Catfishing? Mond ez a kifejezés valamit?
A catfishing egy olyan online csalási módszer, amikor egy csaló különféle online társkereső felületeken egy jól felépített álidentitás mögé bújva ismerkedik úgy, hogy közben a másik félben érzelmi kötődést alakít ki, és a tökéletes leendő partner látszatát kelti.

De miért is csinál valaki ilyet?
A pénzért és a személyes adatokért, de inkább a pénzért. Pénzt szeretne kicsalni az áldozatoktól.

A vírushelyzetet kihasználva egy újfajta csalási módszerrel szedik áldozataikat az internetes bűnözők. Az érzelmi szálakat felhasználva társkereső oldalakon keresztül férkőznek a gyanútlan emberek bizalmába, és akár több millió forintot is kicsalhatnak tőlük.

-Hirdetés-

Manapság szinte minden az online térben zajlik. Vásárolunk, dolgozunk, tanulunk, és sokszor a párunkat is az interneten próbáljuk megtalálni különböző társ­kereső oldalak segítségével. A pandémiás helyzet miatt a szokásosnál is többen választják az ismerkedésnek ezt a módját. Azonban nem árt óvatosnak lenni, mert nemcsak a szívünk, de a pénztárcánk is bánhatja, ha nem vagyunk elég elővigyázatosak. Tavaly óta egy egészen új csalási módszert fejlesztettek ki, amely egy új befektetési trendhez, a kriptovalutához kötődik. Sok ember számára ez még ismeretlen terület, ámde az ígért magas hozamok miatt egyre többen próbálják meg így kamatoztatni vagyonukat. Ezt használják ki a szélhámosok is. Az átverések mögött egy nagyon jól felépített, szervezett bűnbanda áll.

Herédi István főhadnagy

– A bűnözők az emberi hiszékenységet használják ki. Társkereső oldalakon keresztül felveszik a kapcsolatot a kiszemelt áldozatokkal, majd hosszas beszélgetés után elérik, hogy kialakuljon egyfajta érzelmi szál is. Ezután szóba hoznak egy befektetési formát, a kriptovalutát, és meggyőzik őket, hogy fektessék be a pénzüket – magyarázza Herédi István főhadnagy, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) kiberbűnözés elleni főosztály megbízott alosztályvezetője. – Az egyik módszer, hogy a szélhámosok egy teljesen kitalált, ebből a célból létrehozott kriptovalutát nevesítenek meg. Készítenek hozzá egy weboldalt is, ami teljesen úgy néz ki, mintha tényleg egy létező befektetés lenne, de mögötte nincs valós tartalom. Volt olyan eset, hogy az elkövetők még az oldalhoz tartozó belépési kódot és jelszót is megadták, hogy a sértett nyomon tudja követni, mekkora hozamot ér el a befektetés egy hét alatt. Persze az egész, amit látott, csupán az online térben felépített kitaláció volt. De ez elég volt arra, hogy a hiszékeny áldozat megbízzon abban, hogy ez valóban jó üzlet. A saját „pénzmozgását” is jól tudta követni a becsapott fél az erre a célra létrehozott weboldalon, sőt, sokszor a telefonra letölthető applikációt is készítettek a csalók. Miközben a becsapott kuncsaft azt látja, hogy a pénze gyarapszik, a valóságban az elutalt összeg már a bűnözők kezébe került. Az egész rendszer lényege az anonimitás. A kibervaluta egy blokkláncra épült technológia, amit úgy kell elképzelni, mint a bank főkönyvét, csak nem egy személy nevéhez van társítva a követelés, hanem egy számhoz. Azt vissza lehet követni, hogy mennyi utalás történt, de nem lehet egyénhez kötni.
A csalók másik módszere, hogy azt tanácsolják, vegyen egy kriptovalutát, és azt átváltják egy másikra. Ennél viszont nem történik meg az átváltás, annak ellenére, hogy a sértett ezt látja. Ugyanis csak a virtuális térben írják jóvá az összeget. Azt látja, hogy van valamennyi pénze, aminek a hozama nő, és ezért újra befektet, de amikor ki akarja venni vagy bankjegyekre átváltani, már nem tudja.
A „szerelmi szál” is megszakad, a szerelmes lovag egyre ritkábban válaszol, a végén pedig köddé válik. Ilyenkor nagyon nehéz visszakövetni a kriptovaluták útvonalát.

A bűnözők először feltérképezik a lehetséges áldozatokat. Mivel általában angolul folyik, az egyik áldozat adatai között fel volt tüntetve, hogy sokat járt külföldön, jól beszéli a nyelvet. Ezeket az embereket előnyben részesítik.
Darázs-Horváth Zsófia százados

– A múlt hónapban két hasonló esetről érkezett bejelentés – idézi fel Darázs-Horváth Zsófia százados, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) kiberbűnözés elleni főosztály kiemelt nyomozója. – A fiatal lány egy online randioldalon ismerkedett meg egy ázsiai származású férfival, aki öt hónap folyamatos beszélgetés után elnyerte a bizalmát, bevezette a kriptovaluták rejtelmeibe, majd összesen 17 millió forintot csalt ki belőle. A lány hónapokon keresztül tett a számlára pénzt, de amikor ki akarta venni, már nem lehetett. A fiatal nő elmondta, hogy bármikor írt a fiúnak, ő azonnal válaszolt, soha nem történt olyan, hogy kimaradt volna akár csak egy óra is. Videóbeszélgetés azonban soha nem jött létre, mert a férfi mindig valamilyen kifogást talált ki, ezért csak telefonon keresztül beszéltek. Ami később gyanús volt a sértettnek, hogy a telefonszáma gyakran változott. Arra hivatkozott a férfi, hogy vízpart mellett dolgozik, és beleejtette a telefont a vízbe. A háttér is olyan volt a fotókon, hogy nem lehetett egyértelműen azonosítani, hol készülhettek.
A másik esetben pedig összesen 33 millió forintot csaltak ki egy férfitól. A módszer az előzőhöz hasonló volt.

A nyomozó hangsúlyozta a kommunikáció és a tudatosság fontosságát. Mindig győződjünk meg arról, hogy az a befektetési lehetőség, amit ajánlanak nekünk, valóban létezik. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy utánanézünk a doménnévnek, úgy, hogy beírjuk két idézőjel közé a keresőbe, és azonnal láthajuk, ha ez egy spamol­dal.

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet online kampányon keresztül hívja fel a lakosság figyelmét az újfajta romantikus csalási módszerre.
Bor Olivér nb. százados

– A kiberbűnözők nagyon jól idomulnak az új környezethez és az új kihívásokhoz – magyarázza Bor Olivér nemzetbiztonsági százados, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szóvivője. – A társkereséshez köthető csalási módszerek tavaly óta megsokszorozódtak. A pár száz ezer forinttól egészen a milliós összegig követtek el bűntényeket. Az álkarakterek rendkívül vonzó, dekoratív férfiak vagy nők, akik sikeres üzletembereknek adják ki magukat. Olyan hamis bizalmat ébresztenek, hogy az emberben fel sem merülhet, hogy egy átverés áldozata. Nagyon sokszor a csalók felajánlják beszélgetés közben, hogy váltsanak másik platformra. Ilyenkor több opciót is felkínálnak, például Facebookot, Vibert, Instagramot. Ezzel is a bizalmat erősítik, mert az áldozatok azt gondolhatják, ha van közösségi profilja, és tudja a telefonszámát, akkor minden bizonnyal valós személyről van szó. Közben pedig egy előre jól felépített, hamis profilú oldalt látnak. Árulkodó jel lehet, ha a közösségi oldalakon lévő képek megegyeznek a társkeresőn lévőkkel, és nincs róluk másik kép. A másik gyanús momentum, hogy mindig elzárkóznak a videócsetes beszélgetéstől és a személyes találkozótól is. A személyes, valamint a pénzügyi adatok kicsalását egy előre felépített történettel indítják. Például a csaló elkezd panaszkodni a saját bankjára, a sok levonás, egyéb díjak miatt, és pár nap múlva rákérdez az áldozattól, hogy ő melyik banknál vezeti a folyószámláját. Ezután erre építi fel a beszélgetést, célzottan rákérdez egyes információkra, vagy küld olyan adathalász emailt, aminek a segítségével hozzájuthat a személyes adataihoz.

Írta: RÁDI MÓNIKA
Fotók: BÉRES, FRANCZ, rendőrség
Forrás: police.hu