Írta: vira

Az erdei életközösségek fennmaradása, az erdők környezetében élő emberek biztonsága, az erdőkben megtalálható infrastruktúrák megvédése, különösen az erdőtüzektől történő megóvása közös érdekünk. Bács-Kiskun megye erdőtűz szempontjából nagymértékben veszélyeztetett.

-Hirdetés-

A megyében a legmelegebb és legszárazabb területeken, a rossz vízmegkötésű, laza homoktalajokon telepített tűzveszélyes fenyő- és őshonos borókáserdőkben az elmúlt évtizedekben rendszeresen keletkeztek nagy kiterjedésű, hosszan tartó erdőtüzek. 

2012 áprilisának utolsó, szeles vasárnapja sokak számára emlékezetes marad: azoknak, akik látták a településük fölött gomolygó füstöt, azoknak akik önkéntesként részt vettek az oltási munkálatokban, és azok számára is, akik hivatástudatból védték az emberi életet és az anyagi javakat. 

Tíz éve, 2012. április 29-én, pontosan 11 óra 19 perckor érkezett a tűzjelzés, hogy ég a bugaci nagyerdő.

A Kiskunsági Nemzeti Park fokozottan védett területén keletkezett a tűz, amelynek füstjét az elsőként kiérkező kiskunfélegyházi hivatásos tűzoltók már az induláskor, a szertárkapuból is látták.

A nagy kiterjedésű erdőtüzet végül öt napig oltották.

A tűzoltásvezető a felderítés során a fokozatot a legmagasabb riasztási fokozatban, ötös kiemeltben határozta meg. Törzskari irányítás mellett naponta körülbelül száz hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltó, több mint húsz tűzoltógépjármű, valamint a környékről érkezett önkéntesek és civilek dolgoztak a lángok megfékezésén. A tűzoltók munkáját az erős szél és az erdős területre jellemző terepviszonyok nehezítették. Az első napokban, jellemzően a délelőtti órákban feltámadt a szél, ami koronaégésekhez vezetett. A tűzoltók heroikus küzdelmet folytattak, hogy legyőzzék a fékevesztetten tomboló „tűzkakast”.

A helyenként gyalogosan is megközelíthetetlen ősborókást és erdőt helikopterről is oltották, a Magyar Honvédség és a Forgó Szárny Kft. helikoptereiről. A helikopteres felderítés és tűzoltás nagyban segítette a tűzoltók munkáját. Volt olyan nap, amikor a helikopter hetvenkilencszer emelkedett a magasba, hogy fordulónként egy köbméter vizet locsoljon a lángokra. Minden nap a kora reggeli eligazítással kezdődött, ezt követően a gépjárműfecskendők elfoglalták helyüket, és leváltották az éjszakát az erdőben töltő tűzoltókat.

Az intenzív oltási munkálatok és a csütörtökön megérkező áztató eső aztán meghozta az eredményt, azonban még ekkor is maradtak füstölgő részek az erdőben. A tüzet teljesen május 4-én, pénteken (Szent Flórián, a tűzoltó védőszentjének napjára) délutánra sikerült eloltani, ekkorra minden izzó és füstölgő részt felszámoltak a tűzoltók.

A tűzoltói jelenlétet másnap reggel szüntették meg, amikor a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi műveleti szolgálata átadta a helyszínt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek. 

Egy héten át tartó megfeszített munkával ugyan, de sikerült eloltani az ezeregyszáz hektáron, kilencven százalékban természetvédelmi területen pusztító tüzet. A lángokat a tűzoltók, a társszervek és a civilek intenzív, összehangolt munkával, a bevont erők és eszközök egyidejű, koordinált alkalmazásával tudták megfékezni.

A klímaváltozás miatt érzékelhető, hogy az időjárási szélsőségekből – extrém meleg és szárazság – mostanra még több lett, ezért napjainkban is kiemelten fontos a tűzesetek megelőzése, a felszámolásukra való felkészülés.

Forrás: https://bacs.katasztrofavedelem.hu/