Az Egészségügyi napok keretén belül 2018. február 6-án Topor Erika – jógaoktató, meditációs és relaxációs tréner – A nők mentális egészsége címmel tartott előadást a kaskantyúi könyvtárban. Az interaktív beszélgetés során olyan témaköröket érintettünk, mint a légzés és az egészség kapcsolata, kommunikáció szerepe, mentálhigiéné, gondolkodásfejlesztés, meditáció, relaxáció és az önismeret.
Erika egy kórház csodáinak köszönhetően jött rá arra, hogy mennyire csodálatos erő rejlik valójában abban, ha az ember ismeri a saját szervezetét, testét és mind lelkileg, mind mentálisan is ott tud lenni egy nagyon kritikus pillanatban. Vannak azok az életszituációk, amikor az ember megéli és megérti azt, hogy mind mentálisan, mind légzéstechnikában helyt kell tudni állni. Ezután a felismerés után kezdte el a jógaoktatás mellett a légzésterápiát is tanítani, hisz a légzés és az élet – egymástól elválaszthatatlan jelenségek.
Az indiai írások azt tanítják, hogy minél lassabban lélegzik valaki, annál tovább él. Éppen ezért érdemes elsajátítani a helyes, tudatos légzés módszereit, és egészségesen tartani légutainkat. A helyes légzés elsajátításához tisztában kell lennünk testünk, különösen a tüdőnk anatómiájával. Az ájurvéda egyértelműen az orron át történő légzést javasolja.
A légzéssel ugyanis nem csak levegőt, hanem pránát, életerőt is beszívunk.
A mentálhigiéné, vagy gondolkodásfejlesztés ott kezdődik, hogy kizárjuk a médiát, mivel manapság a szépségről alkotott ideál messze áll a női test valóságos arányaitól.
A médiában mindig olyan lányokat mutatnak nekünk, akik tökéletesnek tűnnek, mely sokszor összezavar, frusztrálttá tesz csak bennünket. – hívta fel figyelmünket az előadó.
Majd közösen próbáltuk megfejteni, hogy, miért van az, hogy manapság úgy tűnik, minden másnál fontosabb a kinézetünk? Milyen hatással vannak a média által közvetített minták, külalakunkkal szemben támasztott elvárásainkra?
A meditáció-relaxáció tanítás során, mindig az az első, hogy elkezdünk testtudatosan gondolkodni illetve pozitív mondatokban kommunikálni, ugyanis az elme a “nem”-et nem érti, így könnyen programozzuk magunkat sikertelenné, beteggé vagy épp kishitűvé.
A helyes kommunikáció során az önsegítő mantrák pozitív, jelen idejű, kijelentő módban megfogalmazottnak kell lennie. A jóga, mint pszichológiai irány is használja ezeket a szankalpákat. Amikor valaki elkezd aktívan jógázni, egy belső stabilitást, egy stabil énképet kap, melyből viszonylag nehéz kizökkenteni.- jegyezte meg Erika.
A helyes kommunikáción is nagyon sok múlik, ennek elsajátításához a: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje című könyvet ajánlotta nekünk. A legtöbb stressz kiváltója az, amikor nem merünk megszólalni, vagy nem helyesen szólalunk meg és ebből belső feszültségek kerekednek.
Minden egyes élethelyzethez, de legyen az csak egy film vagy reklám valamilyen érzést kötünk, melyből egy emlékminta alakul ki a tudat alatt. Ezek a tudatalatti programok időnként előjönnek, és leginkább csak úgy a semmiből, amikor nem is számítunk rá.- mesélte nekünk.
Ilyenkor tulajdonképpen hitrendszereink, belső paradigmáink dolgoznak, mivel 6 éves korunkra már van kb. 6000 hitrendszerünk, aminek a 90%-a (!) negatív. Lehetnek ezek egészen egyszerű és sokat hallott hitrendszerek is, amelyek mindenki számára ismerősen csengenek: „ne fuss, mert elesel!”, „vegyél sapkát, mert kihullik a hajad!”. Vagy ott vannak a generációs (negatív) hitrendszerek, hitrendszeri blokkok, mint pl. „a mi családunkban mindenki pattanásos”, „a mi családunkban mindenki a hasára hízik”, „a mi családunkban senki sem volt sikeres”, stb.
Miért veszélyesek ezek a negatív hitrendszerek? Azért, mert mint egy kis batyut cipeljük őket magunkkal – olykor – egész életünkön keresztül, és akár tudatos szinten, akár tudat alatt vannak ezek a hitrendszerek, bizonyos rögzült negatív viselkedésmintákat eredményeznek, blokkokat okoznak az élet bizonyos területein, vagy akár különböző testi-lelki problémákban manifesztálódhatnak. Hitrendszereinket a meditáció, relaxáció, jóga, kineziológia segítségével tudjuk feltárni illetve megszüntetni. Természetesen mindehhez szükségünk van egy jó és hiteles szakemberre is.
Az egészséges gondolkodás, az egészséges étkezésnél kezdődik. Alzheimer-kóros, epilepsziás vagy épp hiperaktív betegeket gyógyítanak például étrenddel. Ezeket is érdemes végigvenni, hogy milyen ételeket eszik vagy szed valaki és esetleg mi lehet az, ami meggátolja őt abban, hogy tisztán tudjon gondolkodni, hiszen a táplálék nem csupán „fűtőanyag” a test számára, de nyersanyag is, amelyet a növekedéshez és a regenerálódáshoz vagy épp a pusztításhoz használ fel.-hangsúlyozta.
Az elfogyasztott élelmiszerek a kedélyállapotot is befolyásolhatják. Amennyiben nem értjük meg a test nyelvét, és üzenetét, az élet a problémák másféle kifejezési formáihoz fog folyamodni, melyeket a mi érdekünkben hív életre, hogy végre felébredjünk és keresni, kutatni kezdjük az élet értelmét, az önmagunkhoz vezető utat.
A jóga és a meditáció többek között segít a régi traumák feldolgozásában, érzelmi tisztításában, megerősít testileg és lelkileg is. Az önismeret támogatja és segíti az egyensúlyunk, belső békénk létrehozását, fenntartását.
Már az előadás elején is arról beszélgettünk, hogy légzésünk alapvetően meghatározza az életminőségünket, jótékony hatással van idegrendszerünkre és tudati folyamatainkra is, ezért az előadást, egy közös kis meditációval zártuk. Köszönjük a lehetőséget Erikának!
Kutyifa Ilona
