A május 16-tal kezdődő héten választja meg az Országgyűlés a miniszterelnököt – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a kormányinfón. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását.

A miniszter közölte, a kormányfő megválasztása után egy-két nappal megalakul az új kormány. Hozzátette: a kormány megalakulásának feltétele, hogy a parlament elfogadja a kormány szerkezetéről szóló törvényt, ezt a kabinet május 2., az új Országgyűlés megalakulása után haladéktalanul beterjeszti, a törvényjavaslat soron kívüli tárgyalását kérve.
A miniszter ismertetése szerint Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt vele, ismét Kocsis Mátét javasolja a Fidesz frakcióvezetőjének. Ezzel a személyi döntéssel azért nem lehetett várni, mert az Országgyűlés megalakulását megelőzi a frakciók megalakulása, valamint azok az egyeztetések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az alakuló ülésen meg lehessen választani a parlamenti tisztségviselőket – magyarázta a miniszter, jelezve, hogy a Fidesz részéről Kocsis Máté vesz részt ezeken az egyeztetéseken.
Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormányfő Kocsis Máténak kormányzati feladatvállalást is ajánlott, de a frakcióvezető jelezte, amennyiben szabad választási lehetősége van, akkor továbbra is a frakció vezetését szeretné ellátni.

-Hirdetés-

Kitért arra is, hogy a szerdai kormányüléssel nem közjogi, hanem politikai értelemben ért véget a kormány tevékenysége. Közölte, a kormány mindaddig működik, amíg az új kormány nem alakul meg, valamennyi miniszter ellátja a feladatát, a közjogi helyzet egyértelmű és világos. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a kormány megbízatása az új Országgyűlés alakuló ülésével szűnik meg, és mindaddig, amíg az új kormány nem alakul meg a miniszterelnök és a miniszterek ügyvezetőként látják el feladataikat.
Szólt arról is, hogy Orbán Viktor négy évvel ezelőtt a kormány valamennyi tagjával négy évre állapodott meg. Elmondta, a miniszterelnök tárgyalásokat folytat az új kormány megalakításáról, és ha ezek eredményre vezetnek, azt a kormányfő közölni fogja a nyilvánossággal. “Addig minden más találgatás” – fogalmazott, hozzátéve: az megfelel a valóságnak, hogy a miniszterelnök sokakkal már beszélt, sokakkal még beszélni fog azok közül, akikkel a jövőbeni kormányzást elképzeli.

A politikus úgy értékelte az április 3-i országgyűlési választást, hogy a részvételi adatokat nézve “a magyar demokrácia mindig akkor volt a legerősebb, amikor polgári kormány volt Magyarországon”. Megjegyezte, három kiemelkedően magas részvételi adatot lehet látni az 1990 óta lezajlott választások történetében, ezeken – a 2002-es, a 2018-as és a 2022-es – választásokon szinte azonos, 70 százalék körüli részvétel volt.

Gulyás Gergely kifejezetten erősnek nevezte a május 2-án megalakuló Országgyűlés és az új kormány legitimációját.

A miniszter kiemelte: a számok alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány intenzitása csökkent, de a vírus nem tűnt el. A járvány miatt 24-en meghaltak, az új fertőzöttek száma 3041. Kórházban 1500 koronavírusos beteget ápolnak, közülük az invazívan lélegeztettek száma 48, vagyis a súlyos kezelésre szorulók száma a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent – mondta. Gulyás Gergely úgy látja, a megbetegedések száma elég jelentős kilengéseket mutat, tehát a vírus továbbra is velünk van, és a legidősebb, valamint más betegségekkel is küszködők a különösen veszélyeztetettek.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón 2022. április 21-én (Fotó:MTI/Bruzák Noémi)

Arról is beszélt, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását. A tárcavezető hangsúlyozta: a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, de mivel a szomszédban zajló háború miatt is fontos, hogy az országnak cselekvőképes kormánya legyen, kezdeményezik a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítését a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével. Remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét – tette hozzá.

Közölte: Magyarország továbbra is mindent megtesz azért, hogy a béke mielőbb helyreálljon, bár az ország befolyása erre mérsékelt. Jelenleg reális forgatókönyvnek tűnik, hogy hónapokig, akár évekig tarthat a háború, és a csapatmozgásokból az látszik, hogy lehetnek a jelenleginél intenzívebb harcokat hozó szakaszok is – mondta.
Elmondta: eddig 625 ezer Ukrajnából menekülő lépte át a határt. Teljesen pontos számok nem állnak rendelkezésre, de több tízezren, talán százezren tartózkodnak Magyarországon, az érkezők több mint 80 százaléka viszont elhagyta az országot. A cél az, hogy minél többeknek adjanak munkát, illetve iskolázzanak be – mutatott rá. Hozzátette: Magyarország első biztonságos országként mindent megtesz, hogy azoknak, akiknek el kell hagyniuk az otthonukat, menedéket, ellátást, munkát, oktatást, étkezést biztosítson.

Gulyás Gergely kifejtette: a déli határ védelmére 600 milliárd forintot költött a kormány, 40 milliárd forintot pedig az ukrajnai menekültekre, az utóbbi összeg 2 százalékát fizette ki eddig az Európai Unió. A déli határon érkező migránsokra 4 milliárd forintot kaptak, ezt az ukrán menekültekre költik – fűzte hozzá.

Kitért rá: a nehézségek ellenére a magyar gazdaság stabil lábakon áll. A kormány dönt majd, hogy mi legyen az árstopokkal, de az fontos, hogy beváltak és jelentősen hozzájárultak az infláció mérsékléséhez – jelentette ki. Hozzátette: a jelenleg 8,6 százalékos infláció 13 százalék lenne az árstopok nélkül. Megjegyezte: az inflációt illetően Magyarország a középmezőnyben áll, a magyar szám nagyjából megegyezik az Egyesült Államok értékével. Kiemelte: fontos, hogy a kormány intézkedéseivel – amennyire lehet – mérsékelje az inflációt a világban megindult inflációs spirál mellett. Az MNB szerint augusztusban-szeptemberben kezdődhet meg az infláció csökkenése – mondta.

A tárcavezető közölte: az EU-tagállamok fejlettségi rangsorában Magyarország hét országot előz meg. A beruházási rátát sikerült fenntartani, az alakulása a 2. legjobb Európában, a járvány előtti időszaknál is kevesebb az álláskereső, és csaknem 4,7 millió a foglalkoztatottak száma – sorolta.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az ukrajnai háborúval kapcsolatban beszámolt arról, hogy az eddigi összes menedékes kérelem meghaladta a 17 ezret és több mint százezer ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást állítottak ki a magyar hatóságok.
Elmondta, a katasztrófavédelem csaknem 10 ezer, a segélyszervezetek pedig megközelítőleg 20 ezer embert helyeztek el szálláshelyeken. A szóvivő közölte, a magyar határ melletti öt, 24 órában működő segítségponton több mint 300 ezer ember fordult meg.
Ismertetése szerint a Híd Kárpátaljáért összefogásban – amelyhez számlaszám és telefonszám is tartozik – a felajánlások meghaladták az egymilliárd forintot.

Szentkirályi Alexandra értékelése szerint ez azt mutatja, hogy a magyar emberek nagyon magukénak érzik a háború elől menekülő emberek élethelyzetét és szolidárisak velük.

Megjegyezte, ez a pénz a hat nagy karitatív szervezethez megy, amely most nagy részt vesz ki a segítségnyújtásból.
Elmondta azt is, hogy a MÁV-Start 270 ezer ingyenes szolidaritási jegyet állított ki, a március 21. óta működő BOK csarnokban megnyitott humanitárius tranzitponton pedig 24 ezren jártak.
A kormányszóvivő szerint a menekülteknek biztosított az egészségügyi ellátása és ha szükséges, akkor a kórházi férőhelyek is rendelkezésre állnak.
Szentkirályi Alexandra azt mondta, óvodába több mint 300, iskolába több mint 1000 menekült gyermek jár Magyarországon, az egyetemi képzésben 440-en vesznek részt.

Továbbra is számíthat ránk minden háború ellen menekülő, Magyarországon segítségre és barátokra találnak – fogalmazott.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. április 21-én. (Fotó:MTI/Bruzák Noémi)
Hogy miért a Vatikánba vezetett a kormányfő első útja és nem követte azt a hagyományt, hogy Lengyelországba utazik, Gulyás Gergely azt felelte: megtisztelőnek tartják, hogy a pápa magánkihallgatáson fogadja Orbán Viktort. Ez nem jelenti, hogy Lengyelország ne játszana ugyanolyan kiemelt szerepet a magyar külpolitikában, mint korábban “az aktuálisan nagyobb jelentőséggel bíró nézetkülönbségektől függetlenül”.

A kormány jónak tartja a Vatikáni Szerződést, így annak módosítása csak akkor kerülhet szóba, ha azt a Vatikán kezdeményezi – válaszolta egy, az Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki, vatikáni látogatását érintő kérdésre Gulyás Gergely.

Vatikánváros, 2022. április 21. A Vatican News által közreadott képen Ferenc pápa (b) magánkihallgatáson fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a Vatikánban 2022. április 21-én. Az április 3-i parlamenti választás óta a kormányfő első hivatalos útja a vatikáni látogatás. (Fotó:MTI/Vatican News)

Gulyás Gergely az egészségügy helyzetéről a kormányinfón úgy nyilatkozott, sok fontos átalakítás megtörtént már az egészségügyben, az orvosi kamarával egyeztetve, “nemzeti egyetértésben”, hiszen az új szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyöntetűleg fogadta el a parlament és se a magyar történelemben, se Európában nem volt akkora orvosi béremelés, mint az előző ciklusban és a kórházi főigazgatóság is beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: a kormányzat szándéka, hogy GDP-arányosan Európában Magyarország költse a jövőben is a legtöbbet családtámogatásra, az ilyen intézkedéseket nem anyagi, hanem demográfiai szempontok alapján vizsgálják. Semmilyen forráskivonásra a családtámogatási rendszerben nem kerülhet sor, sőt ezeknek a bővítésére is nyitottak vagyunk – fogalmazott.
Jelezte: nincs még döntés az idén kifutó babaváró hitel sorsáról, de az eddigi családpolitikai eszköztár jelentős része megmarad, ami nem, annak helyére más támogatás lép.

Beszámolt arról is, hogy az árstopokkal kapcsolatos döntések meghozatala előtt azt értékelik majd, azok milyen hatással vannak a szektor bevételeire, nyereségére, a nemzetgazdaságra. A döntésnek összetett közgazdasági számítások képezik majd az alapját, az élelmiszerárstopról pedig már a jövő héten tárgyalnak.
A rezsicsökkentésről szólva a Miniszterelnökséget vezető miniszter megemlítette, nehezen becsülhető, hogy meddig maradnak a jelenlegi piaci árak, ám a kormányzatnak van terve a finanszírozáshoz szükséges források előteremtésére. Elmondta: különadókról egyelőre nem tárgyalt a kabinet, de nem zárta ki, hogy lesznek ilyenek.

 Gulyás Gergely szerint nem vitás, hogy az infláció megugrása miatt módosítani kell a 2022-es büdzsén, akár bármely más országban, de a részletekről konkrét döntés nincs. Közlése szerint a cél az, hogy továbbra is a parlament tavaszi ülésszakán szavazzák meg a költségvetést, ha ez a kormányalakulás éveiben nehézségekbe is ütközik.

Egy másik felvetésre úgy nyilatkozott, továbbra is fennáll a szándék a ferihegyi reptér visszavásárlására, “a finanszírozás feltételeit meg kell teremteni”.

Forrás, képek: MTI