Rendhagyó irodalomóra Nagy Gusztávval

Idén tartják az V.Roma-magyar Diák Kulturális Fesztivált, melynek célja a roma kultúra megismertetése és az előítéletek csökkentése. E program részeként, “Nyiss ajtót, ha kopogok…” címmel író-olvasó találkozókat szerveznek megyeszerte, ahol a diákok Nagy Gusztáv munkásságát jobban megismerhetik, illetve részletesebben szót ejtenek a mai magyar cigányságról.

-Hirdetés-

A kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium adott helyet az eseménynek, ahol az író, költő és műfordító egy rendhagyó irodalom órát tartott Nagy Renátával, aki a Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház irodavezetője és a program egyik szervezője.

A mai napon tehát a kiskőrösi diákoknak nyílt lehetősége arra, hogy a cigány kultúrát közelebbről megismerjék Nagy Gusztávtól, aki Choli Daróczi József szerint a mai Magyarország egyik legnagyobb műfordítója. Ő az, aki 1994-1996 között lefordította cigány nyelvre Madách Imre Az Ember tragédiáját.

De nem csak jó barátja, hanem a szakma hivatalosan is elismerte már őt, hiszen műfordítói munkásságáért, a lovári cigány nyelv gondozásáért, fejlesztéséért, valamint pedagógiai, szépirodalmi tevékenységéért 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet, 2013. március 15-én pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki.

img_2163

A Medgyesházán született, de Budapesten élő irodalmi szakember azzal kezdte az órát, hogy megkért mindenkit, hogy tegeződjenek, mert a cigány nyelven nincs magázódás.

Először a gyermekkori éveinek pár fontosabb momentumairól kezdett mesélni, például arról, hogy ők már nem telepen nőttek fel, úgy mint a szülei, hanem rendesen utcán, nem cigányok között. Mivelhogy több különböző nemzetiségű is élt az utcájukban, ezért gyakran volt lehetősége román, szlovák, sváb származású gyerekekkel együtt játszani, focizni. Így közelebbről is megismerhette azok kultúráját.

Úgy emlékszik rá, hogy már akkoriban sem érzett előítéletességet a cigány származása miatt, viszont igyekezett is mindent megtenni annak érdekében, hogy egy közösség tagjaként érezze magát.

A továbbiakban elmondta, ahhoz, hogy a cigány és nem cigány nemzetek interkulturális kapcsolatai fejlődjenek, ahhoz fontos lenne a cigány kultúráról és a cigányság értékeiről való információk áramlásának hatékonyabbá tétele. Ennek egyik lehetősége például ez az irodalom óra, ahol ő, mint cigány jön a nem-cigányokhoz és beszél a kultúrájukról, hiszen ez az út járható. Ennek fordítottja már sajnos nem igaz.

Majd úgy folytatta, hogy bár cigányok már 500 éve élnek magyar földön, mégsem sikerült jó baráti viszonyt kialakítaniuk az itt lakókkal, márpedig ez elengedhetetlen lenne a harmonikus kapcsolat kialakításához.

img_2158

Az órán jelen volt még Kovács János, a Kecskeméti Roma Települési Nemzetiségi Önkormányzat tagja is, aki úgy tapasztalta, hogy nagyon sok külföldi a cigány zenéről azonosítja be Magyarországot, így már csak ezért is érdemes lenne a cigány kultúrát jobban megismerni, tisztelni, és nem hagyni, hogy az emberek csak negatív értelmében használják a cigány szót.

MEGOSZTÁS