A soltvadkerti sportcsarnokban 11. alkalommal rendezték meg a „Márton-napi újbor ünnep” programját, melyet nagy érdeklődés kísért. A szőlő és bortermelők, valamint a mezőgazdaságban dolgozók megtöltötték a széksorokat, ami jól mutatta, hogy a szőlő ágazatban hatalmas problémák vannak.
Az eseményt a csengődi Dankó Pista Férfikar műsora nyitotta meg, amely tagjai bordalokat énekeltek. Ezt követően Temerini Ferenc polgármester köszöntötte a megjelenteket. Beszélt a szőlőtermelők nehéz helyzetéről és úgy fogalmazott, hogy az elkövetkezendő évek legnagyobb kérdése az lesz, hogy szükség van-e a térségben szőlőtermelésre? megemlítette, hogy minden korábbinál nagyobb közös összefogással lehet csak kezelni a kialakult helyzetet. A rendezvényt 18 borrend tagjai tisztelték meg jelenlétükkel, akik között voltak szerbiai és szlovákiai egyesületek is.
A térség országgyűlési képviselője Font Sándor beszédében kitért arra, hogy most minden erőre szükség van a szőlő-és bor ágazat rossz helyzetének kezelésében. Ugyan 2004 óta van lehetősége a kormánynak a lepárlás és a zöldszüret bevezetéséhez, de csak az idei évben folyamodtak ehhez a mentőövhöz. Elmondta, hogy az előzetes információk a bor szektorban túlkészletezésről szóltak, ami mellett sajnos az átlagos európai borfogyasztás is csökkent. Sokan kérdezték meg már most tőle, hogy jövőre is lesz-e zöldszüret? Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormány elképzeléseiben a szőlő-és bor ágazat tekintetében nem ilyen módon képzelik el a jövőt. Beszélt arról, hogy a szőlőkivágási folyamat sajnos elindult és Európában a legalacsonyabb áron vásárolhatók meg a magyar borok a multi cégek boltjaiban. Hazánk a 3 millió hl körüli éves bortermelésével még éppen egyensúlyban tudja tartani a magyar fogyasztási és az export igényeket. Kiemelte, hogy a jövőben az ágazat előrelépése elképzelhetetlen egy marketing alap nélkül, amelyet a liter vagy az eladott mennyiség után lehetne meghatározni és szükséges új piacokat keresni.
A Kunsági Borvidék és a Soltvadkerti hegyközség elnöke Frittmann János felszólalásában elmondta, hogy a zöldszüret idén sokaknak jelentett segítséget, de mégis jelentős kritikát kapott. A szektor legnagyobb problémáját abban látja, hogy a piaci versenyben nincsenek szövetkezetek, amelyek komoly tényezővel bírnának. Kiemelte, hogy az idei év egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy pontos készletfelmérés nélkül nem lehet jelentős horderejű döntéseket hozni. Megjegyezte, hogy Európa legolcsóbb mustját és borát nem lehet Magyarországon előállítani, mert arra ökológiailag nem alkalmas hazánk. Szerinte a piac szervezetlensége és a szövetkezetek hiánya jelenti ma a szektorban a legnagyobb problémát. Versenyhelyzetet kellene teremteni a „tömeg” kategóriában, de szövetkezetek nélkül ezek a problémák továbbra is itt maradnak.
A mezőgazdaság és a szőlő, valamint a bor ágazat helyzetét Tarpataki Tamás agárpiacért felelős helyettes államtitkár értékelte. Elmondta, hogy az ország bevételeiből 4,5 %-al veszi ki a részét a mezőgazdaság és a GDP-hez is hasonló arányban járul hozzá. A mezőgazdaság 2010 óta növekedési pályán van, hiszen azóta mintegy 30 %-al nőtt ez a szektor, amivel az EU-ban hazánk vezető helyen van. Az EU mezőgazdasági termelésének 2 %-át adja Magyarország. A bortermeléssel kapcsolatban elhangzott, hogy a tavalyi évben 3,5 millió hl volt, idén pedig 3,2 millió hl várható. Az országba külföldről behozott bor mennyisége azonban nagyon lecsökkent a korábbi időszakokhoz képest. Az import bor mennyisége 2011-ben 790 ezer hl, a tavalyi évben 72 ezer hl volt, idén pedig várhatóan 75-80 ezer hl lesz. Fontos számadat, hogy hazánk évente 1,3 millió hl bort exportál, ami még soem érte el ezt a magas szintet korábban. Azonban a legnagyobb problémát az ár jelenti, hiszen a magyar borokért átlagban 1 eurot fizetnek literenként, amivel Európában a sereghajtók között vagyunk. A bor tekintetében külföldre jellemzően Szlovákiába, Németországba, Csehországba és az Egyesült Királyságba szállítanak a magyar cégek. Kitörést jelenthet ebben a tekintetben a későbbiekben Kína, ahol nagy piac van még nyitva és fizetőképes kereslet áll az ország mögött. A helyettes államtitkár megemlítette, hogy a Nemzeti Támogatási Programban a szőlő-és bor ágazat 8,5 milliárd forintot kap majd. Ebben szerepel borpromóció, beruházások, szőlőültetvények szerkezetátalakítása-és átállítása is. A zöldszüretre idén 2,5 milliárd forintot biztosítottak, melyben legnagyobb mértékben a Duna-borrégió és azon belül a Kunsági-borvidék részesült.
A budapesti SZIE. SZBI Borászati Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, Nyitrainé dr. Sárdy Diána az idei szőlőtermésekről és borokról beszélt. Értékelésében elmondta, hogy idén magasabb volt a borokban az átlagosnál az almasav, az alkoholtartalom, a cukor koncentráció, ami elhúzódó erjedést eredményezett. A kékszőlőnél a színanyag intenzívebb volt a megszokottnál, ezért mély színű rozék a jellemzők.
A kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet részéről dr. Németh Krisztina a megváltozott éghajlati hatásokról beszélt. Az év elején jelentős melegedés volt, ami kitolta a vegetációs időszakot mintegy 30 nappal. Az átlaghőmérséklet is 3-4 Celsius fokkal felette volt idén a 30 éves átlagnak, ami nagyon magas érték. Mindezek mellett idén nagy hőingadozások is voltak, mivel az éjjeli 6-7 Celsius fokokat nappali 30 Celsius fokok követtek. A legmagasabb nappali hőmérséklet idén elérte a 39 Celsius fokot, ami 3 Celsius fokkal magasabb volta a tavalyinál. Megemlítette, hogy a csapadék sem egyenletesen oszlott el, mivel voltak felhőszakadások, máskor pedig hetekig nem esett eső. A hőségnapok száma (30 Celsius fok) 66 volt, amelyből a forrónapok (35 Celsius fok) 23-at tettek ki. Ezzel szemben 2018-ban a hőségnapok száma 51 volt. Az éghajlatváltozás miatt idén a szürkerothadás és a lisztharmat jelentett gondot. A szakember szerint a terméstechnológiát át kell értékelni, amelyben a növény ellenálló képességének a javítása kiemelten fontos szerepet fog betölteni.
A Hegyközségek nemzeti Tanácsának főtitkára dr. Brazsil Dávid a borpiaci helyzetről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az idén alkalmazott mustfok ellenőrzéseknek jók a tapasztalatai, melyet jövőre az egész országban szeretnének bevezetni. megemlítette, hogy a bor ágazatnak három lábon kellene állnia: családi pincészetek, nagy pincészeteknek és szövetkezetek. Ezen „lábak” közül hazánkban a szövetkezetek nincsenek kellő mértékben jelen, ami alapjaiban befolyásolhatná a piacot. A piacnövelés is fontos tényező lenne a borpromóciók hatékony megvalósításával, de szükséges volna új fajták keresése és új termékek előállítása is, mint többek között az alkoholmentes borok.
Az éghajlatváltozás kihívásaira hívta fel a figyelmet dr. Kása Sándor a Consultrade 2002 Kft. ügyvezetője. Elmondta, hogy az elmúlt 100 évben a földfelszíni levegő hőmérséklete 0,6-0,8 Celsius fokkal növekedett. Ez a fürtzóna megemelését igényli és technológiai kihívást jelent a mezőgazdaságban dolgozók számára. A nagy hőmérséklet különbségek, a csapadék nem egyenletes eloszlása miatt optimalizált tápanyag utánpótlásra és minden korábbinál komolyabb prevencióra van szükség.
A „Márton-napi újbor ünnep” a sportcsarnokban libából készült ételek elfogyasztásával és a Duna-Borrégió pincészeteinek újborai megkóstolásával zárult.
Filus Tibor
Fotógaléria:
