Még mindig mérhető az energiamegtakarítás céljából bevezetett nyári időszámítás eredménye, ám egyelőre nem tudni, hogy mikor állítjuk át utoljára az órákat: ezen a hétvégén vagy az októberin. Az egyes országoknak erről önál­lóan kell dönteniük az idén.

Március 28-án, vasárnap hajnali két órakor egy órával előre, három órára kellett átállítanunk az óráinkat. Ezzel megkezdődött a nyári időszámítás, és egy órával kevesebbet aludhattunk. A rendszert jelenleg a világ több mint száz országában alkalmazzák: a helyi időt tavasztól egy órával előre állítják a helyi időzóna idejéhez képest. Ezzel azt a célt lehet elérni, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeessen a természetes világosság idejével. Emiatt kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség – idézte fel a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.
A társaság évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű villamos energiát spórolunk meg. A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni; ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének.

-Hirdetés-

Kihívást az jelenthet majd, ha az Európai Bizottság 2019-es döntésének megfelelően a tagállamok önállóan döntenek, hogy melyik időzónát választják. A nyárit vagy a csillagászatit (télit, vagyis a hagyományosat). Azok, amelyek az utóbbit választják, 2021. október 31-én visszaállítják majd az órákat, a többi pedig marad a nyári időszámításnál. Az egységes európai villamosenergia-rendszerben az eltérő időzónák kezelése komoly informatikai feladat lesz, különösen az egymással szomszédos átviteli rendszerek esetében.

A vasárnapi óraátállítás kapcsán arról kérdezték Gulyás Gergelyt a csütörtöki Kormányinfón, hogy volt-e vagy terveznek-e uniós vagy államközi egyeztetést a téli és a nyári időszámítás eltörlésének módjáról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kérdés a magyar kormány felett áll, mivel az ügyben Európai Uniós döntés szükséges.

Magyarország nyitott arra, hogy ha a többség így gondolja, az óraátállítást töröljük – jelentette ki Gulyás Gergely. Hozzátette, ezt a döntést Magyarország önállóan nem tudja megtenni.

Az egyeztetések során már nem az lesz a kérdés, hogy maradjon vagy törlésre kerüljön az óraátállítás, hanem az, hogy Magyarország a téli vagy a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát. Így még mindig nem tudhatjuk pontosan, hogy a március 28-i, vagy az október 31-i óraátállítás lesz az utolsó hazánkban.

NE felejtsük tehát átállítani az óráinkat egy órával előrébb!
A takarékoskodás volt a cél.

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást 1916. április 30-tól, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében. Az első világháború alatt gyorsan áttért az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is a rendszerre, de a háború végeztével kivezették. A második világháborúban néhány országban ismét az óraállításhoz nyúltak energia- és üzemanyag-megtakarításért, az Egyesült Államokban 1942 februárja és 1945 szeptembere között folyamatosan a csillagászati időhöz képest egy órával korábbi War Time volt érvényben. Magyarországon az ötvenes években az energiaellátás nehéz­ségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.

Forrás: MTI
Kiemelt kép:illusztráció