Mesesorozatunkban a KEVI Petőfi Sándor Általános Iskolájának 1.b- s tanulói által választott főszereplőkkel íródnak a történetek. Legyen ez a közös kaland egy kihívás! Bizonyítsuk be együtt, hogy vannak olvasó, alfa generációs gyerekek városunkban. A második mese a húsvéti nyúl választásra kalauzol el bennünket, Weiszhaupt Fanni kedvéért. A Pamacs nem akar húsvéti nyúl lenni című mese csodaszép illusztrációját Fanni készítette.
Pamacs nem akar húsvéti nyúl lenni
A nyúlgyerekek izgatottan sorakoztak a mezei iskolában. Elérkezett a nagy nap, amelyen kiválasztották: kiből lehet húsvéti nyúl. Pamacs, Nyafi és Nyüzsi, a rét szélén álltak egy sárga pitypang mellett.
– Bárcsak engem választanának! – mondta cérnavékony hangján Nyafi. – Úgy szeretnék húsvéti nyúl lenni!
– Nekem több esélyem van! A húsvéti nyulak fehérek – jelentette ki határozottan Nyüzsi. A két hátsó lábán ugrált. Remélte, Nyírfás tanítónéni így könnyebben észreveszi.
– Maradjatok már csendben! – fegyelmezte barátnőit Pamacs. – Még a végén engem választanak, aztán el kell búcsúznom tőletek.
Nyafi és Nyüzsi elhallgattak. Ez nekik eszükbe sem jutott! Hogy lehet a barátnőjük mindig ilyen okos? Pamacs behúzta szürkésbarna fülét-farkát. Olyan jó volt a réten szaladgálni. Versenyt futni a többiekkel. Méghogy húsvéti nyuszi? Meg tojások? A nyuszik nem is tudnak tojást tojni!
Ám ekkor megtörtént, amitől tartott. A tanítónéni pontosan ránézett.
– Az idei húsvéti nyuszik: Pamacs, Nyegle és Nyurga! – kiáltotta Nyírfás tanítónéni széles mosollyal. – Gratulálok nektek! Igazán megérdemlitek! Ti voltatok ebben az évben a legszorgalmasabb diákok!
Pamacs és a két nyúlfiú előre ugráltak. A diákok és a tanítók is tapsoltak. Húsvéti nyúlnak lenni a legnagyobb megtiszteltetés! Nyegle és Nyurga majdnem lepottyantak az emelvényről, úgy ugráltak örömükben. Pamacs mosolyogni próbált. Mi lesz most vele? Ő csak egy kisnyuszi! Hogyan lehetne a nagy és híres húsvéti nyúl?
Másnap reggel nagy ünnepséggel búcsúztatták Pamacsot és a fiúkat. A nyuszilány összekuporodott a ketrecben, amibe be kellett bújnia. Ki sem merte nyitni a szemét egészen addig, amíg egy kedves, barátságos hangtól a nevét hallotta.
– Pamacs! Milyen aranyos nyuszi vagy! – Egy pihe-puha, jó illatú kéz simogatta meg.
Óvatosan kikukucskált. Hatalmas, barna szempárat látott és egy ragyogó mosolyú kislányt.
– Anya! Ő az én húsvéti nyuszim? Jaj, de aranyos! Köszönöm szépen! Úgy örülök neki!
A kislány anyukája gyengéden felemelte és a kislány ölébe tette Pamacsot. A kisnyuszi fészkelődött egy kicsit, hangosan szuszogott.
– Szia! – mondta még egyszer kislány. – Ne félj! Nagyon jó barátok leszünk!
Azzal leült a fűbe, és letette Pamacsot is. A kislány barátságos hangja, a fű, a pitypangok, a madarak éneke megnyugtatta a nyuszit. Arra gondolt: húsvéti nyuszinak lenni mégiscsak a legjobb dolog a világon!
A képeket Weiszhaupt Fanni anyukája készítette.
