikor úgy tűnik minden egy kattintásra van, vajon feltesszük-e a kérdést, hogy a tudás, amire a gombnyomások segítségével szert teszünk, elegendő és megbízható-e?
Tudatában vagyunk-e annak, hogy az ember testi, lelki, szellemi, de történeti egység is. A történelmi múltunk éppúgy része az identitásunknak, mint a személyes élettörténetünk. Befolyásolja döntéseinket, világképünket, a nézőpontot, ahonnan azt szemléljük, hol a helyünk a világban.
A Petőfi Sándor Városi Könyvtár ezzel a különleges könyvbemutatóval, éppen ezt a fontos szempontot kívánta kiemelni. A város kulturális intézményeinek hagyományos rendezvénysorozatához kapcsolódóan, lehetőséget biztosítani arra, hogy együtt tekintsünk vissza a nem is olyan messzi múltra, mert együtt szeretnénk építeni a jövőt. Gondolkodó, tanulni vágyó, kérdezve, kutatva élő fiatalok generációira van szükség, hogy meggyógyítsuk azt a sok sebet, amit hazánk az elmúlt száz évben szerzett.
Tarics Péter erről is tett említést az előadásában. Hiszen a könyvén kívül a trianoni események centenáriumára készült Magyar pokolrapszódia című CD-jét is bemutatta, mely zenében, versben és prózában eleveníti fel a történelmet.
Az alkalom végén Turán Istvánné – a könyvtár ismét megválasztott igazgatója – a város boraival, a közönség pedig nagy tapssal és érdekes kérdésekkel köszönte meg az író előadását. Majd természetesen lehetőség nyílt mind a dedikált könyv, mind a CD megvásárlására. Egy könyvbemutató számára tökéletes helyszín a könyvtár. A délelőtt folyamán a szerző a KEVI diákjainak tartott előadást, és este is több korosztály képviseltette magát, hiszen a kiskőrösi könyvtárba hazamegy az ember. Nemcsak a mi életünk történetének része a könyvtár, hanem mi is részei lehetünk a könyvek történetének.
Hithű lokálpatrióta, helytörténész, a Kiskőrösi Települési Értéktár egy éve megválasztott vezetője. Turán Istvánnal beszélgettem.
Hogyan alakult ki nálad a történelem iránti szenvedély?
Az általános iskola ötödik osztályában találkoztam először a történelemmel, mint tantárggyal, viszont történeti jellegű meséket, népmeséket, leírásokat már korábban is olvastam. Nagyon szerettem például a Benedek Elek féle-hazánk illetve magyarok történetét. A különleges viszony, amiben a könyvekkel vagyok, már kiskoromban kialakult, hiszen édesanyám könyvtáros. Gyakorlatilag az egész gyerekkorom ebben a szoros kötelékben telt el, teljesen természetes dolog volt, hogy olvasok, könyvtárba járok.
Visszatérve az általános iskolához: Petőfis voltam, Szabó Kelemenné volt a történelem és az irodalom tanárom, akivel kapcsolatban biztosan kijelenthetem: nagy hatással volt rám, hiszen nyolcadik osztályban úgy döntöttem, hogy tanulmányaimat humán területen, konkrétan magyar és történelem szakos osztályban szeretném folytatni.
Középiskolai tanulmányaimat Szegeden, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban végeztem.
Történelmi szempontból nézve beszédes nevű gimnáziumba jártál…
Valóban, most már más a neve, de attól függetlenül, hogy ki volt Ságvári Endre és milyen történelmi szerepet tulajdonítanak neki, számomra, illetve sokunk számára az intézmény mindig is Ságvári Gimnázium marad. Ott egy kiváló és kedves történelemtanárom volt, dr. Farkas István, aki egyébként öregcsertői származású. Többek között az ő hatására a gimnázium második felében már biztossá vált számomra, hogy nekem történelemmel kell foglalkoznom. Így kerültem a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakára. Két út állt előttem az egyetemen: tanári, avagy a történészi hivatás között kellett döntenem. Abból indultam ki, hogy Kiskőrösnek van-e illetve lesz-e szüksége történészre, hiszen mindenképpen haza szerettem volna jönni. Egy percig nem gondoltam azt, hogy Szegeden vagy akár Budapesten próbáljak szerencsét. Végül a történész pálya mellett döntöttem. Úgy hozta az élet, hogy gyorsan világossá vált, nem döntöttem rosszul, hiszen nem is olyan sokára szükség volt a munkámra:
2018-ban volt Kiskőrös újratelepítésének 300. évfordulója: ezeket az alkalmakat, főleg a kerek számra végződőket azért szeretik a történészek, mert ilyenkor a lakosság picit jobban érdeklődik, jobban mobilizálható. Olyan információkat is meg lehet osztani, illetve célba lehet juttatni, amelyekre máskor csak legyint az ember. Ebben az egyéves ünnepségsorozatban az én szakmám nagyon hangsúlyos szerepet kapott; bebizonyosodott, hogy az a munka, amelyet akkor végeztünk szerzőtársaimmal, Bella Tiborral és Szedmák Tamással, az valaminek csupán a kezdete volt, és folytatódik napjainkban is.
Azokat az ismereteket, melyeket megtanultam az egyetemen az országos történelemre fókuszálva, megpróbálom most kicsiben, Kiskőrösre aktualizálni, belehelyezve a város történetét a „nagy egészbe”. Ezt a helytörténeti gyűjteményt, amelynek jelenleg a gondozója vagyok, s amelyet elődeim olyan alaposan és szakszerűen összegyűjtöttek, megpróbálom szakmai szempontok alapján rendszerezni, valamint feldolgozni és a közönséggel megosztani. Ezek mellett természetesen a gyűjtőmunka továbbra is folytatódik, hiszen akár fényképekről, akár iratokról, dokumentumokról, személyes történetekről beszélünk, még mindig óriási mennyiségben vannak kint a lakosságnál. Ez a munka sikeres, hiszen egyre többen keresnek meg.
Nagy segítség ebben a közösségi média, és a digitális tartalmak. A könyvtár kiadásában kéthavonta jelenik meg elektronikus folyóiratunk, a Kiskőrös Múltjából, amelyben érdekesebbnél érdekesebb kiskőrösi témák kerülnek terítékre. Facebook oldalunk ugyancsak ezen a néven fut, aki naprakész szeretne lenni városunk történetéből, az bátran keresse fel. Ez a fajta ismeretanyag-átadás korábban elképzelhetetlen volt. Ezért nem lehet neheztelni elődeimre, hogy nem dolgozták fel olyan mértékben a helytörténeti gyűjteményt, mint ahogyan „megérdemelte” volna. Hiszen a régebbi időkben, sőt ma is, egy könyvnek a megírása, szerkesztése és kiadása óriási összegbe kerül. Ez nem volt járható út, és még manapság is nehéz hozzá forrást szerezni. Ellenben a digitális tartalom, az internet lehetőségek tárházát nyújtja. Azáltal, hogy én nem nyomtatott, hanem e-publikációt szerkesztek, sokkal több emberhez el tudok jutni. Még úgy is, hogy kisebb témákat dolgozunk fel, röviden. Szerzőtársaimmal általában olyan cikkeket írunk, hogy befogadható legyen. Úgy érzem kialakult egy stabil csoport, akik élénken érdeklődnek Kiskőrös várostörténete iránt, és ha nem is rohamos léptekkel, de bővül ez a közösség.
Turán István helytörténész
Elmondható, hogy a lokálpatriotizmus és a helytörténet kéz a kézben jár?
Egyértelműen igen. Amikor hazajöttem Kiskőrösre nyilván számításba kellett venni, mi az a téma, amit úgy tudok feldolgozni, hogy az érdekelje a helyi embert. Tudtam, hogy ez a gyűjtemény óriási lehetőségeket rejt magában: dokumentumok, szakdolgozatok, dossziék, könyvek halmaza, amiben a rengeteg értéket úgy lehet megtalálni, hogy ha nekiülünk. Nyilván valamelyik téma érdekesebb, valamelyik részletgazdagabb, valamelyik nagyon hiányos, tehát mindegyikhez másképp kell hozzáállni.
Ahogy beleástam magam, egyre jobban megszerettem ezt a munkát. Szakmámból adódóan ugyanakkor nem lehet célom úgy bemutatni Kiskőröst, hogy itt „minden szép és minden jó” volt mindig, csak azért mert a szülővárosomról van szó.
Úgy tűnik egyenes út volt számodra a Kiskőrösi Települési Értéktár. Bő egy éve választottak meg elnökévé. Ha visszatekintünk rá, összegeznéd az elmúlt időszakot?
Maga az értéktár nem a legbonyolultabb bizottsága az önkormányzatnak, ettől függetlenül szerintem én vagyok az egyedüli bizottsági elnök, akinek minden évben kétszer kell beszámolnia a képviselő-testület előtt, jogszabályi előírások okán. Amióta vezetője vagyok, a szakmai ismereteimet igyekszem hozzáadni. Javaslatot, mint elnök, nem nyújthatok be, de az a jól bevált gyakorlat, hogy aki segítséget kér tőlem, annak állok rendelkezésére. Aki javaslattal szeretne élni, a város honlapján megtalálható javaslatételi lap segítségével (http://kiskoros.hu/kiskorosi-telepulesi-ertektar) tudja megtenni. Ez a dokumentum jogszabályi formaságok miatt úgy néz ki, ahogy, és elsőre talán ijesztőnek is tűnhet… Ezzel nyilvánvalóan meg kell barátkozni. Így ha valaki megijedne ettől a nyomtatványtól, egyrészt teljesen megértem, másrészt be lehet hozzám jönni a könyvtárba, ahol megtalálható vagyok, és nagyon szívesen segítek mindenkinek a kitöltésében!
A honlap szerint 34 a felvett értékek száma.
Időközben 37-re duzzadt a számuk, hiszen legutóbb felvettük az evangélikus imaházat, ami tavaly volt 70 éves: fontos közösségi épület és nagyon különleges történetek is kapcsolódnak hozzá.
Ami szintén lakossági kezdeményezés volt.
Igen, Lupták György esperes úr volt a benyújtó. Az imaház mellett a református templom került be, amiről sokan nem tudják, hogy 1914-ben épült, Lehoczky János kiskőrösi származású építész volt a tervezője, és az Első Dunavidéki Takarékpénztárnak – tehát az egyik legkomolyabb kiskőrösi banknak – volt a székháza. A pénzintézetet 1948-ban államosították, az épületet ezt követően vásárolta meg a Kiskőrösi Református Gyülekezet, akik az eltelt évtizedek alatt belakták és szépen felújították.
A harmadik, amit felvettünk, az egy picit szerteágazóbb kulturális érték: Leska István öröksége. Leska István prágai evangélikus szuperintendens (püspök) volt, onnan érkezett Magyarországra, majd a 19. század elején lelkésze lett a városunk evangélikus gyülekezetének. Hozzá kötődik az evangélikus templom felszentelési éneke és ő írta meg először az akkori Kiskőrös történetét is. Nyelvészettel is foglalkozott: szláv-magyar szótárt készített, ami a mai napig hivatkozási alap. Az a furcsa helyzet, hogy itt van eltemetve nálunk, a kiskőrösi evangélikus temetőben, és lehet, hogy egy helyi lakos nem feltétlenül tudja, hogy ki is volt ez az ember, ám a cseh és szlovák tudományos életben viszont nagy szerepet tulajdonítanak neki és munkásságának.
A helytörténeti gyűjteményben Leska István munkái eredeti vagy kivonatos formában megvannak. Annak érdekében, hogy megismertessük városunkkal a néhai lelkész örökségét, a könyvtár a tavalyi évben pályázatot nyújtott be, ami sikeres is lett.
Mire pályázott a városi könyvtár, elmesélnéd bővebben?
Volt Kiskőrösnek annak idején egy nagyon kedves szlovák tanárnője, Kováts Györgyné Ilus néni, aki régi Bem József Általános Iskolában tanított. Ő még ismerte az úgynevezett bibliai cseh nyelvet, amelyen ezek a művek íródtak, így átírta és lefordította őket. Ezek a fordítások itt vannak a gyűjteményben kéziratként. Úgy vélekedtünk a kollegákkal, hogy az értékes tartalom igen is megérdemli, hogy a megnyert pályázati forrás segítségével kötet formájában kiadjuk ezeket a dokumentumokat. Jelen pillanatban rendezés alatt állnak, és remélhetőleg nyomdába fognak kerülni rövid időn belül.
„Keveset kommunikáltunk, de sokat dolgoztunk” – értékelte Kutas Tibor polgármester az új képviselő-testület megválasztása óta végzett munkáját, 2020. január 21-én, az év első testületi ülésén.
Az Izsáki Televízió élő közvetítése mellet zajló testületi ülésen, napirend előtt, Kutas Tibor polgármester, személyi változásokról adott tájékoztatást: Bak Nándor jegyző 2019. november 13-án benyújtotta lemondását. A helyére meghirdetett nyilvános pályázat eredményeképpen, 2020. január 14-től dr. Nagy Attila Egon látja el a jegyzői feladatokat.
A testületi ülésen négy nyilvános és egy zárt napirendi pont került megtárgyalásra:
* Izsák Város 2020. évi költségvetésénekmegtárgyalása első fordulójában, a költségvetés keretösszegeit fogadták el a képviselők. A második fordulóra előreláthatólag 2020. február 3-án kerül sor, amelyre konkrét felvetésként, az egyedülálló nyugdíjasok szemétszállítási díjának átvállalása, a mezőőri szolgálat felállítása finanszírozási kérdése, valamint a civil szervezetek szemétszedési akciója keretében felmerülő szemétleadási díj átvállalása is szerepel.
* A Táncsics Mihály Általános Iskolaintézményi tanácsába, Szabó József mellett, képviselő testületből kikerült Bérczes Lajos helyett, dr. Bozóky Imre képviselőt delegálja.
* Dr. Bíró Sándor főorvos finanszírozási igényében, a Bercsényi u. 13. szám alatti háziorvosi rendelő energia számláinak kifizetését nem vállalja, a háziorvosi feladatainak ellátása során keletkezett üzemanyagköltségéhez, a 2020. költségvetési évben havi 15000 Ft mértékben járul hozzá az önkormányzat.
* Izsák Inno-Kom Nonprofit Kft. beszámolóját ellenszavazat nélkül fogadta el a képviselő testület. (Mint ismeretes, Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete, 2019. december 17-i rendkívüli ülésén, az Izsák Inno-Kom Nonprofit Kft. megszüntetéséről és új gazdasági társaság alapításáról hozott határozatot.)
* Az egyebek között, Kutas Tibor polgármester bejelentette, hogy a decemberi közmeghallgatáson ígért kozerdeku@izsak.hu e-mail cím, aktivizálásra került, melyen a lakosok kéréseiket, javaslataikat írhatják meg. Költségvetés sarokszámainak elfogadása kapcsán örömmel nyugtázta, hogy a nagyberuházások fedezete rendelkezésre áll és maradt némi mozgástér új pályázatok elindításához. Az is egy fontos eredmény, hogy az Izsákért Közalapítvány és az Inno-Komm Kft. sok-sok megoldásra váró ügyeit sikerült megnyugtató módon rendezni. Izsák költségvetési helyzete stabil, amelynek eléréséért köszönet a munkatársaknak. Bár keveset kommunikáltunk, de sokat dolgoztunk. Ezeket az eredményeket a hatékonyság és a minőség szem előtt tartásával tudtuk elérni.
El nem hervadó virágok – nem művirág kiállításra várták a szervezők az érdeklődőket Kecelen a Városi Könyvtár és Művelődési Ház kiállítótermébe, hanem a 2019-es FLORA fotópályázat résztvevői által megörökített virágokat láthatták január 22-én, a magyar kultúra napján a kiállítás megnyitó és díjkiosztó ünnepségén.
„Kecel Város Önkormányzata 2019 decemberében 8. alkalommal hirdette meg a virágfesztiválhoz kapcsolódó FLORA fotópályázatát. Felnőtt kategóriában 32 – főként Bács-Kiskun megyei – pályázó, ifjúsági kategóriában pedig14 keceli pályázó küldte be összesen 223 képét, melyek ezúttal „Téli ünnepek” témában készültek a virágokról a fesztivál ideje alatt. A képekből a zsűri elnöke, Varga Eszter és tagjai, Benedek Imre, Kecskeméti Károly és Rideg Rebeka 33 fotót választottak ki a kiállításra” – tudtuk meg Gyalogné Klajkó Esztertől, a program főszervezőjétől, műsorvezetőjétől.
A kiállítást Nánai István fényképészmester emlékére ajánlották. A múlt évben elhunyt Pista bácsi a kezdetekben segítette a zsűri munkáját, majd pár éve tiszteletbeli zsűritagként vett részt a programon.
A tárlatot Haszilló Ferenc polgármester nyitotta meg. A Himnusz születéséről, majd megzenésítésének történetéről beszélt. Köszöntötte a helyi pedagógusokat is a jeles nap alkalmából. Megköszönte segítő munkájukat, amellyel a város rendezvényeihez mindenkor hozzájárulnak a tanulók felkészítésével.
A megnyitón a keceli II. János Pál Katolikus Általános Iskola és Óvoda két tanulója, Ferró Gréta és Garajszki Sára szerepelt. Gréta, Aranyosi Ervin:Magyar kultúra napjára című versével köszöntötte az ünnepi alkalmat és Sára gyönyörűen elszavalta nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. Felkészítőjük Ridegné Szilágyi Bettina tanárnő volt.
Haszilló Ferenc polgármester és Varga Eszter, a zsűri elnöke adta át az okleveleket és ajándékokat.
Harmadik helyezést ért el Horosnyi Sándor Bajáról, „Téli rege” elnevezésű fotójával.
Második helyezést ért el Kellnerné Felső Sára Érsekcsanádról, „Ünnepi fuvallat” című képével.
Első helyezést ért el Bartus Dávid Bajáról, „Kukucs” című fotójával.
A zsűri különdíjakat ítélt meg a következő fotók készítőinek:
Egyikőjük a legfiatalabb pályázó, a 17 éves Katona Dániel Kiskőrösről. „A tökéletes kör” elnevezésű fotója részesült különdíjban.
A zsűri másik különdíját az „Üdvözlet az érkezőnek” című kép alkotója, a bajai Fischbäckné Horváth Ildikó vehette át.
A zsűri elnöke, Varga Eszter által felajánlott különdíjat a kalocsai Gombaszöginé Vargacz Teréz kapta, „BÚÉK!” című fotójáért.
A zsűri nagy örömmel fogadta, hogy a pályázatra a SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti Iskola Kreatív Kakasok csapatának tizennégy grafika tanszakos növendéke idén is küldött be fotókat Szentgyörgyi Erika tanárnő felkészítésével.
Ifjúsági kategóriában három keceli pályázót jutalmaztak és egy különdíjat adtak át.
Harmadik helyezett lett Pálinkás Attila, „Ajándék téli színekben” című alkotásával.
A második helyen végzett Flaisz Iringó, „Almásdísz” elnevezésű fotójával.
A legjobb ifjúsági fotó 2019-ben:Bakos Laura „Hóra fel!” című képe.
Emléklapot és ajándékot a pályázat valamennyi résztvevője kapott.
Vetítésen bemutatták a pályázatra érkezett összes fotót, majd szakmai eszmecserére, baráti beszélgetésre volt lehetőség az alkotók, a vendégek, valamint a zsűri tagjai között.
Támogatók voltak: Compana Kft., Fürtös Vendéglő, Magyar Mezőgazdaság Kft., Műszaki Áruház, Spar Magyarország Kft, Kecel Város Önkormányzata. A kiállítás megvalósításában, berendezésében közreműködtek: BI-Design Reklámstúdió, Varga Eszter, valamint az önkormányzat és a művelődési ház munkatársai.
A kiállítás február 5-ig tekinthető meg a keceli Városi Könyvtár és Művelődési Házban.
Február 1-től egy rendkívül fontos jogszabályváltozás lép életbe, amely az építőipar szereplőit fogja érinteni. A változást az 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 6. § 1/i) pontja tartalmazza.
A február elsejétől hatályos jogszabálymódosítás szövege szerint a munkaügyi hatóság eljárásban kötelezheti az 1. § (10) bekezdése szerint felelős fővállalkozót vagy a köztes alvállalkozót az elmaradt munkabérnek a munkáltató helyett történő megfizetésére.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alvállalkozónál keletkezett, elmaradt munkabér fizetése esetén a megbízót terheli az elmaradt bér megfizetésének kötelezettsége.
Az intézkedés célja, hogy egy felelősségteljesebb építőipari környezetet teremtsen, előtérbe helyezve azt, hogy a megbízó körültekintőbben járjon el az alvállalkozók kiválasztásánál.
2020. január 21-én tartotta meg soron következő ülését az akasztói képviselő-testület. A napirendi javaslat 8 pontból állt, melyet a testület egyhangúlag elfogadott.
A képviselő testület az első pontban a köztisztviselők illetményalap megállapításáról hozott rendeletet, hiszen a bérminimum az előző évhez képest 8%-kal emelkedett. Ehhez képest a köztisztviselői illetményalap 12 éve változatlan, míg a versenyszférában folyamatos a béremelkedés. Előző évben az önkormányzat pályázati úton fedezte a kettő különbözetének a forrását, ami 2019. december 31-gyel lejárt, ennek fedezete a 2020. évi központi költségvetésben kerül biztosításra. Ahhoz, hogy a köztisztviselők bérezése ne csökkenjen, szükséges volt a rendelet elfogadása, megalkotása. A Képviselőtestület a központi költségvetésből biztosított fedezetet kiegészítve úgy döntött, hogy az illetményalapot 50.000 forintban határozza meg 2020. évre vonatkozóan. Suhajda Antal polgármester hozzátette, fontos a köztisztviselők méltó megbecsülése, ha nem szeretnék, hogy a versenyszférában dolgozzanak a kiváló munkát végző munkatársaik, így szükséges az illetményalap emelése.
Következő napirendi pontban a 2019. évi adóbeszámolót fogadták el a képviselők, mely során részletesen taglalta a testület az önkormányzat által kivetett adókat: kommunális adó, helyi iparűzési adó és gépjárműadó került kivetésre 2019-ben. Mint Suhajda Antal, polgármester jelezte: A járás legkisebb iparűzési adójával – ami jelenleg 1,5% – szeretnék a vállalkozásoknak a legkedvezőbb lehetőséget biztosítani, hogy Akasztón működjenek.
Itt fontos megjegyezni, hogy az önkormányzat kéri, amennyiben az ingatlan tulajdonjogában változás keletkezik, azt jelezzék irányába, hiszen több esetben az önkormányzat nem értesül például az adásvételről vagy öröklésről.
A testület döntött a civil szervezeteknek történő pályázati kiírásról, mely során 4 millió forintot különítenek el erre a célra.
Közterület elnevezésének módosítására is sor fog kerülni Akasztón: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal jelezte Akasztó Polgármesteri Hivatala felé, hogy megkereséssel élt irányukba a Magyar Patrióták Közössége, miszerint a Fürst Sándor utcának, jogszabályi megfelelés érdekében szükséges a névmódosítása. A változás 29 lakost érint. A polgármesteri hivatal fogja koordinálni a lakcímkártyák cseréjét illetve az ingatlan-nyilvántartásban lévő módosításokat is. A gépjárművel rendelkező lakosoknak saját maga kell intéznie a forgalmi engedélyben történő új cím bejegyzését, valamint a vállalkozási igazolványokkal, működési engedélyekkel kapcsolatosan mindenkinek saját maga kell intézkednie. Az illetéktörvény értelmében a csere illetékmentes.
A bizottság utcanév alternatívákat fogalmazott meg a lakosság számára, melyet véleményezni fog a lakosság. Többek között lehetőségként felsorolták a Wass Albert utcát, Márai Sándor utcát, vagy Vásártér utcát is.
Végül a testület egyhangúlag döntött a fogászati többletfinanszírozás összegének felhasználásáról: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap kiegészítő díjazásként juttatott az önkormányzatnak 1 millió 375 ezer forintot, melyet fogászati röntgengépre kívánják fordítani. A bizottság javaslatára a testület úgy döntött, hogy a kezelés illetve a gép költségeit a képviselő-testület magára vállalja, a helyi lakosok számára nem lesz díja a kezelésnek.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából igazi összefogást tapasztalhattunk a kiskőrösi kulturális intézmények részéről. A színes programok között az irodalomkedvelőknek egy valóban érdekes előadást szerveztek január 22-én a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban. „Cimbalomtól Pönögéig” címmel Csörsz Rumen István irodalomtörténész beszélt az 1800 és 1840 közötti magyar dalköltészetről.
Az előadó, művészeti vezető és zeneszerző kutatói munkája során elsősorban a XVIII. századi költők életműveivel foglalkozik. Számos díjat és elismerést gyűjtött be az elmúlt években.
A magyar kultúra napját próbálják beszűkíteni, határokat szabni annak, hogy mi fér bele és mi nem. Pedig a fordítottjára volna szükség. Hogyan lehetne feloldani, minél tágabbá tenni, mert nem magyar kultúra, hanem alapvetően kultúra van. Mi azt ünnepeljük ezen a napon, ami magyar alapot öltött, de az alapjai egyetemesek – vallja Csörsz Rumen István.
A Magyar Kultúra Napján a Himnusz születését ünnepeljük, de miért érdekes a Himnusz? Mint más hasonló szöveg a magyar szórakoztató énekköltészetben is jelen van. Azok az emberek, akiket ma bronzba öntve szeretünk, valójában hús vér emberek voltak. A Himnusz Erkel féle zenéje lett ismert, de valójában egy népszerű dallamra énekelték egymás közt. Ugyanaz a szöveg mindenkinek mást jelent. Minden korban más jelentéssel bír, hiszen a körülmények az emlékek is mások. A kortársaknak sem feltétlenül azt jelenti, amit nekünk. Kölcsey a kortársak számára egy modern embernek számított. Amikor a himnuszt megírja, az szent Vince napja is. Ennek a kultusza a borköszöntő és boráldó nap. Ha a Himnuszt úgy olvassuk, mint egy Vince napi boráldásnak a múlt minden baját és dicsőségét egy tálcán kínáló versét, akkor egy kicsit másról szól. Akkor nem olyan szomorú, feldúlt és impulzív. A Himnusz dallama jó eséllyel a 130.Genfi zsoltár volt. Tehát a világon mindenhol jól ismert dallam ihlette.
A fenti történet kitűnő alapot ad arra, hogy átgondoljuk iskolai tanulmányainkat és merjünk szélesebb látókörben gondolkodni úgy, ahogyan ezt Tarnics Péter író és újságíró is megtette. A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett utolsó programon az ő történetét is meghallgathatják a „Tanúságtétel, (i)gazság, végítélet” című 1956-os könyvének bemutatóján január 23-án 17 órakor a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.
A kiállítást Nánai István fényképészmester emlékére ajánlották. A múlt évben elhunyt Pista bácsi a kezdetekben segítette a zsűri munkáját, majd pár éve tiszteletbeli zsűritagként vett részt a programon.
Haszilló Ferenc polgármester és Varga Eszter, a zsűri elnöke adta át az okleveleket és ajándékokat.
A zsűri nagy örömmel fogadta, hogy a pályázatra a SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti Iskola Kreatív Kakasok csapatának tizennégy grafika tanszakos növendéke idén is küldött be fotókat Szentgyörgyi Erika tanárnő felkészítésével.
Chinese (Traditional)
English
German