Polgárőrök találták meg a két kamasz tolvajt, amint egy szomszédos faluban tekertek a zsákmánnyal.
Két biciklinek veszett nyoma Császártöltésen 2023. november 9-én délután. Az egyiket egy bolt, a másikat pedig egy óvoda elől lovasította meg valaki. A vasparipákat keresni kezdték a rendőrök, majd nem sokkal később a polgárőrök bukkantak a nyomukra Hajóson, két kamasz tekert velük. Megállították a fiatalokat, és az időközben helyszínre érkező rendőrök intézkedtek velük szemben.
A 16 és 20 éves fiú elmesélte, hogy Kiskunhalasról tartottak Sükösdre gyalog, csakhogy Császártöltésnél elfáradtak a sétában, ezért úgy döntöttek, kerékpárral mennek tovább. A hab a tortán, hogy meg is éheztek útközben, ezért megették az egyik biciklin talált ételes tartalmát. A dobozban az egyik sértett szülinapi tortája lapult.
A kiskőrösi rendőrök lefoglalták a bicikliket és azt, ami az ünnepi desszertből maradt, majd visszaadták a tulajdonosoknak. A lopások miatt eljárást indítottak a két fiúval szemben, és kihallgatták őket.
Az idei évben 14. alkalommal rendezte meg Soltvadkert Város Önkormányzata, a Soltvadkerti Hegyközség, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a soltvadkerti Krämer Fülöp Borlovagrend a „Márton-napi újbor ünnepe” elnevezésű programját. A soltvadkerti sportcsarnokba várták az érdeklődő borászokat és termelőket, akik igen tartalmas és az ágazatot érintő aktuális témákban hallhattak előadásokat.
A megjelenteket a szervezők részéről Galántai Norbert üdvözölte, majd Temerini Ferenc polgármester mondott köszöntő beszédet. A polgármester kiemelte, hogy az önkormányzat kiváló kapcsolatot ápol a helyi hegyközséggel, a borászatokkal és a termelőkkel. Beszélt arról, hogy szeretné felújítani a régi orvosi rendelőintézet épületét az önkormányzat és a hegyközség pályázati forrásból, ahol a mai kor követelményeinek megfelelő kisebb rendezvény-és borkóstoló helyiséget is kialakítanának. A munkálatok tervezési költségét is az önkormányzat vállalja majd magára.
Temerini Ferenc, Soltvadkert polgármestere
A város első embere a borfogyasztásról elmondta, hogy 2017-hez képest 2023-ban 12 %-kal nőtt azok száma, akik nem fogyasztanak bort. Ez annyit jelent, hogy úgy 1 millióval csökkent a borfogyasztók száma 6 év alatt, míg a jobb anyagi helyzetben élőknél növekedett ez az arány. A statisztikákat nézve említette meg, hogy 6 %-ról növekedett 9 %-ra az elmúlt években az import borok piaci részesedése. Megemlítette, hogy jelentősen növekedett az internetes megrendelések és a diszkont üzletekben történt vásárlások aránya, valamint kiemelte, hogy az elemzések szerint a címke, a reklám, a borász személye és az elnyert díjak a meghatározó szempontok a bor vásárlásának tekintetében.
Ünnepi megnyitó beszédében Frittmann János, a Kunsági Borvidék és a Soltvadkerti Hegyközség elnöke értékelte az ágazat idei helyzetét.
Elmondta, hogy a termés mennyisége szempontjából a térségünk kiemelkedő volt, és áron felül sikerült értékesíteni a Bianka és az Aletta fajtákat, a Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér pedig áron alul lett megfizetve. A Kunsági Borvidék átlag termése 116 q/ha volt, országosan ez 92 q/ha és amennyiben az országos adatokból kivesszük a Kunsági Borvidéket, akkor a hazai átlagtermés 76 q/ha volt.
Frittmann János, a Kunsági Borvidék és Soltvadkerti Hegyközség elnöke
Úgy fogalmazott, hogy a szőlő-bor ágazatban szép jövő lehet még, ha összefog az ágazat minden szereplője. Elmondta, hogy a jövőben komoly feladat a fiatalok bevonása és amennyiben eltűnik az AKG, akkor szőlőterületek szűnhetnek meg, mert a termelés anyagi háttere nem lesz biztosított.
A különböző változásokról beszélve mondta el, hogy 100 év alatt nem volt annyi, mint az elmúlt 10 évben.
Kiemelte a hatékonyság kérdését, amely szerint a munkavégzés teljesítménye az ágazatban olyan alacsony, hogy a németországival azonos, ha az elvégzett munkát nézzük órabérben.
Felhívta a figyelmet az éghajlatváltozással, az átlaghőmérséklettel kapcsolatos kihívásokra, amire fel kell készülnie az ágazatnak. A legnagyobb kihívásnak mégis az EPR és a DRS előírásoknak való megfelelést említette, hiszen a csomagolóanyagok újrahasznosítási rendszerének való megfelelést ebben az ágazatban elfogadhatatlannak és teljesíthetetlennek nevezte.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára
Az eseményen Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára évértékelő előadást tartott a mezőgazdaság, a szőlő és borágazat helyzetéről.
Elmondta, hogy hazánkban az idei évben 2,8-2,9 millió hl bor várható és 40.000 hl bor került lepárlásra. Az export tekintetében a tavalyi évhez hasonlóan alakulhatnak az értékesítések. Kiemelte, hogy az ár tekintetében kellene előrelépni a nemzetközi piacon, hiszen az átlagban literenkénti 1 euro 7 centtel az olcsóbb kategóriába tartoznak a magyar borok.
Beszélt az ágazatot érintő aktuális kérdésekről, melyekről a boraszat.kormany.hu oldalon tájékozódhat mindenki részletesen. Megemlítette, hogy nem lesz reprezentációs adó november közepétől az OEM/OFJ pincészetekből származó borok tekintetébe, ami egy pozitív hatás lehet.
Kiemelte, hogy az ágazat fennmaradásában és kitörésében kulcsszerepe van a Termelői Integrációs Szervezetek (TISZ) megalakításának, ami már 10 taggal működhet, akár a hegyközségek keretén belül is. Elhangzott, hogy 2024 tavaszától 69 pályázat lesz nyitott a vidékfejlesztési pályázati menetrend szerint, amelyeket kísérjenek figyelemmel a termelők és a borászatok.
Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója
A 2023-as évjáratot értékelte borászati szempontból Nyitrainé Dr. Sárdy Diána intézetigazgató (MATE Szőlészeti és Borászati Intézet).
Elmondta, hogy a tavalyi aszályos év az idei termésre és a minőségre is kihatással volt. Beszélt arról, hogy az 1950-es évek adataihoz képest éves viszonylatban megnövekedett az átlaghőmérséklet, ritkán vannak, vagy nincs is hosszan tartó téli hideg időszak, miközben a csapadék mennyisége csökkent. Mindezek mellett gyakran előfordulnak nagy hőmérséklet ingadozások és április, valamint május hónapban fagyok károsíthatják a zsenge hajtásokat. Az idei évben pedig jelentős mértékben károsította az ültetvényeket a lisztharmat, a perenoszpóra és a szürkerothadás, ami ellen szinte folyamatosan védekezni kellett. A termést és a minőséget is megfelelőnek nevezte, de nem kimagaslónak az idei évben. Általánosságban elmondta, hogy az átlaghőmérséklet megnövekedésével a cukorfokok és a borok alkoholtartalma is emelkedett, de a savtartalom megfelelő szinten maradt. A beltartalmi értékekben nem volt probléma és megfelelő szakmai odafigyeléssel, jó technológiával idén is minőségi borokat lehetett előállítani.
Dr. Németh Krisztina tudományos főmunkatárs (Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet – Kecskemét)
„Az elmúlt három év klimatikus anomáliáinak kompenzálási lehetőségeiről a szőlő termesztéstechnológiában” címmel tartott előadást az eseményen Dr. Németh Krisztina tudományos főmunkatárs (Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet – Kecskemét).
Általánosságban megemlítette, hogy az átlaghőmérséklet növekedésével és a csapadékmennyiség csökkenésével a párolgási veszteség is emelkedett, így a talajba kerülő víz is egyre kevesebb, amelyet a növények hasznosítani tudnak. Az éghajlat változása miatt mostanra már a közép-és a késői érésű szőlők szüretének időpontja szinte összemosódott. Jelentős változást jelent, hogy a téli kemény fagyok helyett most a tavaszi fagykárok a jellemzőek, és megemelkedett a forró nyári – 35°C feletti – napok aránya, amikor jellemzően nincs csapadék sem. A növényvédelem tekintetében a magasabb átlaghőmérséklet miatt új kórokozók jelennek meg, ami jelentős kihívás elé állatja a termelőket. A szakember szerint az ültetvények folyamatos ellenőrzése, a megelőzés, valamint a növények jó kondíciója a tápanyag-utánpótlás által minden korábbinál fontosabb feladat. Felhívta a figyelmet a megfelelő szőlőfajta kiválasztására, ami az adott éghajlati és talaj viszonyokhoz igazodva tud jó termést hozni.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa stratégiai és adatelemző vezetője, Szmilkó Gabriella
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa stratégiai és adatelemző vezetője, Szmilkó Gabriella„Kihívások a szőlő-bor ágazatban, kötelező visszaváltási rendszer (DRS) szabályozás” címmel tartott előadást.
Beszélt arról, hogy a folyóbor árak most a piacon alacsonyabbak, mint 2020-ban voltak. Megemlítette, hogy az elemzések szerint az első alkoholfogyasztás tekintetében a sör áll 27 %-kal, amit a bor követ 26 %-kal és az égetett szeszes italok 14 %-kal. A kezdő fogyasztók a leginkább a rozé borokat kedvelik és a bort az íze, valamint a kellemes hatásai miatt fogyasztják. A felmérések alapján a bort tisztán vagy fröccsnek fogyasztják jellemzően.
Beszélt a kötelező visszaváltási rendszerről (DRS) is, amelynek célja, hogy a hulladék ne szennyezze a környezetet és legyen újrahasznosítva. Az EU kötelezővé teszi a DRS kialakítását 2029-ig, amely költségei a fogyasztónál csapódnak majd le, és jelentős infláció növelő hatása lesz, ami túlmutat a környezeti hatásokon.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára, Dr. Brazsil Dávid
Az utóbbiakban elhangzottakat kiegészített a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára Dr. Brazsil Dávidis, aki elmondta, hogy a DRS tekintetében úgy hoztak döntést, hogy az ágazat jellegzetességeit nem vették figyelembe. Brutális többlet költségként jellemezte ezt az ágazatban, amelynek még nincsenek pontos számadatai és a szerződéseknél ennek utólagos beépítése szinte lehetetlen. A szőlő-bor ágazat számára ezt egy szív tájékra mért tőrdöfésként nevezte. A DRS-el járó többlet költségeket nem tudják áthárítani a fogyasztókra, ez a szőlő felvásárlási árakra negatív hatással lenne, valamint jelentősen növekednek az adminisztrációs költségek is.
Weppert Sándor, a WEPIFROSTFANS tulajdonosa
Az előadások végén a légkeveréses fagyvédelemről tartott előadást Weppert Sándor, a WEPIFROSTFANS tulajdonosa, majd a program Márton-napi „libaságok” ebéddel és a Kunsági Borvidék pincészeteinek újborai kóstolójával zárult.
November 10-én, pénteken került sor a Kőrisfa Óvoda Márton-napi vigasságára. Az óvoda apraja-nagyja lelkesen készült a nagy eseményre, hiszen az ezt megelőző héten már minden a libákról, valamint Márton püspök legendájáról szólt a csoportokban.
Az évszakhoz és a rendezvényhez kapcsolódóan délelőtt már hangolódtak az óvodások a délutáni eseményekre.
A Budavári Ildikó vezetésével működő Futrinka-társulat előadásában egy kedves, madárijesztős történetet tekinthettek meg. Márton naphoz, évszakhoz kapcsolódóan az óvoda madárijesztő-készítő versenyt hirdetett, melyet a hat csoport szülői közösségei nagy lelkesedéssel, és hihetetlen kreativitással alkottak meg az őszi szünetben. Szintén az óvoda szülői összefogását, felajánlását dicsérik a finomságoktól roskadozó asztalok, ahol a libazsíros kenyértől a szendvicsekig, süteményekig minden megtalálható volt. Az óvoda étkeztetését ellátó Eatrend Kft. teát és zsírt ajánlott fel, melyet ezúton is köszönünk.
Külön köszönetet szeretnénk mondani a segítőknek, és az apukáknak, akik az illatos, ízletes forralt bort, teát készítették, ami felmelegítette a vendégsereg minden tagját.
Az óvoda dolgozói lámpásokkal, fényfüzérekkel, világító lufikkal öltöztették Márton napi díszbe az udvart.
A rendezvényt Albert Amina, a Kőrisfa Óvoda vezetője nyitotta meg, és köszöntötte a több mint háromszáz összegyűlt vendéget. Ezután került sor a Madárijesztő-szépségverseny eredményhirdetésére. A megnyitó után az Őzike csoportos gyermekek vidám, madárijesztős tánca következett, akiket Urbánné Szabó Rózsa, Czirokné Gyuricza Aranka és Berta Somogyi Andrea készítettek fel. A program a családok közös lámpáskészítésével folytatódott, majd következett a lámpás felvonulás.
A jó cselekedetek fényét szimbolizáló lámpásokkal tettünk egy kört az óvoda körül, és mire visszaérkeztünk, már várta a népes vendégsereget a sok érdekes helyszín. Az udvaron zseblámpás libakereső játékra invitáltuk a gyerekeket, cukorkára lehetett becserélni a megtalált szárnyasokat. Az aulában libás népi játékok: libatekerő verseny, kézi kukoricamorzsolás, csutkatorony építés várta az érdeklődőket.
Nyugdíjas óvónő felajánlásával és irányításával libás gipszfigurákat lehetett készíteni, illetve az alkalomhoz illően libás, csillagos, világítós arcfestésre is volt lehetősége a gyerekeknek.
A résztvevők visszajelzése alapján mindenki jól érezte magát a Márton-napi vigasságon. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a zord, esős időjárás ellenére tágas aulánkban zökkenőmentesen tudtuk lebonyolítani a programjainkat. Rendezvényünk nem valósulhatott volna meg a szülők segítsége, és aktív közreműködése nélkül, melyet ezúton is szeretnénk hálás szívvel megköszönni mindenkinek.
Rendhagyó bejegyzésben tájékoztat közösségi oldalán a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrség arról, hogy két kerékpárnak nyoma veszett Császártöltésen tegnap délután. Az egyiket egy bolt, a másikat pedig egy óvoda elől lovasította meg valaki. Azt írják, hogy a vasparipákat keresni kezdték a rendőrök, majd nem sokkal később a polgárőrök bukkantak a nyomukra Hajóson, két kamasz tekert velük. A fiatalokat megállították, és az idő közben helyszínre érkező rendőrök intézkedtek velük. A 16 éves és 20 éves fiú elmesélte, hogy Kiskunhalasról tartottak Sükösdre gyalogosan, csakhogy Császártöltésnél elfáradtak a sétában, ezért úgy döntöttek kerékpárral mennek tovább. A hab a tortán, hogy meg is éheztek út közben, ezért elfogyasztották az egyik kerékpáron talált ételes tartalmát. A dobozban az egyik sértett szülinapi tortája lapult. A kiskőrösi rendőrök lefoglalták a bicikliket és azt, ami az ünnepi desszertből maradt, majd visszaadták a tulajdonosoknak.
A két fiúval szemben eljárást indítottak a lopások miatt és kihallgatták őket.
2023. november 10-én újabb „színházi” előadást tartott a tavaly megalakult Futrinka Társulat, a kiskőrösi Kőrisfa Óvodában.
Ezúttal a Benedek, a madárijesztő című mesét játszották el, melyet az Őzike csoport zenés-táncos produkciója előzött meg, akiket Urbánné Szabó Rózsa óvónő és Berta Somogyi Andrea pedagógiai asszisztens tanított be és instruált.
Az Őzike csoport apróságai is szerepeltek az alkalmon
Az ötletgazda, és egyben a rendező most is Budavári Ildikó óvónő volt, aki kérdésünkre elmondta, hogy karácsonyra újabb színdarabbal készülnek. Az előadások különlegessége, hogy a szereplőket az óvoda dolgozói, az óvónők, és dadusok jelenítik meg, valamint a díszleteket és a jelmezeket is ők készítik el. Az interaktív mesés előadásba a gyermekeket is igyekeznek bevonni.
Csodálkozó tekintetekkel kísérték figyelemmel az óvodapedagógusok előadását
A szereposztás a következőképpen alakult. A mesélő: Csatlós Erzsébet volt, a Kiskőrösi Óvodák intézményvezetője, seregélyek: Budavári Ildikó, Molnár Kitti óvónők, macska: Albert Amina a Kőrisfa Óvoda vezetője, madárijesztő: Baranyi Zsolt Antalné óvodapedagógus, Bálint gazda: Hajósné Hertl Edit, intézményvezető-helyettes.
Az előadások különlegessége, hogy a szereplőket az óvoda dolgozói testesítik meg
Ez a mese Bálint gazdáról szólt, aki madárijesztőt készített, hogy megóvja szőlőtermését a seregélyektől, akik ellepték a kertjét, azonban a madárijesztőnek nem sok fogalma volt a világról. Ezt kihasználva a seregélyek cicaként írták le magukat, így amikor megjelent egy macska, a madárijesztő elijesztette azokat. Majd amikor rájött a turpisságra, kérdőre vonta a seregélyeket, akik megígérték neki, hogy csak a lehullott szemeket csipegetik fel, amiért megmentette az életüket a macska elől. Így a gazda is elégedetten nyugtázta, hogy megvan minden szőlőfürt, híja nincsen. Csak a macska ült fancsali képpel a pinceablakban.
Természetesen a taps sem maradhatott el
A Futrinka Társulat célja, hogy életre keltsék a meséket, ezzel is edukálva a gyerekeket az életre, az állat- és növényismeretre.
Az apróságok is készítettek madárijesztőket
A délelőtti programot közös madárijesztő készítéssel zárták, azonban nemcsak ők ügyeskedtek, hanem a szülői munkaközösségek is, akik bábuikkal versenybe szálltak, melynek eredményhirdetésére ma délután a Márton-napi mulatság alkalmával kerül sor.
Bács-Kiskun vármegye az idén záruló TOP beruházások és a már elindult TOP Plusz projektek megvalósítása tekintetében is első helyen áll országosan – mondta el Szabó Csaba, a Miniszterelnökség főosztályvezetője. A tiszakécskei Barack Hotelben pénteken folytatódott a Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata által szervezett polgármesteri találkozó.
„A TOP projektek megvalósítása tekintetében Bács-Kiskun első helyen áll” – emelte ki előadásában Szabó Csaba, a Miniszterelnökség főosztályvezetője. Felhívta a településvezetők figyelmet arra, hogy a még folyamatban lévő TOP beruházások kivitelezésének december 31-ig le kell zárulnia, illetve március 31-ig fenntartásba kell adni a projekteket – ellenkező esetben a támogatási összeget vissza kell fizetni.
A főosztályvezető kiemelte, hogy a már elindult TOP Plusz programban újabb 107 milliárd forint áll Bács-Kiskun rendelkezésére. Ebből 36 milliárd forintnyi összegről már döntés született, 25 milliárd forintnyi forrás pedig döntési csatornában van. Bács-Kiskun ezen a téren is az elsők között szerepel: már két TOP Plusz projekt is száz százalékban megvalósult – erre országosan egyetlen másik vármegyében van csak példa.
Szabó Csaba, a Miniszterelnökség főosztályvezetője
„A kisvárosoké a jövő” – fogalmazott Dr. Piskóti István professzor, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője, aki a helymarketing fontosságáról tartott előadást. Mint elmondta, felmérések alapján egyértelmű, hogy a közszolgáltatásokat biztosító kistelepülések lakóhely szempontjából egyre inkább alternatívát jelentenek a nagyvárosokkal szemben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez „ki kell találni” a településeket, hogyan válnak élhetővé és vonzóvá nem csak a lakosság, de az oda látogatók számára is.
Piskóti professzor Szikszó település példáján keresztül mutatta be a helymarketing fontosságát. A Miskolc melletti település ipari profilját átformálták egy helyi identitásában erős, népszerű turisztikai szolgáltatásokat (egészségturizmus, borgasztronómia vagy éppen e-sport aréna építése) nyújtó kisvárossá.
Dr. Piskóti István professzor, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője
A polgármesterek szakmai fórumának második napján ezen kívül Papp Zsolt György, a közös agrárpolitika végrehajtásért felelős államtitkár válaszolt a településvezetők kérdéseire. A résztvevők továbbá hallhattak a területfejlesztés, illetve a vasútfejlesztés aktualitásáról, a storytelling fontosságáról a kommunikációban, valamint a vármegyei fi200 Marketing Klub tevékenységéről.
Az elmúlt 10 évben jelentősen javult a Bács-Kiskun vármegyei közutak állapota, kérdés, hogy a felújítások hogyan folytatódhatnak majd a jövőben – hangzott el a Bács-Kiskun vármegyei polgármesterek szakmai fórumán Tiszakécskén. Az esemény első napján szóba került többek között az is, hogy a júniusi választásokat követően mire számíthatnak a megválasztott, de csak októberbe hivatalba lépő tisztségviselők.
Minden korábbinál több résztvevővel zajlik a vármegyei polgármesterek és jegyzők találkozója csütörtökön és pénteken Tiszakécskén. A Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata által szervezett eseményen ezúttal 140 fő vett részt. A polgármesterek mellett a jegyzők is részt vehettek külön nekik szóló szakmai előadásokon.
Megnyitó beszédében Rideg László közgyűlési elnök kiemelte: a Terület- és Településfejlesztései Operatív Program (TOP) vármegyei projektjeinek 99 százaléka lezárult, és várhatóan év végén mind a 774 beruházás befejeződik – miközben elkezdődött a TOP Plusz pályázatok kiírása. Kiemelte a közösségfejlesztési projektek eredményeit, kiemelve, hogy megjelent a vármegyei történeteket tartalmazó Meseföld és a Legendás út kiadványok második része.
Rideg László közgyűlési elnök
Az eseményen előadást tartott többek között Dr. Sztana Zoltán, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Bács-Kiskun vármegyei igazgatója. Mint elmondta, az elmúlt egy évtizedben jelentősen javult a kezelésükben lévő vármegyei közutak minősége. 2012-ben a jónak minősülő utak aránya az 5 százalékot sem érte el, jelenleg 30 százalék. A nem megfelelő utak aránya pedig 62 százalékról 31 százalékra csökkent. Hozzátette: 2022-ben a kormány leállította az útfelújítások finanszírozását, kérdés, hogy ez mikor indulhat újra. Azonban a Magyar Falu programból vagy éppen a TOP Plusz forrásokból folytatódhat a vármegyei közutak felújítása.
A találkozó első napjának vendége volt Dr. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, aki többek között megerősítette, hogy az önkormányzati választásokra 2024-ben, az EP-választásokkal egyidőben, vagyis várhatóan június 9-én fog sor kerülni. A megválasztott tisztségviselők azonban csak október 1-vel léphetnek hivatalba, hiszen a 2019-ben megválasztott vezetők mandátuma addig jár le. Ezzel kapcsolatban felmerül, hogy a köztes időszakban, a választási eredmények ismeretében a még hivatalban lévő vezetők olyan döntéseket hozhatnak, amelyek akadályozzák az új testület munkáját. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi jogi környezet határt szab az esetleges visszaéléseknek, és a maga részéről bízik abban, hogy az önkormányzatok megmaradnak a rendeltetésszerű jogalkalmazás keretein belül.
A találkozó első napján ezen kívül Tóth János Tiszakécske polgármestere bemutatta a vendéglátó települést; Hegyesi Béla, a Miniszterelnökség munkatársa az Interreg pályázatokról tájékoztatott; Németh Balázs Bácsalmás polgármestere a turisztikai fejlesztéseikről beszélt; Tanács László rendőrőrnagy az online csalások veszélyeire hívta fel a figyelmet; Dr. Zámbó Tibor, Rajka jegyzője pedig arról tartott előadást, hogy miként alkalmazzák a drónokat a településfejlesztési munkában.
A szakmai fórum péntek délelőtt további előadásokkal folytatódik.
A Kecskeméti Járási Ügyészség maradandó fogyatékosságot okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt vádat emelt egy életveszélyes és több súlyos sérüléssel végződő balesetben részes mindkét sofőrrel szemben, mert egyikük az elsőbbségadást mulasztotta el, a másik a megengedett sebesség kétszeresével hajtott, emiatt nem tudta elhárítani a balesetet.
A vádirat szerint egy szolnoki férfi – az ügy egyik vádlottja – négy utassal a járművében 2021. október 28-án koradélután Kecskeméti lakott területén kívül a 441. számú főúton derült időjárási és jó látási viszonyok közepette közlekedett. Egy útkereszteződéshez érve a stoptábla utasítása ellenére nem adott elsőbbséget a védett útvonalon tőle balról érkező, a megengedett 40 km/óra sebességet több mint kétszeresen túllépve, mintegy 86-92 km/óra sebességgel közlekedő személygépkocsinak. A védett útvonalon haladó jármű sofőrje – az ügy másik vádlottja – észlelve, hogy a kanyarodó jármű nem tesz eleget az elsőbbségadási kötelezettségének, vészfékezésbe kezdett. Jelentős sebességtúllépése miatt azonban nem tudott megállni, ezért a járművével belecsapódott az útra szabálytalanul felhajtó autó oldalának, amely emiatt a szalagkorlátnak ütközött.
A balesetet megelőzően elsőbbségadást elmulasztó jármű
A baleset következtében a kanyarodó járműben hátul, középen ülő, biztonsági övet használó nő életveszélyes, továbbá maradandó fogyatékosságot eredményező sérüléseket, a járműben utazó további két utas és a sofőr többszörös csonttöréseket szenvedett.
A baleset azért következett be, mert az egyik sofőr nem adott elsőbbséget a védett útvonalon közlekedő járműnek, továbbá a másik sofőr jelentősen túllépte az útszakaszra vonatkozó, táblával jelölt megengedett sebességet.
A balesetet megelőzően elsőbbségadást elmulasztó jármű
Az ügyészség mindkét férfit maradandó fogyatékosságot okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja és ezért velük szemben büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – pénzbüntetés kiszabását, valamint a közúti járművezetéstől eltiltásukat indítványozza.
A csatolt fotókon a baleset helyszíne és az ütközésben megrongálódott járművek láthatók.
Sajtóközlemény
Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség
Kecskemét, 2023. november 10.
A Településfásítási Program keretében benyújtott igénylés nyomán újabb kőrisfákkal gazdagodtak Csengőd közterületei az Országfásítási Programnak köszönhetően.
A KEFAG Zrt.-től kapott harminc darab magas kőrist Piszó László, a KEFAG Zrt. munkatársa, az erdei iskola vezetője útmutatása alapján november 6-án ültették el az önkormányzat munkatársai – olvasható a község közösségi oldalán.
Ahogyan azt bejegyzésükben írják: „Csengőd mindig kiemelt figyelemmel van a fásításra és a zöldfelületek fenntartására, valamint a kiöregedett fák pótlására, gondolván utódainkra is, hiszen a fákat a jövőnek is ültetjük. Óvjuk együtt természeti értékeinket!”
Forrás, fotó: Csengőd Község Önkormányzata facebook oldal
