Lendvai Zsanett a Kiskőrösi EGYMI egyik új óvodapedagógusa, aki tősgyökeres kiskőrösiként mindenképpen a városban szeretett volna elhelyezkedni. Néhány héttel ezelőtt friss diplomásként meg is kezdte a munkát a Katica csoportban. Szerinte egy óvónő legnagyobb erénye az, ha viselkedésével és tetteivel példát tud mutatni a gyerekeknek.

Ismerjék meg Lendvai Zsanettet.

-Hirdetés-

 

Mesélj magadról néhány mondatban, kérlek!

22 éves vagyok, Kiskőrösön élek. 2017-ben kezdtem el felsőfokú tanulmányaimat Baján, az Eötvös József Főiskolán, tanító szakon. Pályakezdőként a Kiskőrösi EGYMI-ben helyezkedtem el, ezen belül az óvodában. Lett volna lehetőségem többségi iskolában is elhelyezkedni, de a jelenlegi munkahelyemnek sokkal jobban örülök, hiszen kipróbálhatom magam teljesen új területeken. Későbbi terveim szempontjából is nagyon kedvező ez az intézmény, ugyanis fejlesztő, vagy gyógypedagógiában gondolkodom. Most a legfőbb célom az, hogy tanuljak és fejlődjek.

Fontos szempont volt számodra, hogy Kiskőrösön helyezkedj el?

Igen, ez nekem nagyon fontos volt.

Hogyan értesültél erről az állásról?

Én kerestem meg Schaffer István igazgatót, aki elmondta, hogy nagyon szívesen felvennének, hiszen van hely.

Hogyan kerültél a Katica csoportba?

Kétféle lehetőségem volt, az egyik az óvoda, a másik pedig a 8. osztály. Mindkét helyen üresedés volt éppen, végül pedig az óvodába kerültem, aminek nagyon örülök. Sokfélének mondható a Katica csoport, hiszen vannak köztünk egészen kicsik, 3 évesek, de vannak nagyobbak is, 6-7 évesek. Molnárné Gép Anikó a társam, illetve Szabadszállási Annamária.

Milyen érzésekkel érkeztél a Kiskőrösi EGYMI-be? Hogy érezted magad itt az első napokban?

Nagyon vártam, hogy elkezdődjön az óvoda. Sokkal jobban telt az első hét, mint amire számítottam. Aranyosak a gyerekek, a munkatársaim is egytől egyig segítőkészek. Úgy érzem, hogy abszolút jó helyen vagyok! Nagyon tetszik, hogy minden gyereknek van egy fejlődési naplója, amit egy évben kétszer töltünk ki: először szeptember végén, aztán pedig májusban. Ebben osztályozni kell a gyerekeket egy 1-től 5-ig terjedő skálán, amit közösen fogunk kitölteni a munkatársaimmal. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek fejlődési ütemét felmérjük, illetve ez számunkra is nagyon jó visszacsatolás a munkánkkal kapcsolatban. Ez a Lépésről Lépésre óvodai program keretében történik, amivel most ismerkedem.

Ha fegyelmezésre kerül(ne) sor… Van-e bármilyen olyan ötlet a tarsolyodban, ami szerinted hatékony módszer ilyen esetben?

Szerintem már azzal is jól tudjuk őket fegyelmezni, ha egy kicsit felemeljük a hangunkat, vagy azt kérjük tőlük, hogy gondolkodjanak el a helytelen viselkedésükön, de nyitott vagyok az új lehetőségekre, hiszen ebben sincs még igazán gyakorlatom.

Szerinted milyen előnyei lehetnek annak, hogy pályakezdő vagy?

Egyértelmű előny, hogy a tanultak frissen megvannak bennem, ami ad egyfajta lendületet. Hátránya viszont, hogy sokkal kevesebb gyakorlati tudással rendelkezem, mint a többi pedagógus. Kíváncsian várom, hogy lássak új módszereket és gyakorlatokat. Az, hogy párban dolgozunk, szerintem elképesztő jó, hiszen így van egy délelőttös és egy délutános, ami nagyban megkönnyíti a munkánkat.

Miért választottad ezt a hivatást?

Családi hátterem biztosan hozzájárult ehhez, hiszen van két kisebb húgom. Egyikük 8 éves, a másik 14. Amikor ezt a pályát választottam, még jóval kisebbek voltak, nemegyszer én is segítettem nekik a tanulásban. Rájöttem, mennyire szeretem elmagyarázni a tananyagot, és azt is láttam, hogy türelmem is van ehhez. Ez a megtapasztalás teljesen meghozta a kedvem ebbe az irányba.

Van-e olyan kedves emléked, ami a tanulmányaidhoz kapcsolódik és szívesen megosztanád az olvasóinkkal is?

A Főiskolán sok gyakorlatunk volt, amik szép emlékként maradtak meg bennem, hiszen rengeteg szeretetet képesek adni a gyerekek. Jó érzés, amikor csak úgy odajönnek, megölelnek, és azt mondják, hogy szeretnek, vagy rajzot adnak ajándékba. Ezek olyan pozitív visszacsatolások, amik erőt adhatnak a nehezebb napokon is.

Szerinted mik azok a szempontok, elvek, amiket egy jó pedagógusnak mindenképpen szem előtt kell tartania?

Úgy gondolom, a türelem, a kitartás és a gyermekszeretet elengedhetetlenek ezen a pályán. Fontos a kedvesség, a kreativitás, de a megfelelő mértékű szigorról és következetességről sem szabad elfeledkezni. Talán még a hitelességet emelném ki, vagyis hogy példaként állhassunk a gyerekek előtt viselkedésünkben és tetteinkben egyaránt.