— és még sok más…

-Hirdetés-

Mi lett a régi templomainkkal? „— Lerombolta a török.” — jön rá a válasz. És aztán mi lett velük? Bizony, sokan nem tudják, hogy hány templomunk tartalmaz középkori köveket. Merthogy igaz, ami igaz: zömmel a XVIII-XIX. században épültek, de milyen építőanyagból? A régi krónikák szerint több alkalommal előfordult, hogy romos várat, kastély vagy pusztai templomot bontottak le és szállítottak be a településre, hogy felhasználják a köveit. A ma már nyilván elítélendő cselekedet akkor üdvös célt szolgált: a „szent kövek” átmentését egy másik szakrális épületbe. Vajon mit tudunk a többi középkori épületmaradványunkról?

Ami mérvadó, az mindig a szaktudós, jelen esetben a történész és a régész ismeretanyaga. Ezért is örültem, amikor Rosta Szabolcs régész, a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok főigazgatója tartott előadást. Mint elmondta, a Duna-Tisza közi középkori templomokról, ill. templomos helyekről egy nagyon megbízható térkép áll a rendelkezésünkre, melyet 1520 körül, tehát még a végzetes mohácsi csata előtt készített egy tudós ember, bizonyos Lázár deák. Erről kérdeztem Rosta Szabolcsot.

  • Lázár deák idejében még minden falu megvolt a környéken?

Abból indulunk ki, hogy noha voltak török betörések, de a legtöbb település még megvolt, legalábbis a templom állt. Így a Kiskunságban 25 középkori templomról tudunk, melyek létét egyes esetekben ásatásokkal is igazolni tudjuk.

  • Az ásatások mit mutatnak: egyezik Lázár deák rajza, illetve a térképen jelölt pozíció a megtalált templom jellegével és helyével?

A pozíciót nehéz követni, hiszen Lázár deák korában még nem voltak nagy pontosságú mérőműszerek. Találgatni, esetleg régi leírásokra lehet hagyatkozni. Sok esetben egy domb vagy halom megléte is jelenthet több százéves sitthalmot vagy betemetett templomromot. Minden esetre, amit megtaláltunk, és összevetjük Lázár deák rajzával, akkor kitűnik, hogy ő valószínűleg személyesen járt a helyszínen. Az egyik templomrajzon pl. cseréptetőt ábrázol és a régészek valóban találtak cseréptörmeléket. Másutt köríves erődítést is rajzol a torony köré, melynek nyomati az ásatásokon a régészek kimutatták.

  • Milyen jellegű templomok voltak ezek?

Nem egy időben és nem egyfajta használatra épültek. Gondolok itt arra, hogy valamelyik még az I. István korabeli „minden tíz falu építsen egy templomot” – törvény értelmében létesült. Más esetben bencés monostor létesült és ehhez épült a templom. Közben 1241-42-ben jöttek a tatárok, a templomot lerombolták, majd épült a helyére újabb. A tatárjárás egyébként nagyon nagy érvágás volt a Duna-Tisza közi lakosságnak, hiszen az ekkor kipusztult templomos települések aránya 75 %! Ez a síkvidéki részeken egyébként másutt is jellemző.

  • Az ásatások során felfedezhetők-e pusztulás, ostrom nyomai a templomoknál. Hiszen itt az alföldön kő leginkább itt volt található.

Egy Szank melletti lelet együttes biztosan köthető a tatárjáráshoz. Az égésnyomok illetve a megtalált tárgyak időmeghatározása egyértelműen erre mutat.

  • Csak a tatárok pusztították a templomokat a törökök megjelenéséig?

Előfordult, hogy a XIII-XIV. században betelepülő kunok bontották le a keresztyén templomot, pl. a Szankhoz közeli Csengelén. De az utókor sem maradt tétlen a templomrombolások terén.

  • Tudna erre példákat mondani?

Tudjuk, hogy az 1920-as években „múzeumi felügyelet mellett” bontották el a bugaci templomromokat. Az 1960-as 70-es években a TSZ-ek kibontakozásával sok kunhalmot és templomdombot eltúrtak. Leletmentés nem vagy csak töredékesen történt ezeken a helyeken. 2002-ben Bugac-Felsőmonostoron egy ottani „kisgazda” mélyszántást végzett a templomdomb körül. Pedig tudhatta, hogy ott értékeke vannak a föld alatt. Sikerült is kiforgatni a sírokat…

  • Önök a föld mélyén talált alapfalakból következtetni tudnak az eredeti templom méreteire, emellett összevetve Lázár deák térképével, bizonyára az épület külső megjelenése is egyértelműsíthető. Szabad-e visszaépíteni — szakrális vagy akár idegenforgalmi célzattal — egy-egy ilyen templomot?

Az biztos, hogy a számítógép és a háromdimenziós technika alkalmazásával sok minden modellezhető. A monostorok mintatervek alapján készültek, tehát ha megtaláltunk a falakat, és összevetjük más, meglévő leletekkel, meg tudjuk rajzolni, hogy nézett ki maga az épületcsoport. Hogy mit akar ezekkel a jelenkor, illetve a jövő? Mi megtaláljuk és igyekszünk a legjobb útra terelni a későbbi törekvéseket.

  • Találtak-e vidám dolgokat egy-egy ilyen helyszínen?

Az előbb említett bugac-felsőmonostori ásatást említhetem, ahol egy érdekes márványlapra lettünk figyelmesek. A XIV. századi templom-járólapba valaki egy stilizált szarvast karcolt, egy másik illető pedig egy emberi formát.

  • És ez miért lehetett? Valami rituális különlegesség?

Á, nem. Sokkal inkább az lehetett, hogy a gyerekek unták a misét…

Ifj. Káposzta Lajos