Magyarországon az európai országokétól eltérő a szerencsejáték szabályozása, mivel egy 2016-os törvénymódosítással a külföldi fogadóirodák elérhetőségét blokkolták, a Magyarországon lévő nyerőgépek működtetését pedig betiltották. Jelenleg is csak az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. jogosult szerencsejáték és sportfogadás szervezésére, illetve, a lóversenyek szervezésére a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. kapott még engedélyt.

Az online kaszinók működésénél a törvény azt mondja ki, hogy ilyen weboldalt csak az a cég működtethet, amelyiknek Magyarország területén hagyományos kaszinója is van. Ebből csak néhány van, mivel a 2016-os változások után pár nagyvállalkozó egyedi koncessziót kapott.

-Hirdetés-

Ennek pontos részletei az 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről nevű törvényben ismerhetők meg, miután a legutóbbi változásokat 2016-ban hatályossá tették. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalán pedig a fent felsorolt néhány cég is megismerhető, mint engedéllyel rendelkező vállalatok.

A magyar törvények azt tiltják, hogy a külföldi szerencsejáték vállalatok Magyarország területén működjenek, azt természetesen nem tilthatják meg, hogy azok a saját országukban működjenek. A magyar állam bizonyos intézkedésekkel megpróbálja ellehetetleníteni, hogy a magyar játékosok játszhassanak ezekben a kaszinókban és sportfogadási oldalakon, például egyes weboldalak elérhetőségeit blokkolják, ezért azok csak alternatív linkkel érhetők el. Emellett az ilyen külföldi szerencsejátékos oldalak reklámozása is tilos az országban.

A szerencsejátékból elért jövedelem adózása

Az adózás kérdése is teljesen egyedi Magyarország esetében, mivel az európai országok nem ezt a megoldást követik. A személyi jövedelemadóról szóló törvény kimondja, hogy a játékosok esetében nem számít jövedelemnek az olyan nyeremény, melyet a fent említett törvény alapján szervezett játékban ér el, és sorsolással egybekötött játékból, sorsjátékból, kaszinóból, sportfogadásból, lóverseny fogadásból, bingó játékból vagy kártyateremben szervezett kártyajátékból származik. Emiatt aztán személyi jövedelemadót sem kell fizetni az összeg után. Ide tartoznak az engedéllyel rendelkező szerencsejátékos cégek játékai.

Mivel a külföldi online kaszinók és sportfogadási oldalak nem kaptak engedélyt a magyar játékszervezésre, így az ott elért nyeremények jövedelemnek számítanak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontja szerint. Nem számít, hogy a megbízható online kaszinók Magyarországon is elérhetők, egyedül az engedély hiánya, ami az elbírálásnál számít.

Ráadásul nem elég, hogy adófizetési kötelezettsége jelentkezik a játékosnak, a külföldi szerencsejátékos oldalak nem minősülnek kifizetőhelynek sem. Emiatt a játékosnak önmagának kell bejelenteni a NAV felé a nyeremény tényét, abból kiszámolni a befizetendő adót, illetve mindenféle bizonylatot és igazolást megőrizni, ha az adóhatóság 5+1 év alatt bármikor ellenőrizné a papírokat.

A nyeremény eltitkolása súlyos következményekkel járhat, hiszen az adóhatóság rálát minden magyar bankszámlára, a külföldi bankszámlák és nyeremények adatait pedig egyre több esélye van megkapni az itthoni hatóságnak is, miután számos pénzmosás- és adóelkerülés elleni egyezményt kötöttek egymással az európai országok.

Ha a NAV egy nyertest ellenőriz, és ott nem leadózott nyereményt talál, akkor késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot szabhat ki. Emellett természetesen ki is kell fizetni a nyeremény után fizetendő adókat és járulékokat.
  • Késedelmi pótlék: Az aktuális jegybanki alapkamat duplájának 365-öd része az egy napi kamat. Ezt vetítik ki az elmaradt adóra és járulékra, a nyeremény megkapása óta eltelt napok száma.
  • Adóbírság: Az adóhiány 50%-a, de ha a NAV úgy véli, hogy azért lett eltitkolva a nyeremény, hogy ne kelljen adózni, akkor 200%-a.
  • Mulasztási bírság: Ennek összege pedig 200 ezer és 500 ezer Ft között változhat.

A fizetendő adó és járulék kiszámolásakor különbség van aközött, hogy a nyeremény önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül vagy egyéb jövedelemnek.

A NAV szerint az internetes pókerversenyen való játék önálló tevékenységnek számít, ezért az ebből származó bevételből levonhatók a költségek. Ez kétféleképpen történhet. Az első a tételes költségelszámolás, amikor a játékos minden olyan költséget levonhat az bevételeiből, amit számlával tud igazolni, de nem a saját vagy a családja szükségleteire vonatkoznak. Emiatt az internet-előfizetés díja vagy az áramszámla nem számolható el, de a külföldi szerencsejáték vállalatnak fizetett költségek is csak akkor, ha az a magyar jogszabályoknak megfelelő számlát ad róla. A másik költségelszámolási megoldás szerint a NAV 10% költséget bemondásra elhisz, ezért számlával sem kell bizonyítani, ilyenkor az adózni szükséges összeg a bevétel 90%-a.

A sportfogadás egyéb tevékenységnek számít a NAV értelmezése szerint, ezért a bevételt olyan költségekkel lehet csökkenteni, amit a személyi jövedelemadóról szóló törvény is felsorol. Tipikusan ilyen a vesztes fogadás költsége, de sajnos az fizetendő adó meghatározásánál nem lehet az összes vesztes fogadást levonni a nyereményekből és így számolni, hanem ügyletenként, fogadásonként kell mérleget vonni.

A meghatározott összegeknél az személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint a 78%-ot kell jövedelemnek tekinteni, ezért a költségekkel csökkentett összegnek a 78%-a lesz az adóalap. Ez azért nem 100%, mert a magánszemély kötelezett az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, így mindkét fizetendőre vonatkozik a kedvezmény.

Az adóalap után kell fizetni a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást, aminek pontos mértéke minden évben változik, ezért érdemes könyvelő segítségét is igénybe venni az adók és járulékok kiszámításához.

Kiemelt kép: illusztráció