Mi a VIRA.HU-val fontosnak tartjuk az egészséges életmód étkezésre és sportolásra vonatkozó oldalát is. Ezért örömmel indítjuk útjára a magazin új rovatát Cukormentes övezet címmel. A kedves Olvasó hétről hétre válogathat a főételek és sós vagy édes desszertek között, melyet cukorbetegség és inzulinrezisztencia esetében is biztonsággal kipróbálhat.
Soha nem voltam konyhatündér. Nem izgatott, ha nagy a “kupi” a konyhában, csak minél hamarabb legyen kész az étel, és mindenki örömmel egyen belőle.
Polcz Alaine szerint: “Az tud jól főzni, aki szeret főzni és szereti azokat, akikre főz.” A feltételek igazak voltak rám mindig, de eszembe nem jutott, hogy fotózzam a főzés/sütés folyamatát. Pláne, nem terveztem posztolni.
Ez akkor változott meg, amikor ez év márciusában kénytelen voltam szembenézni egy inzulinrezisztencia diagnózissal. Ami az orvosi papír kézbevételével, végleg és örökre választott el a Lipóti pékség csokis kakaóscsigájától, a Lidl meggyes-mákos rétesétől és az XXL-es sportszeletről. Hogy az első pillanatban eszembe jutó finomságokról számoljak be. Villámgyorsan beléptem olyan csoportokba a Facebookon, ahol érintettek osztják meg egymással a tapasztalataikat és az elképesztő mennyiségű tudást, ami a témában fellelhető.
Az első napokban felváltva rettegtem és reménykedtem. Eszelős módon jegyzeteltem, hogy felszálljon a köd az agyamról, ami a “most már soha többé nem ehetek semmi finomat” életérzéssel telepedett rám. Hetek kellettek a sokk feloldódásához, és szép lassan gyűltek a receptjeim, amik megerősítettek abban, hogy VAN ÉLET A CUKRON TÚL!
Amikor a személyes blogomban kezdtem írni erről az új életútról, sok visszajelzést kaptam, hogy erőt és bátorítást jelentenek az érintettek számára a tapasztalataim. Többen is megkerestek, hogy nem írnék-e nekik étrendet, mert nincs idejük arra, amire nekem. Idő?! Legtöbbször én is azt érzem, hogy nincs. De ebben az élethelyzetben nincs más esélyem, csak ha mégis megteremtem magamnak.
A magazin vezetőivel közösen úgy döntöttünk, minden héten megosztom egy általam elkészített főétel és desszert receptjét, elkészítésének a módját, a sikereket és a kudarcokat. Hátha az Olvasók is érintettek vagy segíthetünk a “mit főzzek ma“ kérdésben pár jó ötlettel. Semmi extra dekoráció, semmi insta-szintű fényképek. És nagyon fontos, hogy nem vagyok szakember! Egy egyszerű, de lelkes inzulinrezisztens édesanya vagyok, aki folyamatosan tanul, tapasztal és igyekszik kihozni a legtöbbet a keretek közé szorított mindennapokból egy egészségesebb, hasnyálmirigy-barát élet érdekében. Mind az egyes, mind a kettes típusú cukorbetegség, mind az inzulinrezisztencia esetén használható receptekről fogok írni.
Örömmel venném, ha ezen a kalandos úton velem tartanátok a Cukormentes övezetben!
Eheti desszertünk a SAJTOS POGÁCSA lesz:
Mivel én általában csak kettő vagy maximum négy emberre főzök vagy sütök, általában fél adagokat szoktam elkészíteni, hogy változatos legyen az étkezés, ne unjunk rá egy ételre. A pogácsák azért különösen is a kedvenceim, mert nagyon szívesen eszem őket kenyér helyett. Ebben az esetben a fél adag 42 darab kb 3 cm-es pogácsa lett.
Számomra az endokrinológus a napi 120 vagy 140 g szénhidrátot (a receptekben CH-ként rövidítem mindig) írta elő, a napi sporttevékenységtől, fizikai leterheltségtől függően, így nekem ezzel a két értékkel kell számolnom az aktuális napon. Ez az oka, hogy a receptek mögött mindig odaírom majd az adott hozzávalóban lévő szénhidrát mennyiségét.
Elkészítés módja:
Először a szárazanyagokat mértem ki és öntöttem össze. A teljes kiőrlésű lisztet nem szoktam átszitálni, hogy a rostok ne akadjanak fenn a szitán, de a finomlisztet legtöbbször igen. Ezt a rendelkezésemre álló időfaktor határozza meg.
Szépen sorban következett a többi hozzávaló. Tudom, sokan mondják, hogy a margarin összetevői nem túl emberbarátak, azért valljuk be, előfordul a konyhánkban. Én most elhasználtam a maradék zsíradékokat, így vajat és margarint is morzsoltam hozzá. Illetve a reszelt sajtból csak 100 g-nyit tettem bele. Fő a takarékosság alapelv alapján.
Könnyen gyúrható tésztát kaptam a végén. Egy icipicit ragacsos maradt. Visszatettem a mérlegre és megnéztem, hogy hány grammnyi plusz liszt került bele. Nos, 4 g lett. Úgy döntöttem, ez annyira kevés, hogy nem számolom újra az össz CH-t. Az összegyúrt tésztát beletettem egy nejlonzacsiba és ment a hűtőbe. Az eredeti receptben úgy volt feltüntetve, hogy minimum 2 óra vagy egy egész éjszakai pihenés.
Másnap reggel, miután kivettem a hűtőből, pihent a pulton egy órát. Ezután szaggattam ki. El voltam szánva, hogy kisütöm.
Ekkor azonban kiderült, hogy muszáj bemennem a városba. Így a tepsiben, megkenve felvert tojással és megszórva tökmaggal pihent még egy órát. Ez annyira jót tett neki, hogy mindenkinek javaslom a “kiszaggatva pihentetést” is, mert csodálatosan megkelt és omlós, puha pogácsa sült ki belőle. Nekem hagyományos, gáztűzhelyem van, így elképzelésem sincs, hány fokon sült, csak annyit tudok, hogy előmelegítetten és körülbelül 40 percet.
Eheti főételünk pedig CSIRKEMELLCSÍKOK KRÉMSAJTOS BUNDÁBAN.
A főétel előnye, hogy gyorsan elkészíthető és kevés hozzávalóra van szükségünk hozzá, miközben különleges, egyedi ízélménnyel ajándékoz meg.
Elkészítés módja:
A csirkemellfilét először szeleteltem, majd körülbelül 2 x 3-4 cm-es csíkokra vágtam, majd a biztonság kedvéért klopfoltam. Sózás és fűszerezés után félretettem, amíg a “bundát” összeállítottam. A krémsajt most egyszerű, Tesco natúr krémsajt volt, de biztosan mascarponéval is finom. Ismét fél adaggal dolgoztam.
A húst először megforgattam a barnarizslisztben, után a masszában és onnan rögtön a forró olajba tettem. Forgatni kell, ha megsült az egyik oldala, épp úgy, mint a rántott húst.
Mivel inzulinrezisztenciánál vagy cukorbetegségben, az ételekben lévő szénhidrátokat mindig számoljuk, cseppet sem mindegy, hogy a panír mennyi szénhidrátot tartalmaz. Mikor ezt készítettem, a tálban maradt barnarizslisztet (10 g)visszamértem. Beleborítottam a megmaradt sajtkrémes masszába és négy darab kicsi palacsintát sütöttem belőle. Azok szénhidrát tartalmával is számoltam.
Természetesen ez így még egy ebédhez nagyon kevés szénhidrát. Nekem – akit napi 120-140 g szénhidrátra állított az endokrinológus – kb 40-45 g kell legyen az ebédem, ezért a csirkemellcsíkokhoz kuszkuszt áztattam be. Leöntöttem a kimért kuszkuszt kétszer annyi felforralt sós vízzel és pár perc múlva kész is volt a köret. A Japizölcsiben nagyon finom, édesítővel készült vödrös savanyúságok vannak, én csalamádét ettem most hozzá.
Levest is főztem előételnek. Egyszerű zöldséglevest, tészta nélkül. Számolva minden belekerült zöldség szénhidráttartalmával (sárgarépa, fehérrépa, zöldborsó, zöldbab, vöröshagyma, só, petrezselyemzöld, tárkony).
Mindkét ma ajánlott étel bármely étkezéskor fogyasztható, mert nem tartalmaz gyorsan felszívódó szénhidrátot. Ez különösen a pogácsa esetében fontos, hiszen inkább annál fordulhat elő, hogy reggelire vagy vacsorára eszünk belőle.
Remélem kedvet kapott a kedves Olvasó a sütéshez, főzéshez! Találkozunk jövő héten is a Cukormentes övezetben!
Jó étvágyat és jó vércukorértékeket kívánok!
Anikó
