2004 óta idén újra az a megtiszteltetés éri Magyarországot, hogy itt rendezhetik meg a 2017-es Európai Kőfaragó Fesztivált. Kiskunfélegyháza izgatottan készül a rendezvényre és reméli, hogy ennek a városnak a neve is olyan ismertté válik majd Európa szemében, mint anno Fertőrákos, ahol 2004-ben első ízben rendezték meg ezt a fesztivált országunkban.

-Hirdetés-

A március végén lezárult nevezési határidőig 13 ország mintegy 100 kőfaragó szakembere jelentkezett. A résztvevők nagy része Angliából, Ausztriából, Németországból utazik az alföldi városba, de érkeznek Erdélyből, Hollandiából, Lengyelországból, Svájcból, Ciprusról, Kanadából, Jordániából és Kínából is szakemberek.

Az Európai Kőfaragó Fesztivál 2016-ban, Salzburgban

Az Európai Kőfaragó Fesztivál célja

Az épített kultúra kialakításában meghatározó szereppel bíró kőfaragó szakma több ezer éves múltra tekint vissza. Elég csak az időszámítás előtt készült egyiptomi piramisokra vagy a faragványokkal díszített görög építményekre gondolnunk, de a világ számos egyházi és középületei is mind a kőfaragó mesterek és szobrászok magas színvonalú munkáját dicsérik. A szakma talpon maradása és fejlesztése tehát mindannyiunk közös érdeke.

A mára kihalófélben lévő kézműves szakmában azonban évente mindössze 3-4 kőfaragó végez. Így minden lehető módon népszerűsíteni kell a fiatalok körében. Ezért az Európai Kőfaragó Fesztivál egyik célja a mesterség népszerűsítése, oly módon, hogy a kőfaragók és kőszobrászok a látogatók szeme előtt készítik el alkotásaikat, így megmutatva tudásukat, kreativitásukat.

Ezen túl a fesztivál kedvelt találkozási lehetőséget teremt az európai országok fiatal szakembereinek, ahol a közös ünneplés mellett egymás munkáit is megismerhetik.

Magyar versenyzők verseny közben 2016-ban, Salzburgban

Az Európai Kőfaragó Fesztivál története

Az Európai Kőfaragó Fesztivál története 1997-ig nyúlik vissza. A dél-franciaországi Junas községben a korábbi alkotótáborokat váltotta fel a több ország fiatal kőfaragóinak részvételével zajló találkozó. A magyarországi Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete csapatának három kőfaragó-kőszobrásza – Guth Bence, Szeidl János, Raatsch André – egy pad közös megfaragásával az első díjat szerezte meg. Két évvel később, 1999-ben a németországi Freiburg-Munzingenben az országos ipartestület támogatásával kijutó magyar tehetségek ismét dicsőséget szereztek, ezúttal is Guth Bence révén. 2001-ben ugyancsak Freiburg adott otthont a találkozónak, majd 2003-ban az angliai Canterburyban gyűltek össze a szakma tehetségei, hogy egy szökőkút káváját vízzel kapcsolatos elgondolásaikkal díszítsék.

A magyar kőfaragó-kőszobrászok ezen is részt vettek, itt azonban nem hirdettek helyezéseket. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása, valamint a Páneurópai Piknik és a határáttörés 15. évfordulója emlékére 2004-ben a festői szépségű Fertőrákoson rendezték meg a fesztivált. A nagy múltú kőfejtőben 11 ország 130 szakembere találkozott. A csapatmunka díjazottai az erdélyi kőfaragók lettek, míg egyéni, segédkategóriában Varga Attila végzett a legjobb helyen.

Később, ismét Freiburgban, 2008-ban Bakos Gyula első, míg Guth Bence harmadik helyezést szerzett. Egy évre rá, 2009-ben az ausztriai Salzburgban Tirnován Tamás jutott be a legjobbak közé, elnyerve a közönségdíjat is. A franciaországi Saverne-ben 2010-ben Bakos Gyula az unikornis legendájának megfaragásával első helyen végzett, és neki ítélték meg a városka különdíját is. 2011-ben Freiburgban először vett részt 150 kőfaragó és kőszobrász a fesztiválon, ahol a magyar csapat tagja, Kamasz Krisztián mindössze egy ponttal maradt le a dobogósoktól.

A 2014-ben a németországi Freiburgban zajló találkozón ismét magyar siker született. Benkő András segédkategóriában megszerezte a legjobbnak járó elismerést, míg Sárga György a közönség díját nyerte el. A franciaországi Strassburgban, 2015-ben a dóm ezeréves fennállásának alkalmából gyűltek össze a kőfaragó és kőszobrász szakma legjobbjai. Magyarországot hatan képviselték. Bár dobogós helyezést nem értek el, Benkő András kivívta a közönség elismerését.

Az elmúlt évben az ausztriai Salzburgban megrendezett Európai Kőfaragó Fesztiválra Magyarországról négy mesterszintű tudással bíró kőszobrász és négy frissen végzett kőfaragó utazott ki. A nemzetközi zsűri mesterkategóriában Guth Bencének ítélte a fődíjat, aki ezzel már negyedszerre szerzett dicsőséget a hazai kőfaragó szakmának. Ladomérszki István munkájával a harmadik helyen végzett. Eredménye azért is említésre méltó, mivel tanulókategóriában először sikerült ilyen szép teljesítményt elérni.

Összegezve megállapítható, hogy az Európai Kőfaragó Fesztivál történetének közel két évtizede alatt tizenkét alkalommal jeleskedtek a magyarok Európa legjobb kőfaragó-kőszobrászai között. Mindez a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete anyagi, erkölcsi és szakmai támogatásával valósulhatott meg.

Verseny közben 2016-ban, Salzburgban

A 2017-es fesztivál témája

Az Európai Kőfaragó Fesztiválok versenytémáit évről évre a szervezők határozzák meg. Az idei év egyik témájának a szecessziót választották, ezzel is felhívva a figyelmet az Alföld szecessziós épített örökségének fontosságára. A másik versenytéma a puszta, a pusztai élet. A szervezők nem tiktolt célja a résztvevők kutatásra buzdítása volt, hogy felfedezzék: a természet védelme olyan különlegességeket örökített át a múltból, mint az ősborókás, a sík területek, a vadvirágokkal díszített legelők, a régi pásztoréletet idéző építmények és az őshonos állat- és növényvilág.

A jelentkezők természetesen mindkét témát szabadon értelmezhetik, és versenymunkáikat mintegy 16 óra alatt készíthetik el, 30x30x20 centiméter méretű romhányi homokkőből. A versenyben résztvevők kizárólag kézi szerszámokkal dolgozhatnak.

A romhányi homokkő

A romhányi kőbányászat és faragás évtizedeken át nevezetes volt, már 1799-ben működött itt bánya. A jó minőségű homokkövet a 19. és 20. század fordulóján mintegy tizenöt fejtőben termelték ki. A romhányi kő annyira elfogadott volt, hogy ebből készítették például a 19. század első felében a Nemzeti Múzeum lépcsőit is. A 20. században a romhányi kőfaragók elsősorban kővályúkat, útszéli és temetői kereszteket, épületlábazatokat, kapu- és tornácoszlopokat faragtak, de kerti asztalok, padok, sőt, még fürdőkád is készült az értékes és tartós kőből.

A romhányi homokkő az oligocén korból származik, mintegy 80 millió évvel ezelőtt alakult ki. Túlnyomórészt durva homokkő, melyet finomhomokkő, kavicskő és tűzálló agyag rétegek betelepülései tagolnak.

Az elkészült művek egy része a 2016-os salzburgi versenyen

Történelmi áttekintés

A magyar kőfaragó kézművesség kialakulása ezer évre tekint vissza és Szent Istvánhoz kapcsolódik. Államalapító királyunk az első székesegyházak építéséhez elsősorban olasz mesterembereket hozatott az országba. Emlékezetes rendeletével, melyben minden tizedik falut templomépítésre szólított fel, egyben a honi kőfaragó kézművesség kialakulására is lehetőséget teremtett, mivel a templomok zömmel kőből épültek. Hamarosan királyi városainkban – Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, Visegrád – jól felszerelt kőfaragó műhelyek kezdték el működésüket.

Az Európai Kőfaragó Fesztivál tervezett programja

2017.május 19.péntek

13.30 – 21.00 A résztvevők érkezése, regisztráció a fesztiválsátorban. (a fesztiválsátor 21.00 órakor zár)

2017.május 20. szombat

08.00 A fesztivál megnyitója
08.30 A kőfaragás megkezdése
12.30 Ebédszünet
13.30 A munka folytatása
20.00 A munka befejezése, vacsora a résztvevőknek
20.00 A rendezvénysátorban koncert, utcabál – Szeged Live Band

2017.május 21. vasárnap

08.00 A munka folytatása
12.30 Ebédszünet
13.30 A munka folytatása
14.30 A kőfaragás bejezése
15.30 Eredményhirdetés, az elkészült munkák díjazása
17.00 Rendezvény zárása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kísérőrendezvények

Az Európai Kőfaragó Fesztivál a kőfaragók és kőszobrászok megmérettetésén túl, a családok számára is látványos, kulturális és gyermekprogramokban gazdag eseményt ígér. A szabadidő tartalmas eltöltése mellett, a szervezők a látogatók számára is lehetőséget biztosítanak kézügyességük és kreativitásuk ki-próbálására, a különféle kézműves foglalkozások keretében.

Készülnek továbbá kirakodóvásárral és kistérségi települési bemutatókkal is, de itt lesznek a kőfaragó szakmát kiszolgáló iparosok is.

Az esti koncertek mellett pedig a kitelepülő vendéglátóegységek a résztvevők és az idelátogatók kulináris örömeiről gondoskodnak majd.

Az Európai Kőfaragó Fesztivál Kiskunfélegyházán a közel két évtizedes múltú „Városalapítók Hete” (2017. május 15-21.) rendezvénysorozathoz kapcsolódik. A település alapításának ünnepén gazdag kulturális programkínálat várja az idelátogatókat. A városalapítókról szentmisén emlékeznek meg, majd ünnepi képviselő-testületi ülés keretében adják át a település kitüntetéseit. A gyermekprogramok között bábszínházi előadások, koncertek és kézműves foglalkozások kaptak helyett, de lesz gólyalábas produkció és népi játéktér is. Idén is felvonulással köszöntik a város ünnepét az olaszországi Feltre testvértelepülésről érkező zászlóforgatók, az esti koncertek fellépői között pedig Nagy Ferót és a Beatrice-t, Dér Henit, Kocsis Tibort és Rúzsa Magdit köszönthetjük majd.

Sajtótájékoztató

Április 3-án hétfőn a Vira Magazin is meghívást kapott a sajtótájékoztatóra, melyen többek között a következők hangzottak el:
„2004 után idén ismét Magyarország rendezi meg a már húszéves múltra visszatekintő Európai Kőfaragó Fesztivált.
A találkozóra – melyet május 19. és 21. között Kiskunfélegyházán szerveznek meg – a március végén  lezárult nevezési határidőig 13 ország mintegy 100 kőfaragó szakembere jelentkezett.
A versenyen a résztvevők két kategóriában indulhatnak: fiatal és segéd, valamint mester kategóriában. 
A fesztivál legidősebb jelentkezője egy 68 éves, Angliából érkező hölgy lesz. 
A kiskunfélegyházi találkozón résztvevő szakemberek munkáit egy 5-7 tagú nemzetközi zsűri bírálja majd el.”   

Kampfl János, a szervezet elnöke elmondta: gyakran szerveznek fiataljaiknak alkotótáborokat. Az itt készült munkák nagy részét később köztereken állítják fel. Az ipartestület rendszeresen részt vesz a legnevesebb hazai és nemzetközi szakkiállításokon, ahol a képző iskolák tanulói bemutatókat tartanak. Az ismeretek bővítése érdekében Nemzetközi Kőkonferencia sorozatot indítottak.

Csanádi Gabriella, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének alelnöke a fesztivál történetét felelevenítve elmondta: a találkozókat a németországi Freiburgban működő szakképző iskola koordinálta, majd 2005-ben a résztvevő országok megállapodtak az Európai Kőfaragó Fesztiválok jövőbeni, egységes rendszerben történő megszervezéséről. Rövidesen egységesítették az online-megjelenést is, így ma már minden állam jelentkezői azonos módon nevezhetnek a fesztiválra.

A fotókon balról jobbra haladva:

  • Kampfl János, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete elnöke
  • Csanádi Gabriella, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének alelnöke
  • Csányi József Kiskunfélegyháza polgármestere
  • Bozóki István kiskunfélegyházi aranykoszorús kőfaragó mester és kőszobrász
  • Kovács-Csonka Szilvia, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója
Sajtótájékoztató Kiskunfélegyházán 2017 április 3-án

Jövőbeni kilátások

Úgy tűnik, hogy Európa pozitívan tekint a fesztiválra és eme szakmára, hiszen már előre tudhatjuk a következő évi helyszíneket is: 2018-ban Franciaország (Uzes), 2019-ben Norvégia (Trondheim), 2020-ban pedig ismét Németország (Freiburg) rendezi meg az Európai Kőfaragó Fesztivált.

Reméljük, hogy idén is és a jövőben is legalább olyan szép sikereket érnek el a magyar versenyzők, mint a korábbi években.

Az biztos, hogy a Vira Magazin is jelen lesz a rendezvényen és szurkol a magyar csapatnak!

A magyar delegáció 2016-ban, a festői szépségű Salzburgban