Avagy mennyire zavarhatják meg a szőlősgazdák seregély-riasztóikkal az itt élők nyugalmát?

-Hirdetés-

„Nem azért költöztem tanyára, hogy augusztus elejétől kezdve durrogásban és szirénázásban éljek!”; „Hová lesz az emberek nyugalma szüretkor?”; „Meddig tart a termésvédelem és hol kezdődik a rendzavarás?”; „Biztos, hogy éjjel is kell ez a durrogás?” — ilyen és ehhez hasonló panaszokkal ill. kérdésekkel fordultak többen is Bócsa, illetve a közeli községek vezetőihez egyaránt. A seregélyriasztó készülékek ugyanis a jelek szerint nem csak a madarakat zavarják — vagy lehet, azokat már alig-alig, hiszen megszokják és visszatérnek. Lássuk, mik az álláspontok!

Ami tény: Magyarország legnagyobb szőlőterülete a mi megyénkben található, ebből Bócsán 600, Soltvadkerten Tázlárral együtt 3.000, Kiskőrösön közel 2.500 hektár. Ennek velejárója, hogy július végétől két hónapon át folyamatos seregélytámadásnak vagyunk kitéve. A gazdák védekeznek, ahogy tudnak: valaki gázzal működő, durrogó riasztóval, kereplővel, a modernebbek viszont hangágyúkkal és autóriasztókkal, melyeket akkumulátorról működtetnek a szőlőtáblákban. Mások a vadászoknak szólnak, akik puskavégre kapnak egy-egy madarat — lévén a hegyközség és a vadásztársaság között jó az együttműködés. Hogy mindez mennyire hatékony, vitatható: a seregélycsapat arra száll, ahol kevésbé zavarják és valahol mindenképpen le fogja csípni a szőlőszemeket. Rosszabb esetben letarolja, sőt: lerúgja! A riasztók éles hangja viszont nagyon zavaró lehet az üdülőhelyeken (mint pl. a Büdöstó környékén és a tanyasi vendégházakban), illetve a falu szélén lakók esetében. A legbiztosabb módszer a madárháló, viszont az drága mulatság.

  • Mik a fő kártevők? — kérdezem Gáspár Ferenc bócsai hegybírót

Főleg a seregély, igaz, ennek a kára idén még nem volt jelentős — magyarázza a szakember. Majd most, augusztus végétől indul be jobban, de mellettük ott van az őz, a nyúl és ami szokatlan, a dolmányos varjú! Nincs elég ivóvíz számukra, ezért egyre inkább rákapnak a lédús, édes szőlőfürtökre. Az is lényeges szempont, hogy a különböző fajták idén egyszerre érnek, így mindenhol egyformán „csipegetnek”, és emiatt nem tűnik fel annyira. Majd amikor hirtelen kevesebb lesz a szőlő — Kékfrankos, Merlot, Kövidinka, esetleg a kései szüretre megtartott táblák — ott nagyon kell óvni a termést, mert akkor minden kártevő odamegy dézsmálni.

  • Sokan panaszkodnak arra, hogy éjszaka és kora hajnalban is szólnak a riasztó berendezések. Tudja-e hivatalánál fogva, hogy ki milyen védelme rendszert működtet és mennyire tartja be az éjszakai csendet?

A seregélyriasztó ebben az időszakban nem bejelentésköteles eszköz. Azt tudom, hogy majdnem mindenki védekezik valahogy, hiszen ez egyéni és közös érdek. Vadászni nem mindenhol és nem mindig lehet a madarakra, hiszen szigorúak a biztonsági előírások. Marad a hang- és zajgenerátor. Ezek közül a legtöbb olyan kapcsolóval van ellátva, mely érzékeli a napfényt, tehát akkor lép működésbe. A hajnal pedig mind a seregélyek, mind pedig a készülékek részére 4-5 órakor következik be…

Mayer Ferenc Bócsa jegyzője évek óta szembesül a nyárvégi „zajszennyezés” gondjával. Mint mondja, a községben korábban is voltak panaszok, de az idén a szokásosnál többen jelezték, hogy nem bírják elviselni a riasztással járó nagy zajt. Az előírások értelmében nappalra (06-22 óráig) és éjszakára eltérő maximális hangerő engedélyezett. Ez lakóterületen 50, gazdasági területen 60 decibel. Panasz esetén ezt be kell méretni szakemberrel. A tanyavilágban gond van a besorolással, hiszen ez lakó- és gazdasági övezetként egyaránt értelmezhető lehetne. Persze amelyik gazda odafigyel, vagy programozható készüléket vesz, az csak reggeltől estig riaszt, de sajnos tudnak olyan készülékről is, amely éjjel-nappal üzemel…

Mint elmondta, az ügyben jegyzői hatáskör nincs. A beékezett panaszokat továbbítja a zajvédelmi hatósághoz és a környezetvédelmi hatósághoz (Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály). A szabálytalan, zavaró riasztás csendháborítás szabályértést valósíthat meg, ami a járási hivatal hatáskörébe tartozó ügy (Kiskőrösi Járási Hivatal Hatósági Osztály).


Seregély

Vándormadár. A telet Afrikában tölti, tavasztól őszig pedig Közép-Európában, így Magyarországon él. Itt költi ki fiókáit, melyet rovarokkal táplál. Emiatt rendkívül hasznos, tömeges pusztítása nem megengedhető. Nyár végétől a gyümölcs fogyasztásra térnek át, mely térségünkben főként a szőlő. Madártani szakemberek szerint ez a madár roppant tanulékony, és hamar rájön arra, hogy ahol ez a „hangzavar” van, ott a legjobb a szőlő. Azt is kifigyelik, ha nincs ember a szőlőtáblánál. Az egyetlen hatékony módszer a madárháló alkalmazásán kívül valószínűleg a vadászpuska: ahol lelőnek egy-két seregélyt, oda a csapat pár napig nem megy!


 

Káposzta Lajos